Zanza Tv Reformáció En, Ötszázak Tanácsa (Bulé) | Zanza.Tv

Helyzetük a század második felére romlott, hiszen megcsappant a román vajdaságok felvevőpiacának igénye ipari termékeik iránt. A román fejedelemségekben (Havasalföld, Moldva) rendre azok a vajdák kerültek hatalomra, akik a legtöbb adót ígérték a szultánnak. A kiszámíthatatlan helyzet elől sokan vándoroltak Erdély peremterületeire, ahol elsősorban hegyi pásztorkodással és földműveléssel, végső letelepedésük után pedig jobbágyként dolgoztak és a földesúrnak adóztak. A román falvak ellensúlyozták a párhuzamosan érvényesülő lassú asszimilációt, ezáltal gyarapítva a román jobbágyok számát. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon | zanza.tv. században a román lakosság aránya meghaladta az erdélyi lakosság egyharmadát. század hozta el Erdély számára a Pax Habsburgicát, azaz a Habsburg Birodalomba való betagolódást követő békeévek időszakát, ami a század végére kis híján Erdély népességének megduplázódását eredményezte. A demográfiai mutatókat azonban rontotta a török alól felszabadult területek néptelen részeire történő elvándorlás és az 1717-1720-as pestisjárvány.

1. Zanza tv reformáció puerto rico
2. Zanza tv reformáció del
3. Zanza tv reformáció
4. Zanza tv reformáció en
5. Definíció & Jelentés BULÉ (=500-ak tanácsa)
6. A Periklész-kori Athén társadalmi és politikai szerkezete -

Zanza Tv Reformáció Puerto Rico

Szervét Mihály-féle antitrinitárius, szentháromság-tagadó tanok is terjedni kezdtek. A kizárólag Lengyelországban és Erdélyben elfogadott antitrinitárius felekezet, a kolozsvári Dávid Ferenc hatására vált egyre közkedveltebbé. S Kolozsvár is előbb kálvini hitre tért át, majd unitárius tanok szolgálója lett. A lelkész hatására János Zsigmond is a szentháromságtagadó-tanok felé fordult. Az új vallási irányzatok elterjedését követő évtizedek (az 1550-es évektől 1571-ig) az egyházak intézményesülését hozták magukkal. A reformáció megerősödését az 1551-es Habsburg megszállás és az első rekatolizációs törekvések sem tudták megtörni. Zanza tv reformáció puerto rico. Az 1556 és 1564 között lezajló úrvacsoravita eredményeképpen 1564-ben a protestantizmus két ága elvált egymástól, s létrejött az evangélikus és a református ág, melynek hatására kiépülhetett az Erdélyi Református Egyház. A reformáció következő állomása a szentháromság-vita jelentette (1566-1571). A nyilvános viták eredményeképpen 1571-ben létrejött az evangélikus egyház.

Zanza Tv Reformáció Del

Vallási viszonyok Erdély vallási sokszínűsége, a négy "bevett", tehát törvényesen elismert vallás rendszere a XVI. század közepére alakult ki, sajátos etnikai és politikai sokszínűségének következtében. Az erdélyi reformáció első időszakában (1520-as évek eleje, 1540-es évek vége) megjelentek a különböző protestáns irányzatok, elsőként Luther tanai, majd az ország három részre szakadását követően (1541) a helvét tanok is. Zanza tv reformáció del. A reformáció irányzatai Erdélyben komoly támogatottságnak örvendtek, és örvendenek a mai napig is. Erdélyben a brassói Honterus indította meg a térítőmunkát, melynek eredményeképpen az 1550-es évekre kialakult a szászok lutheri egyházszervezete, azaz a szász evangélista egyház, amely saját püspököt is választhatott. Kolozsvárott Heltai Gáspár 1550-ben magyarra fordította és kiadta a Bibliát, amely elősegítette a kálvini tanok egyre gyorsabb ütemű terjedését. 1556 után, amikor Erdély urai János Zsigmond oldalára álltak, s hazahívták országába szintén segítette a kálvini tanok terjedését, és a Partium jelentős részén, Debrecennel az élen, az új vallás hívei kerültek többségbe, akik főként katolikusról áttért magyarok és székelyek voltak.

Zanza Tv Reformáció

Támogatta a jezsuita Káldi György munkáját, aki az első katolikus bibliafordítást készítette 1626-ban. Mindezek eredménye, hogy Magyarországon a katolikusok újra többségbe kerültek, de a református felekezetek is jelentősek maradtak. Száray Miklós: Történelem II., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006 Kalmár János: Magyarország története a 16–18. Reformáció | zanza.tv. században, Ikva Kiadó, Budapest, 1990, 50–57. és 62–63. oldal

Zanza Tv Reformáció En

1437. szeptember 16-án kötik meg az erdélyi székely, magyar és szász vezetők a kápolnai "testvéri" uniót, amely tartósabbnak bizonyult, s 1848-ig meghatározta Erdély politikai berendezkedését. A kápolnai unió az összetartást deklarálta mind a külső, mind a belső ellenséggel szemben. Etnikai viszonyok A kápolnai uniótól a mohácsi csatáig a három rendi nemzet a székely, a magyar és a szász területi alapon különült el. A reformáció és katolikus megújulás - YouTube. A magyar megyék a magyarországi módon szerveződtek: létezett a földesúri- jobbágyi alárendelt viszony, a magyar városokban pedig polgárok laktak. Székelyföldön kollektív nemesség létezett, közigazgatási egységeik pedig a székek voltak. Szászföldön szabad szász polgárok laktak, akik önállóan irányították székeiket. Mohács után a kettős királyválasztás Erdély különállását fogja eredményezni, amelynek zavaros következményeit az 1570-es speyeri egyezmény rendezte. A székelyek főként a keleti területeken rendezkedtek be. Társadalmuk ebben az időszakban is ősi, archaikus képet mutatott, s csak a XVI.

A népességcsökkenést később II. Rákóczi György 1658-as balsikerű hadjárata is fokozta. A magyarok az erdélyi etnikum közel felét alkották hosszú időn át. Főként északi és a nyugati területeken volt jellemző a magyar berendezkedés. A szászok zárt közösségei alkották a polgárosodó városok lakosságát, akik zömmel céhekbe tömörülve végeztek kézműves tevékenységeket. Ennek jövedelmezőségét a korabeli városfejlődés eredményei ma is jól mutatják. Két nagyobb városuk Brassó és Szeben volt, körülbelül 10000 lakossal. András 1224-ben keletkezett adománylevele (Andreanum) meghatározta a szászok kiváltságait. Ez alapján saját vezetőt választhattak, aki a nagyszebeni polgármester volt, s aki a szász grófi címet is viselte. Kezében volt a bíráskodás joga, az adót pedig a királynak kellett fizetniük egy összegben. Mátyás király 1486-ban a kiváltságokat valamennyi szászra kiterjesztette, ezért létrejött a szászok közjogi-politikai egysége, azaz az Universitas Saxonum. Zanza tv reformáció en. Társadalmuk a XVIII. században differenciálódott, egyre látványosabban tagolódott kereskedő patríciusokra és a céhek védelme alatt álló iparosok rétegére.

Sylvester (ejtsd: szilveszter) János, aki szintén Luther tanítványa volt, Nádasdy Tamás sárvári udvarában magyarra fordította az Újtestamentumot. Az 1541-ben itt kiadott Biblia az első itthon nyomtatott magyar könyv. Sárospatakon, a Perényi-udvarban tevékenykedő Farkas András fogalmazta meg először azt, hogy a török Isten büntetéseként van jelen Magyarországon. Heltai Gáspár Kolozsvárott nemcsak prédikátor volt, de nyomdatulajdonos is. Művei a magyar nyelvű széppróza első darabjai. Károli Gáspár, a gönci prédikátor fordította le először a teljes Bibliát, s 1590-ben Rákóczi Zsigmond támogatásával jelentette meg Vizsolyban. Nyomdák létesültek, a könyvek olcsóbbá, olvashatóvá váltak. Iskolák alakultak Debrecenben, Sárospatakon, Pápán és még az országban több helyen. A hazai tanulmányok után diákjaink külföldön képezték tovább magukat. A reformáció folyamatából Erdély sem maradt ki. A kialakuló fejedelmi udvar János Zsigmond alatt ebben vezető szerepet játszott. A lutheránus és a kálvinista egyház tanításai mellett a reformáció harmadik irányzata, a szentháromságtagadóké is elterjedt, s egyházzá szerveződött.

Egyik réteg sem volt elég erős, hogy politikai hatalmat gyakorolhassa. Ekkor egyes arisztokraták erőszakos úton magukhoz ragadták a hatalmat és létrehozták a zsarnokságot, a türannisz t. I. 560-527-ig Athén türannosza Peiszisztratosz volt. A zsarnok a démosz érdekében politizált, tovább fejlesztve az ipart és a kereskedelmet. Felbomlott az egyensúly, megerősödött a démosz gazdasági hatalma. Végül i. 510-ben elzavarták az utolsó zsarnokot is, Peiszisztratosz fiát, Hippiászt. A nép a maga kezébe vette a politikai hatalmat, létrejött a demokrácia vagyis a népuralom. Az Athéni államot Kleiszthenész szervezte újjá i. 508-ban. Athént és Attikát 10 kerületre osztotta fel, ezek voltak a phülék. Minden phülé egy tengerparti, egy városi és egy szárazföldi részből állt. Definíció & Jelentés BULÉ (=500-ak tanácsa). A kerületek határait úgy állapította meg, hogy abba mindenféle lakóhelyű, foglalkozású és társadalmi helyzetű ember kerüljön. Minden kerület 50 képviselőt küldött sorsolással az 500-ak tanácsába. A metoikosz ok /betelepülő idegen/ és a rabszolgág nem vehettek részt a népgyűlésen.

Definíció & Jelentés Bulé (=500-Ak Tanácsa)

Valamikor az i. században bevezették a bulé tagjainak fizetését (buleutikon), valószínűleg azért, hogy bátorítsák a szegényebbeket is részvételre, akik egyébként vonakodtak jelentkezni. A bulét a demokratikus alkotmány sarkkövének tekintették, ami terepet szolgáltatott a napi politikai aktivitásnak és egybefogta a kormányzat sok adminisztratív funkcióját. A tagok rotációja miatt úgy tartották, hogy az mentes bármely frakció dominanciájától, bár van rá bizonyíték, hogy a gazdagabbak többet szolgáltak, mint a szegények, ami a sok időráfordítással magyarázható, amit a szegények létfenntartásuk miatt nem engedhettek meg maguknak. A Periklész-kori Athén társadalmi és politikai szerkezete -. Bulé más görög városokban [ szerkesztés] Spárta [ szerkesztés] Spártában a buléhoz hasonló funkciókat a gerúszia, az öregek tanácsa látott el. A gerúszia tagjai 60 éven felüliek voltak, a vezető családokból jöttek és élethossziglan szolgáltak. 28 tagja mellett az ülésein a két király is részt vett, akármilyen életkorúak is voltak. A gerúszia tanácsadó szerepe mellett nagyobb bűnügyekben bíráskodott, felügyelte a törvényeket és szokásokat és talán a külügyekben is játszott valamilyen szerepet.

A Periklész-Kori Athén Társadalmi És Politikai Szerkezete -

560- i. 527- ig tartott. Ezt a típusú rendszert zsarnokságnak, türannisznak nevezték. A türannosz (zsarnok) gazdasági téren a nép érdekeit szolgálta: fejlesztette az ipart-, a kereskedelmet és a hadsereget is. A népre adót vetett ki. Gazdaságilag megerősítette a démoszt, viszont a politikai hatalmat nem adta a nép kezébe. Peisistratos bevezette az istenek tiszteletét, például Dionűszosz isten tiszteletét aki a szőlő és a bor istene volt. Peisistratost a trónon két fia követi: Hippiász és Hipparkosz. Hipparkoszt megölik, Hippiász pedig elmenekül. 508- ban Kleiszthenész arkhón kerül hatalomra. Reformjai miatt a politikai vezető szerep a démosz kezébe kerül. Kleiszthenész Attikában 10 kerületet (phűlét) hozott létre. Minden kerület polgárait 3 csoportra osztotta: -parasztok -gazdag iparosok, kereskedők -arisztokraták. Minden kerület 50 képviselőt (50-ek tanácsa = bule) küldött az 500-ak tanácsába. Az 500-ak tanácsa lett az állam egyik legfontosabb szervezete. Mivel minden kerületből mind a három csoport azonos számú képviselőt küldött: a gazdag iparosok, kereskedők és a parasztok tehát a démosz, mindig leszavazhatta az arisztokratákat.

AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Download Report Transcript AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Athén az Attikafélszigeten A KORABELI ATHÉN(rekonstrukció) AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ARISZTOKRATÁK DÉMOSZ BETELEPÜLTEK RABSZOLGÁK ATHÉN LAKOSSÁGÁNAK MEGOSZLÁSA ATHÉN LAKOSSÁGA 13. 90% 35. 60% TELJES JOGÚ POLGÁROK CSALÁDTAGJAIK 41. 10% 9. 30% DRAKÓN TÖRVÉNYEI (Kr. e. 621. ) • A szokásjogot foglalja írásba Nem a születésen múlt a politikai jog Jogok és kötelességek alapja a meglévő vagyon A polgárokat vagyoni osztályokba sorolja (timokratikus elv) Fontos tisztségeket csak tekintélyes vagyon birtoklásával lehetett kapni. A kisebb vagyonnal rendelkezők a népgyűlésen foglalkozhattak az állam ügyeivel A szigorú törvények a magántulajdon védelmét szolgálták – még a zöldség- vagy gyümölcslopást is halállal büntették. ("drákói szigor") Az emberölést hallállal is büntethették Az adósság visszafizetéséért a polgár és családja személyével felelt (adósrabszolgaság) SZOLÓN REFORMJAI (Kr. 594. )