Daryun Arslan Senki - Játékok És Videójátékok

July 9, 2024
". És akkor a főszereplő. Ránézésre azt mondanánk róla, hogy egy átlag shounen főhős: mindenkit meg akar menteni, ha a barátja, nagyon kedves és önzetlen, nagyon ártatlan, nagyon közvetlen és persze követi a senkit-ne-öljünk-meg logikát. Ezzel a feltevéssel csak egy baj van: ugyan az esetek 90%-ában valóban ilyen, valójában ezzel egyáltalán ne, összeférően kicsit se zavarja, hogy háború van és 100 számra ölik az ellenségeiket, vagy hogy a saját katonái is meghalnak, mert csak akkor annyira gyilkolásellenes, ha egy személyről van szó, de akkor mindig. Ha egy ember háromszor elárulta őt és kétszer merényletet szervezett ellene, ő akkor is kegyelmet ad neki, mert ő (elvileg) ennyire ellene van az erőszaknak. De ha nem egy emberről van szó, hanem 4000-ről, már nem zavarja őt, ha meghalnak, holott sokkal kevesebbet ártottak neki. Ezt persze hívhatjuk védelmi mechanizmusnak, hogy nem gondol bele, hogy azokat a katonákat ők megölik, de ettől függetlenül elég ellentétesnek gondolom. Ezen kívül iszonyatosan gyorsan túltette magát olyan dolgokon, amiken egy átlagos főhős évadokon keresztül rágódna, annak ellenére, hogy azért még a főszereplő kor alatt van (a végére lesz 15), ebből a szempontból nagyon érett, és általánosságban nagyon gyakran megfeledkeznek a koráról.

Kedvencelte 5 Várólistára tette 26 Kiemelt értékelések Netta88 2021. december 30., 20:30 Értékelést kéne írnom, de fogalmam sincs hol kezdjem… Talán kezdem azzal, hogy vagy háromszor futottam neki az animének, természetesen felirat hiány miatt spoiler, de már első alkalommal, hogy elkezdtem nagyon tetszett a világa, a szereplők és úgy minden. Ráadásul emlékeztetett is az egyik kedvenc játékomra, amit az egyik részértékelésnél említettem is, mégpedig a Suikodenre. Más a történet, mégis nagyon hasonló, a főszereplők személyisége, hogy jó emberek állnak mellettük, akik egyengetik az útjuk, a folyamatos háborúzás, ahol az egyik fél a nép jólétét tartja szem előtt, a másik a hatalmat illetve itt a bosszút. Szóval már csak emiatt is nagyon tetszett az anime, olyan volt, mintha azt a játékot animésítették volna meg. spoiler Tetszett a világkép, az ahogy beleláthattunk több kultúrába is, a háború borzalmaiba, egy sereg életébe, a belső viszályokba, az ellentétekbe. Volt itt minden, barátság, csel, ármány, bosszú, emberség, habár ez utóbbi leginkább Arslan erénye volt, aki még az ellenséget is útjára engedte, még akkor is, amikor az megpróbálta a fejét venni.

Eközben Hilmest is láthatjuk, ahogy tervezgeti, hogy teljesítse be a bosszúját. Majd Peshawarnál össze is futnak és kiderül, hogy ki ő valójában, Arslan elhatározza, hogy visszafoglalja Ecbatanát, és tulajdonképp ezzel van vége a darabnak. Nagyon jól megoldották a csatajeleneteket azzal a pár statisztával, és a jelmezek is nagyon szépek, karakterhűek voltak, viszont a színészi játék egyáltalán nem volt kiemelkedő. Hilmesből hiányzott a düh, ami éltette a bosszúvágyát. Kedvelem Imari Yuu-t, de ezt a szerepet nem érezte át. Amikor pedig levette a maszkot a sminkje sem volt elég meggyőző, hogy már pedig neki leégett a fél arca… Arslan szerintem túl kétségbeesett volt néhány jelenetnél, ami szintén nem volt rá jellemző. Gondolok itt arra, hogy például, amikor Hilmes megvágta a karját, és amikor realizálta, hisztérikus rohamot kapva markolászni kezdte… Emellett sokszor az empátia sem jött át, megvoltak a jelenetek (már, ami megmaradt így, hogy sokat ki is vettek), de valahogy mégsem éreztem a belőle áradó empátiát; és sokszor inkább gyerekesnek éreztem a karakterét.

Mivel nemrég néztem meg az animét, így egész friss az élmény, elég jól emlékszem a cselekményre, a szereplőkre, a történetre. Azt gondoltam, hogy nem fogják az egész animét adaptálni, azt hogy még az első évadot sem, és azt is, hogy ki fognak hagyni egy-két dolgot, szereplőt, de azt nem gondoltam, hogy pont Étoilet hagyják ki, mert hát a lustaniai oldalról ő egy fontos szereplő volt, fontos szerepet játszott Arslan életében, döntéseiben. Szóval ez egy kicsit szíven ütött. Egyébként szinte az összes lustaniait kihagyták a sztoriból – a császárt, aki egyből beleszeret Tahaminébe, az öccsét, aki át akarja venni az uralkodótól a hatalmat – egyedül Bodin maradt meg (hála az égnek -. -) illetve pár nevenincs katona. Szóval az egész történet tulajdonképp Arslanra és Hilmesre koncentrál. A darab bemutatja Arslan első csatáját, ahogy menekülni kényszerül Daryunnal, majd találkozik Narsusal és Elammal, később az Ecbatani események után Gieve és Farangis is csatlakozik hozzájuk, majd a Peshawarba vezető úton elszakadva egymástól Alfreed is előkerül.

4 részesre tervezett cikkem első részében, szeretném bemutatni a számítógépes játékok kezdetét. Az alábbi fejezetek alapjául Beregi Tamás: Pixelhősök c. könyvét használtam fel. Kezdjünk is hozzá, lássuk milyen izgalmas időszakkal indult el a videójátékok korszaka. 1950 – Hőskorszak Az első videójátékok Minden történet kezdetét veszi valamikor. Jelen cikkem alapján a számítógépes játékok megjelenése az 50-es évekre tehető. Videójátékok - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Ez az úgynevezett "hőskorszak", amely egészen a 80-as évekig tartott. Ez az időszak teremtette meg a ma létező videójátékok alapjait, itt jelentek meg a különböző videójáték műfajok és videójáték konzolok. 1948 december ében két fizikus ( Thomas T. Goldsmith Jr. és Estle Ray Mann) szabadalmaztatta az úgynevezett Katódsugárcsöves szórakoztatási eszköz t. Ez a "videójáték" egy radarhoz hasonló eszköz volt, amin vektorok rajzolták ki a lövedékeket és gombok segítségével számították ki a lövedékek szögét, sebességét, az ellenfelek pedig képernyőre erősített ábrák voltak. A következő nagy ugrás – amit a mai napig minden videójáték ősatyjaként tartanak számon – William A. Higinbotham fizikusnak volt köszönhető, aki létrehozta a Tennis for Two nevű játékot 1958 -ban.

Jó Videójátékok? (9370809. Kérdés)

Ezért van jelentősége annak is, hogy a játékokban a nyugati katonák személyiséggel, karakterrel vannak felruházva, míg ellenfeleik dehumanziált harcosokként. A szerző külön említ példákat is, melyek azt bizonyítják, hogy mennyire megosztók is tudnak lenni ezek a szórakoztatóipari termékek. 2009-ben jelentős felháborodást okozott a Call of Duty: Modern Warfare 2 reptéri mészárlásos jelenete, de Medal of Honor is jelentős kritikákat kapott, amiért tálib harcosként nyugati katonákra lehetett vadászni a játék többjátékos módjában. Videójátékok I. – Olvasópont. Talán ezeknek a botrányoknak is köszönhetően, a mai játékok már kevésbé építenek a War on Terror korszellemre és a fő címek vagy inkább visszanyúltak az első illetve a második világháborús történetekhez (Battlefield 1 és 5, Call of Duty: WWII), vagy a jövőben játszódó konfliktusokat dolgoznak fel (Call of Duty: Black Ops III). Valamint megjelentek olyan alkotások is, amik teljesen kívül helyezik magukat a korábbi alapötleteken és drogkartellek vagy fegyveres bandák ellen veheti fel bennük a harcot a játékos (Tom Clancy's Ghost Recon Wildlands).

Videójátékok - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu

Blacksad - Under the skin [link] PC-re is kijött, van magyarítás is ha fontos. Ha bejön ez az interaktív mozi/videójáték stílus, egy próbát ez is megér. Kicsit játékosabb mint pl. a Telltale címe, mert nyomozni kell és csak úgy jutsz tovább a jelenetekből ha minden nyomot megtaláltál - majd ezekből levontad a következtetéseket, amik esetleg újabb nyomhoz vezetnek. Elakadni nem lehet benne, csak a hülye irányítás miatt (laptopon valahogy voltak bizonyos irányok, amikor a kamera nem fordult be a karakter mögé, szemből láttad és az S-el ment előre, ami tulajdonképpen a hátra irány - rohadtul nem láttad merre mész). Nem vészes, szokható, de volt egy rész az edzőteremben, hogy nem vettem észre egy nyomot és már hangosan "áztam" már, mikor véletlenül megláttam, pont úgy álltam a karakterrel, hogy észrevettem a bokamagasságban lévő dolgot... Kontrollerrel valószínűleg nincs ilyen, van kontrollerem de nem próbáltam. Jó videójátékok? (9370809. kérdés). A sztori egyébként jó, a humor könnyed és fanyar, a hangulat nagyon hozza az 50-es éveket, tele van klisével de jól áll neki mert jól használja ezeket és szerintem mocskos jól fenntartja a gyanút több szereplőn is egészen a végéig.

Videójátékok I. – Olvasópont

A videójátékok története Bevezetés Videójátékok! Ha meghalljuk a szót, akkor a legtöbbünknek olyan játékosok (mai szóhasználattal élve Gamer-ek) jutnak eszünkbe róla, akik többé-kevésbé életük nagy részét a számítógépek vagy a konzolok világában töltik, úgy jellemezve őket, hogy nincsenek szociális kapcsolataik, nagyon ritkán mozdulnak ki otthonaikból, "kockáknak" titulálva ezen személyeket. Az igazság az, hogy modern korunkban ezen játékosok túlnyomó többsége teljesértékű családi életet él, ugyanúgy járnak dolgozni, mint a legtöbbünk, tanulnak, fejlesztik magukat, emellett pedig még szabadidejük egy jó részét rááldozzák a kedvenc elfoglaltságukra. Ráadásul úgynevezett e-Sport bajnokságokon vesznek részt, ahol megküzdhetnek az adott számítógépes játékok legjobbjaival szerte a világban, győztesként pedig nem kevés pénzösszeget bezsebelhetnek, és világhírnévre tehetnek szert. Az utóbbi évek tudományos felfedezései révén pedig már az is bebizonyosodott, hogy a videójátékok nagyon jól fejlesztik a logikus gondolkodást, a tanulásban is nagy segítséget jelentenek, jobb koncentrációs képességre tehetünk szert általuk, sőt az Alzheimer-kór, és más időskori demenciák megelőzésében is segítenek.

Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Kuvik Bagoly Hangja