Notre Dame I Toronyőr Film — Nagy Gábor Festőművész
Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (The Hunchback of Notre Dame, 1939) Quasimodo, a harangozó, ura, Frollo, a Notre Dame fődiakónusa hűséges szolgája. Frollo megszállott boszorkányüldöző, akit a cigánylány, Esmeralda visszautasított, ezért máglyára akarja juttatni. A nála menedéket kérő lányért bosszúból Quasimodo megöli Frollót. Nemzet: amerikai Stílus: horror Hossz: 115 perc Ez a film a 2282. helyen áll a filmek toplistáján! (A Filmkatalógus látogatóinak osztályzatai alapján. ) Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs A Notre-Dame-i toronyőr figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha A Notre-Dame-i toronyőr című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen A Notre-Dame-i toronyőr trailer (filmelőzetes) Sajnos ehhez a filmhez még nincs filmelőzetesünk. Kérlek, ha találsz hozzá a videómegosztón, akkor írd meg nekünk a linkjét az alábbi hivatkozásra kattintva: A Notre-Dame-i toronyőr filmelőzetes beküldése A Notre-Dame-i toronyőr - Díjak és jelölések 1940 - Oscar-jelölés - legjobb filmzene ( Alfred Newman) 1940 - Oscar-jelölés - legjobb hangfelvétel ( John Aalberg) A Notre-Dame-i toronyőr fórumok Keresem Bordal, 2021-02-16 20:04 2 hsz Vélemények Cserrygo, 2011-07-30 14:37 3 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz
duracell 2015. június 27., 21:40 Clopin: Hajnali zenét visz szárnyán a szél, felzeng a Notre Dame. Az ébredő Párizs, mi életre kél, ha zeng a Notre Dame. Míg a nagyharang zúg, mint az orkán, a sok kis harang csengő, vidám. A mennyben is hallják a harangok hangját, ha zeng, ha zeng a Notre Dame. Hallgassátok csak, milyen gyönyörű a harangszó. Hányféle hangon csengenek-bonganak, meg se lehet számolni. Aztán tudjátok-e, hogy nem maguktól zengenek ám a harangok! Kisfiú: Tényleg nem? Clopin: Nem bizony, öcskös. Ott fenn, a tornyok sötét rejtekén, ott él a titokzatos harangozó. Vajon kicsoda ő? – Kicsoda? – Vagy micsoda? – Micsoda? – És hogy került oda? – Hogy? Clopin elmondja nektek. Döntsétek el ti, hogy ki a szent és ki a szörny. Mély sötét éjszakán kis ladik siklott a Notre Dame felé. Cigányok: Hallgattasd már el! Elárul minket! Nő: Ne sírj, kicsim! Clopin: Vándorló cigányok hajóztak titkon a Notre Dame felé. Hajós: Megérkeztünk Párizsba, ide a négy ezüstöt! Clopin: De a vándorok csapdába estek, mert a parton egy zord férfi állt.
Az egyik legnyilvánvalóbb változtatás, hogy a regényben Esmeraldát felakasztják, Quasimodo pedig eltűnik, majd két évvel később a lány sírjánál egy púpos emberi csontvázat találnak; a film ezzel szemben happy end del zárul. A Notre-Dame-i toronyőr az 1939-es cannes-i filmfesztivál nyitófilmje volt. Több filmet azonban nem is vetítettek, mert akkor érkezett a hír, hogy Németország megtámadta Lengyelországot. Szereplők [ szerkesztés] Maureen O'Hara – Esmeralda Charles Laughton – Quasimodo Cedric Hardwicke – Jehan Frollo Thomas Mitchell – Clopin, kolduskirály Edmond O'Brien – Gringoire Alan Marshal – Phoebus kapitány Walter Hampden – Claude Frollo érsek Harry Davenport – XI. Lajos Helene Whitney – Fleur de Lys Katharine Alexander – Madame de Lys George Zucco – ügyész Fritz Leiber, Sr. – idős úr Etienne Girardot – orvos Mina Gombell – a koldusok királynője Arthur Hohl – Olivier Rod La Rocque – Phillippe Források [ szerkesztés] A Notre Dame-i toronyőr az Internet Movie Database oldalon (angolul) (1940. október 26. )
Kinek sötét volt szándéka, mint éji árnyék, ha áll a Notre Dame falán. Frollo bíró tűzzel-vassal üldözte a bűnt. Vak dühében minden ember kárhozottnak tűnt. Frollo: Vessétek tömlöcbe az egész cigánybandát. Katona: Hé, te meg mit rejtegetsz? Frollo: Lopott holmit, mi mást? Vedd el tőle! Clopin: A nő elszaladt. Nő: Menedéket kérünk, eresszetek be! Frollo: Egy csecsemő?! Egy szörnyszülött! Főeseperes: Állj! Clopin: Kiáltott rá a főesperes. Frollo: Ezt a fattyút az ördög nemzette. Visszaküldöm a pokolba, ahová való. Főesperes: Tébolyod megölt egy ártatlan nőt, itt a Notre Dame előtt. Frollo: Maga kereste a bajt, meg akart szökni előlem. Főesperes: Szánd meg a gyermeket, kíméld meg őt, itt a Notre Dame előtt. Frollo: Tiszta a lelkiismeretem. Főesperes: Hát csak álltasd a szolgáid, s magad, de a vére a fejedre száll. Hogyha életéd veszed, nem titokban teszed, mert lát, mert mindent lát a Notre Dame! Frollo gőgje most az egyszer félelemmé vált. Kőszívét a rettegés, mint kés, úgy járta át. Frollo: Mit vársz tőlem?
A gyilkossággal a cigányleányt gyanúsítják: boszorkánynak nyilvánítják és máglyára ítélik, de a kivégzés előtt Quasimodo elrabolja és bemenekül vele a templomba, ahol nem érvényes a világi törvény: ott az isteni kegyelem őrködik. Amikor Esmeralda a templomban imádkozik, a király észreveszi és meghatódik; visszaadja Esmeralda szabadságát és feloldja a tilalmat, amely a cigányokat kirekesztette Párizsból. Sok viszontagság, a székesegyház ostroma és a kíméletlen inkvizítor halála után Esmeralda és Gringoire egymásra találnak. Az esküvő, mely a koldusok udvarában csak komédiának látszott, valósággá válik. Érdekességek [ szerkesztés] Victor Hugo világhírű romantikus regényéből több filmváltozat is készült korábban, már a némafilm korszakban is. Az első kettő (1905, 1911) Franciaországban, majd kettő (1917, 1923) az Egyesült Államokban és közben egy (1922) Angliában. A filmhang megjelenésével az adaptációk sora folytatódott. William Dieterle-nek ez a filmje természetesen sok helyen eltér a regényben leírt alaptörténettől.
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Nagy Gábor, Munkácsy-díjas festőművész is felajánlott számunkra egy litográfiát. 1949. július 17-én született Budapesten. A Fiatal Művészek Stúdiójának elnökeként (1979-1984), több meghatározó hazai és külföldi kiállítás elindítója és szervezője. 1974 óta több száz egyéni és csoportos kiállításon vett részt, Magyarországtól az Egyesült Államokig. 2010-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. 2011-ig, 40 éven keresztül a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékének tanára, egyetemi docens. Nagy Gábor (festőművész) - Wikiwand. Munkái megtalálhatók jelentős hazai és nemzetközi köz- és magángyűjteményekben. (Magyar Nemzeti Galéria, Aacheni Ludwig Múzeum). 2000 és 2010 között résztvevője a Plein Air Nemzetközi Művésztelep programjainak (Csongrád, Szeged, Budapest, Darmstadt, Mirabel). 2007, 54. Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíja: Tornyai-plakett. 2011-2015-ig a Miszla Art Nemzetközi Képzőművészeti Szimpozion kurátora volt, 2017 tavaszán pedig átvette Szegeden a XXXIX. Nyári Tárlat Biennálé fődíját.
Nagy Gábor (Festőművész) - Wikiwand
A Munkácsy-díjas alkotónak térségünkhöz is erős a kötődése: egyik alapítója a Csongrádi Művésztelepnek, ahol egyetemi tanítványaival negyvenéves oktató pályája során rendszeres vendég volt. Nagy Gábor munkásságát végigkísérte művészetoktatói tevékenysége is, hiszen 1974-től egészen 2011-ig egykori iskolájában, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanított. Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját! A kiállítóház két szintjén január 3-ig megtekinthető tárlat igyekszik átfogó képet nyújtani a művész minden korszakáról, a bemutatott alkotások között éppúgy szerepelnek az 1960-as évek második feléből származó munkák, mint idén készült festmények. Nagy Gábor pályája kezdetén az egyén létbevetettségének viszonyait vizsgálta, majd a nyolcvanas évektől egyre erősebb vágy hajtotta a háromdimenziós ábrázolás felé. Sok művében foglalkozik az ember és a táj kapcsolatával, az utóbbi évek motívumai között pedig megjelent a bárány, mint jelkép, amely a tisztaságot, az őszinteséget, a szeretetet és az áldozatvállalást fejezi ki művészi eszközökkel.
Lengyelországban járt tanulmányúton. Impresszionista és szürrealista festőművész A kortárs impresszionista és szürrealista stílust képviselő festőművész, A. Tóth Attila Kecskeméten született, majd szüleivel Budapestre költözött és azóta is a fővárosban él. Munkásságának kezdete 1995-re datálható, ekkor megmagyarázhatatlan ihlet eredményeképpen alkotta meg első festményét. Alkalmazott grafikus, reklám- és arculattervező. Nyomdai szedést tanult, majd a lipcsei grafikai főiskola hallgatója volt. Mestere Albert Kapr. 1967-78 között a Magyar Hirdetőnél dolgozott, azóta önálló tervező. Elnyerte a Reklámszövetség nívódíját először 1981-ben sajtóhirdetés, majd 1985-ben reklámfotó kategóriában. (1894 - 1941) "Naturalista vagyok, de nem a betű, hanem a lényeg szempontjából. Földön járok, szemem a térben kutat, felfelé nézek. " Aba-Novák Vilmos Életútja 1894. március 15. -én született Budapesten, Novák Gyula vasúti mérnök és Waginger Róza gyermekeként. Született 1944 Kolozsvár, tanulmányait a Képzőművészeti Akadémián, grafika festészet szakán végezte.