Budapesti Állatkert Igazgatója - Kocsordi Nagy Béla - Pilinszky János - Istenes Versek
Nem a három óriásvidra lesz az idei év szenzációja a Fővárosi Állatkertben, ahova még idén koalákat is hoznak. Szerdán bemutatták Corát, Cumanát és Alondrát, a három óriásvidrát, amelyek nemrég érkeztek meg a Fővárosi Állat- és Növénykert be, a Pálmaház mögötti, számukra kialakított új bemutatóhelyre. Idén koalák is érkeznek a budapesti állatkertbe. Lemondott a Fővárosi Állatkert igazgatója, a Biodómra mehetett rá Persányi Miklós állása. Az állatkert már évek óta tervezte ennek az érdekes és ritka állatfajnak a bemutatását, a fejlesztések azonban csak most jutottak el odáig, hogy férőhelyeiket ki tudják alakítani – mondta el az állatokat bemutató szerdai sajtótájékoztatón Persányi Miklós, az állatkert igazgatója. A belső bemutatóhelyet egy régebbi, még 2000-ben átadott építmény jelentős átalakításával hozták létre, az állatok kifutója a hozzá tartozó medencékkel együtt pedig teljesen új. A munkálatok összesen 36 millió forintba kerültek, ehhez a Fővárosi Önkormányzat 30 millió forinttal járult hozzá. A Dél-Amerikában, ezen belül Brazíliában őshonos óriásvidrák akár 30 kilogrammosra is megnőhetnek, tejes testhosszuk pedig az orruk hegyétől a farkuk végéig a két métert is meghaladhatja.
- Lemondott a Fővárosi Állatkert igazgatója, a Biodómra mehetett rá Persányi Miklós állása
- Önéletrajzaim
- Pilinszkyről– Vates
- Pilinszky János - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események
Lemondott A Fővárosi Állatkert Igazgatója, A Biodómra Mehetett Rá Persányi Miklós Állása
A Vasárnapi Ujság 1862. február 9-i számában megjelent portré. Fotó: Wikipedia Somogy vármegyei Csokonyán látta meg a napvilágot, görög felmenői a 15. században telepedtek le Erdélyben, a család a Székelyföldről költözött át a Dunántúlra. Apja, Xántus Ignác a Széchenyi család Somogy vármegyei birtokainak jogi ügyintézője, 1828-tól Somogy vármegye főügyésze volt. Fia a gimnázium első évét a győri bencés gimnáziumban végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Jogi stúdiumait Pécsett abszolválta, majd 1847-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát. Az 1848-as forradalom idején nemzetőrnek állt, harcolt a pákozdi csatában is. 1849 februárjában elfogták, a világosi fegyverletétel után büntetésként a császári hadseregbe sorozták, ahonnan az első adandó alkalommal megszökött. 1850-ben Londonba ment, de kilátástalan helyzete másfél év után továbbűzte Amerikába. A "korlátlan lehetőségek hazájában" változatos életet élt, számos megpróbáltatást kellett elviselnie. Volt újságkihordó, matróz, boltossegéd, könyvkereskedő, zongoratanár, gyógyszerész, nyelvtanár, kubikos.
2020. augusztus 05., szerda állatkert, Budapest, Városliget 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, akkor még csupán Pesti Állatkertként. Magyarországon már korábban is tartottak önmagukért – tehát nem haszonállatként – különféle élőlényeket, de ezeket csak szűk körben lehetett látni. Az uralkodók, békés szándékuk kifejezése céljából, gyakran ajándékoztak egymásnak olyan állatokat, amelyek a megajándékozottak országában különlegességnek számítottak, többek között oroszlánokat, majmokat, papagájokat. Mátyás király például oroszlánokat kapott a Velencei Köztársaságtól, egyébként pedig leopárdja és ritka madarai is voltak. Vadasparkok is léteztek, amelyekben azonban csak hazai vadfajokat tartottak. Híres volt ezek közül az egri vadaskert, amelyről Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is szó esik. Budapesten a Margit-szigetet nem véletlenül hívták egykor a Nyulak szigetének: valószínűleg rengeteg vadnyúl élt rajta – ez tehát amolyan természetes vadaspark volt.
Önéletrajzaim
"Rettenetes, hogy a tényektől sose látjuk a valóságot. " Pilinszky János számtalanszor ismételte élete során Rilke mondását. Mind életművének, mind világszemléletének kulcsa lehet ez a mondat. A tényekről ő maga nem sokat tudott. A valóságról annál többet. A szócsatákban és hírzajban zajló mindennapokról keveset, de az örökkévalóságban gyökerezett létről nagyon sokat. Hírnök volt. Nem a tényeké, hanem a valóságé: a létezés alapszerkezetéről adott hírt. Élete utolsó évtizedében mintha már csak a kereszt szálkáinak örök jelen idejére figyelt volna, és az ebből kibontakozó jövőn töprengett. Mérhetetlen távlatot nyitott: "a puszta egzisztálásból a beteljesülő realitásba, világunk nihiltől föllazult parcelláiról a megtestesülés bizonyosságába" kalauzolt. Az a láthatatlan, mindent átjáró valóság, amelyben élt, a teremtettség és az üdvösségre való meghívottság valósága. Közös sorsunk. Egész művészete a nagypéntek és a húsvét misztériumát mutatja fel, eszkatologikus távlatokban, mindannyiunk életében jelen lévő valóságként.
Pilinszkyről&Ndash; Vates
Pilinszky János - Önéletrajzaim | 9789631435467 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Pilinszky János Kötési mód keménytábla Dimenzió 156 mm x 220 mm x 15 mm Önéletrajzaim A Beszélgetések Sheryl Suttonnal megjelenése után Pilinszky az önéletrajzát, illetve a "vertikális regény"-ként emlegetett "önéletrajzait" akarta megírni – szinte élete végéig ezzel foglalkozott. A most megjelenő könyv az elkészült és életében publikált részletek és fejezetek mellett közreadja a kapcsolódó töredékeket, befejezetlen részeket és szövegvariánsokat, fakszimiléket is. Pilinszky többször is kitért rá, hogy a tények és a valóság ellentétes egymással. A rekonstruált kötet a szerző születésének 100. és halálának 40. évfordulójára időzítve, filológiai és filozófiai szempontból is feltárja, körbejárja ezt a kérdést, a főszöveg utáni függelékben pedig részletesen kitér a "vertikális önéletrajzok" különböző szövegkörnyezeteire.
Pilinszky János - Művei, Könyvek, Biográfia, Vélemények, Események
A nevem Ónix Lenke. Fréditől és Annától karácsonyra megkaptam Verne Gyula Grant kapitány gyermekei című regényét, kétnyelvű, magyar és francia kiadásban. Szívesen és rendszeresen olvasgatom, de valahogy nem és nem sikerül előbbre jutnom benne. »Le 26 juillet 1864, par une forte brise du nord-est, un magnifique yacht évoluait à tout vapeur sur les flots du Canal du Nord. « A gőzös nevét nem lehet elfelejteni: »Duncan«. A szép lady Helena mindennap más-más színű bársonyruhát visel, és bár figyelmetlenül, fecsegő modorban: szinte kizárólag hozzám beszél. Férje, lord Edward Glenarvan ilyenkor hátat fordít nekünk, miközben távcsövét a hullámokra irányítja. Hátat fordít, de nem mindig. – Petra, nem gondolsz arra, hogy kinőtted a ruhádat? Legalább az ujjából eressz le valamennyit. – Lenke vagyok, és nem Petra – igazítom ki lady Helenát, miközben a napsütötte gyerekszobában olvasgatom történetüket. A »Duncan« mindig ennél a mondatnál fordul át Glasgow irányába. " A szerzőről Pilinszky János művei (Budapest, 1921. november 27.
Házasságuk a kezdeti harmónia ellenére mégsem tartott sokáig: két hónap után véget ért. A válás mindkettejüket nagyon megviselte. A költő ekkor vetette papírra a Négysoros című verset: "Alvó szegek a jéghideg homokban. / Plakátmagányban ázó éjjelek. / Égve hagytad a folyosón a villanyt. / Ma ontják véremet. " Egyik boldogtalan szerelemből a másikba Pilinszky tovább próbálkozott, hogy megtalálja azt a nőt, akivel boldogan élhet együtt, mégsem lelt rá a boldogságra: Az egyik boldogtalan szerelemből gázoltam a másikba rettenetes intenzitással. – írta. – Akkor meg az történt, hogy annak ellenére, hogy én voltam, aki kudarcot vallott, én bűnhődtem. Mert ha az ember lélekkel nem győz egy szerelmet, akkor az visszaesik a testbe, és átváltozik merő szexualitássá. " Udvarolt Ruzsa Krisztának, Asbóth Erzsébetnek, sőt még a férjezett Nemes Nagy Ágnesnek is. Együtt élt Jutta Scherrerrel, majd feleségül vette Ingrid Ficheux-t. De szereleme beteljesületlen maradt. Pilinszky a férfiakhoz vonzódott. "Lehetek gyilkos, homoszexuális... " Pilinszky már fiatal kora óta együtt élt szigorú vallásosságával és homoszexualitása tudatával.
prózai írások, vál., sajtó alá rend. Jelenits István, Bp., 1982); Poesie (versek, Bologna, 1983); A mélypont ünnepélye (próza 1-2., vál., szerk., sajtó alá rend. bev., utószóval Jelenits István, Bp., 1984); Összegyűjtött versei (szerk., sajtó alá rend., utószóval Jelenits István, Bp., 1987); Összegyűjtött művei I. Széppróza. 2-3. Tanulmányok, esszék, cikkek (Bp., 1993). – Irod. Fülöp László: P. J. (Bp., 1979); Utolsó interjú (riporter Krassó László, Új Írás, 1981. 9. sz. ); Takács Imre és Tandori Dezső P. -ról (Kortárs, 1981. 11. ); Kortársak P. -ről (Virgilia, 1981. 12. ); Domokos Mátyás: Interjú P. -vel (D. M. : A pályatárs szemével Bp., 1983); Béládi Miklós: Arcképvázlat P. -ról (Új Auróra, 1983. 3. ); Czigány Lóránt: P. halálára (Irodalmi Újság, 1981. ); Szabó Ferenc: In memoriam P. (Katol. Szle, 1981. 4. ); Kibédi Varga Áron: P. (Új Látóhatár, 1982. 1. ); Beszélgetések P. -sal (vál., szerk. Török Endre, utószó Reisinger János, Bp., 1983); Tüskés Tibor: P. alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások, Bp., 1986); Radnóti Sándor: P. -vel New York-ban (Újhold-Évkönyv, 1986.