Elrejtendő Szerelem - A Love To Hide - Abcdef.Wiki – Deák Bill Tamás
Pillanatnyilag biztonságban vannak, köszönhetően Jean tervének, hogy a mosodájának keresztény alkalmazottjaként Yvonne néven távozik. Jean gondtalan testvére, Jacques által hozott rossz döntés azonban tévesen vádolja Jean-t azzal, hogy egy német tiszt szeretője. Jean ezután náci munkatáborba kényszerül. Öntvény Jeremie Renier mint Jean Lavandier Charlotte de Turckheim mint Marcelle Lavandier Bruno Todeschini Philippe szerepében Michel Jonasz Armand Lavandier szerepében Louise Monot Sarah Morgenstern szerepében Nicolas Gob Jacques Lavandier szerepében Olivier Saladin mint breton Yulian Vergov Johann Von Berg szerepében Termelés Az Elrejteni szerelem Christian Faure rendező második filmje, amely a homoszexualitással foglalkozik. Korábban a Just a Love of Question (2000) című, televíziónak készült filmet rendezte, amely két fiatal férfi szerelmi történetét írja. Ez egyike azon kevés filmeknek, amelyek a homoszexuálisok deportálásáról szólnak a második világháború idején. (Lásd még: Bent. )
A Love To Hide lazán alapul a könyv Moi, Pierre Seel, Deporte homosexuel által Pierre Seel 1994-ben publikált. Külső linkek Elrejtendő szerelem az IMDb-n
Titkos hazugságok hálójában Ingerültségből, agresszióból fakadó cselekvéseink belálhatatlan következményekkel járnak. A meggondolatlan, gyerekes indulatokat gyakran súlyos lelki trauma követi; a kórtörténet családon belüli árulásról, kollaboráns vehemenciáról és öngyilkosságról tanúskodik. Habár még mindig nehezemre esik, lassan kezdem értékelni mindazt, amim van, és azt a kort, amelyben élek. Mert a huszadik században az emberi aljasság és kegyetlenség, a becstelenség és a brutalitás nem ismert határokat, a leginkább kirívó példa természetesen a második világháború. A tény, hogy Németországból és annak csatlós államaiból emberek ezreit deportálták (a világ legnagyobb fegyveres konfliktusának "mellékzöngéjeként"), kimeríti az élet szentségének addig gyakorolt, illetve modern eszményét egyaránt. Ismét egy "kitelepítős" film, és ismét Dachau. Polanski A zongoristá ja anno 2003-ban nagyon kikészített. Aztán jött forgatás tekintetében egy korábbi film, a Szomorú vasárnap, a Palacsintavár (Paz Vegával), ami egy hasonló történet, a Bent – és most az Elhallgatott szerelem ( Un Amour à Taire / A Love To Hide).
Jean-nak (Jérémie Renier) már évek óta komoly barátja van (Bruno Todeschini), és nagyon szeretik egymást. Csakhogy háborúban nincs kegyelem, ember ember farkasává válik, mindenki besúgó, mindenki menti szánalmas kis életét – avagy gyáván megfutamodik. Jóllehet, a cselekmény kissé eltúlzott melodrámája és a hiányos vagy klisékkel terhelt filmes eszköztár alapján az Elhallgatott szerelem közepes alkotás, mégis felkavaró, mégis ámulatba ejtő. A film után nem tudsz enni, lélegezni – aztán beléd ívódik, teljességgel magadévá teszed, felfalod, és gazdagabb, bátrabb leszel az életben. Mert sosem lehet feledni, akit elvesztettünk, és sosem lehet megbocsájtani azoknak, akik eltaszítottak tőlük. Mert a lelkiismeret-furdalás örökké él, ahogy az emlékük is. Idebent, a szívünkben. Bogó
Christian Faure direktor filmjét az egyik francia televíziós csatorna mutatta be 2005-ben, pedig teljesen releváns lett volna mozivásznon is. Kijelentésemet bizonyítja, hogy 2009-ig összesen öt ország importálta: az Egyesült Államok, Spanyolország, Finnország, Kanada és az Egyesült Királyság. Nem tudom, milyen sikerrel vetítették a tévék, ám azt igen, hogy nagyon megszívlelendő történetről beszélünk. Az Elhallgatott szerelem sokkal összetettebb annál, ahogy azt elsőre gondolnánk. Már az cím is elárulja, a hősök alakoskodni kényszerülnek, bujdosni, hogy boldogok legyenek, vagy boldognak tűnjenek. Továbbá az alapszituáció és a kezdeti bonyodalmak által a néző egyfajta "kifordított" Jule és Jim -ként (Francois Truffaut; 1962) tekint a műre. A háború alatt Lavandier-ék mosodája virágzik, mivel a német katonák szennyeséből élnek. Az apa szimpatizáns, az anya és a nagyobbik fiú már liberálisabb lelkületű, a kisebbik, a fekete bárány börtönben csücsül – mint kiderül, megbízója helyett. Ám előkerül a gyerekkori barátnő, Sara (Louise Monot), aki felbukkanásával felkavarja az addig harmonikusnak tekinthető kapcsolatokat.
A nehézségek ellenére szép kamaszkorom volt. Féllábbal ugyanúgy futballoztam, lábteniszeztem és mindent csináltam, mint a többiek. Sőt mondhatom, hogy csodájára járnának ma, mert olyan jó voltam így is a labdarúgásban és a tengóban, amit sokan elképzelni sem tudtak. De persze volt olyan is, hogy csúfoltak, de túltettem magam rajta, sosem érdekelt. Néha egy-két embert oldalba vágtam mankóval, azt kész. Deák Bill Gyula a Sztár nevű zenekarával Fotó: Fortepan / Péterffy István A Hobo Blues Band előtt milyen zenekarokban játszott? Az első együttes, amiben énekeltem, az a Sztár volt. Velük minden tehetségkutató versenyt megnyertünk akkoriban. Később több zenekarban is énekeltem: a Loydban, a Napsugárban és a Wanderersben. Deák bill tamasa. De sokszor voltam vendégénekes a Syriusnál és a P. Mobilnál is. Akitől pedig fiatalkoromban nagyon sokat tanultam, az jó barátom, Orszáczky Jackie (Miklós) volt, és ő kezdte el rám mondani, hogy én vagyok a magyar blueskirály. Mit jelent Önnek a blues, és miért fontos? A blues egy önkifejező műfaj, nekem az életemet jelenti és az életemről is szól.
Deak Tamas - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu
Deák Bill Tamás, a bluesénekes fia az MTI-nek elmondta, egyelőre nem tudni, mikor hagyhatja el Deák Bill Gyula az intenzív osztályt. Hozzátette: az infarktust kétoldali tüdőgyulladás is súlyosbítja. "Az állapota jelenleg kielégítő" – mondta Deák Bill Tamás. A 64 éves zenészt jelenleg a Városmajor utcai Szív- és Érsebészeti Klinikán ápolják. A művész fia szerint magánéleti problémák vezettek a betegséghez. Deak tamas - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. (MTI)
"A blues egy önkifejező műfaj, nekem az életemet jelenti és az életemről is szól. " Lehoczki Dávid interjúja. Habár a Kőbánya bluesról mindenkinek Ön jut az eszébe, úgy gondolom, hogy a mai fiatal korosztály egy része nem ismeri a munkásságát. Így közel a hetvenkettőhöz elég tartalmas zenei élete lehetett. Mikor és hogyan ismerkedett meg a zenével, illetve hogyan indult a pályafutása? Igazából soha nem akartam zenélni. Futballista szerettem volna lenni, de egy orvosi műhiba miatt 11 évesen elvesztettem az egyik lábamat. Majd bejött a beatzene Magyarországra, és akkor volt egy kiugrási lehetőség, így elkezdtem énekelgetni. Ezután megismertem a rockzenét és a bluest is. Többen azt mondták, hogy jól énekelek, jó hangom van, és szó szerint "jól ordibálok". Utána pedig már jött minden, ami kell. Hogyan élte meg a kamaszkorát? Kőbányán születtem. Gyerekkoromban szüleimmel egy szobában laktunk hatan, ott is mosakodtunk egy lavórban. Nem volt könnyű, főleg így féllábbal, de mindig megvoltunk.