Dr. Fodor György: A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve 1912-1987 (1987) - Antikvarium.Hu — Teve-Szikla - Pilisborosjenő Önkormányzat És Hivatal

A magyarság már a népvándorlás évszázadaiban kapcsolatba került a bizánci kereszténységgel, a hittérítést is a keleti szertartású hittérítők kezdték. A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII. századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. A Miskolci Egyházmegye története | Miskolci Egyházmegye. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. május 6-án I. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent.

1. A Miskolci Egyházmegye története | Miskolci Egyházmegye
2. Együttműködési megállapodást kötött a hajdúdorogi és a nagyváradi görögkatolikus egyházmegye | Magyar Kurír - katolikus hírportál
3. Teve-szikla | ZooZoo Portál
4. Teve-szikla - Pilisborosjenő Önkormányzat és Hivatal
5. Teve-szikla - Nagy-Kevély

A Miskolci Egyházmegye Története | Miskolci Egyházmegye

A bullát 1980. szeptember 28-án Agostino Casaroli bíboros, pápai államtitkár adta át Esztergomban. (Forrás:) Megjelenési időpont: 2012. február 17. Névérték: 380 Ft Kibocsátási példányszám: 250. 000 db A bélyeg perforálási mérete: 45 x 35 mm (50 bélyegkép/ív) Gyártó nyomda: Állami Nyomda Tervezőművész: Laczkó Anita Continue Reading

Együttműködési Megállapodást Kötött A Hajdúdorogi És A Nagyváradi Görögkatolikus Egyházmegye | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál

◊ 2009. 1. 22 A Hajdúdorogi Egyházmegye története A 17. századtól nyomon követhetően az Alföld keleti részén bizánci szertartású, de magyar nyelvet használó keresztények is éltek, akik fölé a katolikus egyházzal 1646-ban egyesült munkácsi püspökök igyekeztek joghatóságukat kiterjeszteni. A magyar görögkatolikusok számára a 18. század végén magyar nyelvű liturgikus könyvek is készültek, de azok használatára Róma nem adott engedélyt. 1868-ban emiatt 52 magyar egyházközség képviselői ismét kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és egy önálló magyar bizánci rítusú egyházmegye felállítását is. Kérésük nyomán 1875-ben megalakult a Munkácsi Egyházmegye 33 magyar ajkú parókiáját magában foglaló Hajdúdorogi Külhelynökség, bár a magyar liturgikus nyelv használatát a Szentszék 1896-ban kifejezetten megtiltotta. Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye. Az 1898-ban létrehozott Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának azonban sikerült elérnie, hogy I. Ferenc József király, illetve X. Szent Piusz pápa létrehozta számukra a Hajdúdorogi Egyházmegyét.

A Miskolci Egyházmegye története A Trianon utáni Magyarországon jórészt az Eperjesi Egyházmegyéből maradt parókiákból 1924-ben alakult apostoli exarchátus vezetésével a Szentszék a Munkácsról elűzött Papp Antal érseket bízta meg. Halála után 1945-46-ban Szántay-Szémán István követte konzultori helynökként, majd 1946-tól a Nyíregyházán székelő hajdúdorogi püspökök kapták feladatul az exarchátus kormányzását: 1975-ig Dudás Miklós, 1988-ig Timkó Imre, 2008-ig Keresztes Szilárd, 2011-ig Kocsis Fülöp irányították a jórészt kisebb parókiákból álló exarchátust. XVI. Benedek pápa 2011-ben püspök exarchává nevezte ki Orosz Atanáz szerzetespapot, és az Exarchátus területét a Zempléni főesperesség (huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia) idecsatolásával megnövelte. 2015. Együttműködési megállapodást kötött a hajdúdorogi és a nagyváradi görögkatolikus egyházmegye | Magyar Kurír - katolikus hírportál. március 19-én, a Görögkatolikus Metropólia megalakulásával Ferenc pápa a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye ma Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén hirdeti és éli Krisztus örömhírét.

Ezeken a helyeken a kemény, kovás dolomit csak lassan pusztul. Ilyen különbségek miatt láthatjuk ma különálló sziklacsoportként a Teve-sziklát, mert a körülötte lévő, nem kovásodott dolomit már lepusztult. (Ezt hívjuk válogató lepusztulás nak vagy szelektív eróziónak. ) A sziklafalban látható kisebb-nagyobb kavicsok is a tengeri múlt emlékei. Ezeket hullámverés sodorta a parti vizekbe. A kavicsos rétegek felett vastól vöröses színű homokkő látható. Jelenléte arra utal, hogy a tenger kimélyült, s a parti kavicsok helyett a mélyebb tengerfenéken finomszemcsés homok gyűlt össze. Teve-szikla | ZooZoo Portál. Később ezt a homokot is forróvizes oldatok járták át, s cementálták össze homokkővé. Nézzétek meg ezeket a rétegeket az egykori bánya falában, kiválóan látszanak! Sokkal érdekesebbek, ha a történetüket is ismerjük. Aki akar, még a Teve-sziklára is felmászhat. Továbbsétálva a könnyű terepen, cserjék között vezet az út. Így jutunk el az "egri vár" romjaihoz. Sokan tudják, főleg az idősebb korosztályból, hogy itt forgatták Gárdonyi Géza: Az egri csillagok c. regényéből készült film várjeleneteit.

Teve-Szikla | Zoozoo Portál

A földtörténet triász korszakában, kb. 220 millió évvel ezelőtt keletkezett a Teve-sziklát alkotó fődolomit. Ennek a karbonátos kőzegnek az anyaga az árapály övben ülepedett le, sekély tengerrel borított, tenger alatti hátságokon. Kb. Teve-szikla - Pilisborosjenő Önkormányzat és Hivatal. 25-37 millió éve, a földtörténet oligocén időszakában a dolomitot kovás, forróvizes oldatok járták át, amitől keménysége és ellenállóképessége megnőtt. Napjainkra az ellenállóbb, kovásodott részek kipreparálódtak, és érdekes formájú sziklaalakzatokként meredeznek a magasba, míg a könnyen aprózódó, porló dolomitot a jelenkori erózió is erősen pusztítja. A Teve-szikla melletti, egykori bánya falán jól láthatók és tanulmányozhatók a különböző földtörténeti korokban egymásra telepedett kőzetrétegek. Túraleírás itt Geocaching adatok Ezredik geoláda (GC1000) Szélesség N 47° 36, 755' Hosszúság E 18° 58, 717' Magasság: 261 m Megye/ország: Pest Geoláda típusa: Hagyományos geoláda Nagyobb térképért klikk a képre!

Teve-Szikla - Pilisborosjenő Önkormányzat És Hivatal

Bécsi út - Kövesbérci út - Köves-bérc - Vendel-hegy, Kálvária - Teve-szikla - Pápa Magas-erdő - Nagy-Kevély - Pilisborosjenő - Köves-bérc - Kövesbérci út - Bécsi út Jelzések: kék sáv, piros sáv, piros négyzet Utazás: A túrát a 218-as busz vonalán, a Kövesbérci utca megállóhelynél kezdhetik el. A túrát a Bécsi útra való visszatérés előtt Pilisborosjenőn is befejezhetik - innen a 840-es autóbusszal térhetnek vissza Budapestre az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő buszvégállomásra:. A túra végpontjáról - ha a hosszabb utat választják - a 218-as autóbusszal térhetnek vissza az Árpád hídhoz. Részletesebb tájékoztatást találhatnak a járat menetrendjében:. Útvonal-leírás: az autóbuszról a Kövesbérci utcánál leszállva irány a kék sávjelzés, amely egyébként az Országos Kéktúrához tartozó szakasz. Teve-szikla - Nagy-Kevély. Ezen indulnak el Pilisborosjenő és Nagy-Kevély irányába. Az úton nemsokára érintik Pilisborosjenő határát. Ha továbbhaladnak a kék sávjelzésen, rögtön elérik a Vendel-hegy oldalában lévő Kálváriát. Az úton a Teve-szikla felé haladnak tovább a megkezdett ösvényen.

Teve-Szikla - Nagy-Kevély

Egy Budapesthez közeli kiránduló célpontot ajánlok figyelmetekbe. Amint a turistatérképen is látszik (fotó) Pilisborosjenő központjából indulva lehet megközelíteni a Teve-sziklát. A helység határában lévő Szent Vendel-emlékműtől is lehet indulni (parkolási lehetőség az autóval érkezőknek). A tábláról megismerhetjük Szent Vendel életének legendáját, s megtudhatjuk, hogy ő az állatok védőszentje, akihez a háziállatok egészsége érdekében fohászkodtak a környék lakói. Mi véletlenül nem sokkal a szentté avatott birkapásztor (! ) és kolostoralapító Vendel október 20-i ünnepe előtt játunk ott. Igazi szomorkás, szemerkélő esős, őszi idő volt, de ez nemcsak minket nem riasztott vissza, hanem másokat sem, mert kiránduló családokkal és egy egész osztállyal is találkoztunk. Az út elején nem kényeztetik el a barangolókat sűrűn felfestett turistajelzésekkel! Később, a szántóföldekről fás vidékre érve aztán javul a helyzet. De ahhoz, hogy a Teve-szikla felé letérjünk az útról, figyelni kell. A Graschl-kereszt jó tájékozódási pont (egy család által felállíttatott nagy kereszt), ennél kell balra fordulni.

A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, amelyet rögtön újjá is építettek. A forgatás 40. évfordulójára 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbe hozatta, a falon elhelyezett emléktábla is erről tanúskodik.