Három Legfontosabb Magyar Ereklye
Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult. A lovagkirály sírhelye halála után zarándokhellyé vált Amikor László királyunk - I. 250 éve érkezett haza a Szent Jobb Raguzából - Karpat.in.ua. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő fia - 1095-ben betegség következtében a csehek ellen vívott csata során meghalt, és földi maradványait 1113 körül a nagyváradi székesegyházban helyezték el örök nyugalomra véglegesen, a sírja már ekkortól kezdve zarándokhelynek számított. Szent László megkoronázása a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons Midőn III. Béla III. Celestin pápa jóváhagyásával 1192-ban szentté avatta az Árpád-házi uralkodót, sírját felnyitották, és díszes síremlékbe helyezték a király hamvait. A királyi koponyát ereklyeként egy külön tartóba helyezve a sír fölé tették.
250 Éve Érkezett Haza A Szent Jobb Raguzából - Karpat.In.Ua
Itt 18 órakor dr. Veres András győri püspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezetésével mutatnak be szentmisét. Az ereklye előtti tiszteletadásra 21 óráig lesz lehetőség. A Szent László király vezette szabolcsi zsinat 925. éves évfordulója is idén van. Ennek alkalmából másnap, június 24-én a Tisza-menti ősi településre zarándokol a relikvia a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évhez kapcsolódó központi rendezvényére. A földvár melletti oltárnál Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét, amelyen részt vesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, valamint a határon túli egyházmegyék püspökei is. Az 1095-ben elhunyt lovagkirályt először Somogyváron, majd Nagyváradon temették el. Sírjánál már a kezdetekben csodálatos gyógyulások történtek, így III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is.
Szent László, a lovagkirály, Salamon unokatestvérének Anjou-kori hermáját már három évszázada Győrben őrzik Forrás: Wikimedia Commons Ekkortól fogva Zichy Ferenc püspök rendeletére minden év június 27-én, László születése napján körmenetet rendeznek a lovagi eszményt megtestesítő uralkodónk tiszteletére. Eleinte papnövendékek vitték az ereklyét, majd 1919-ben a kommün idején ezt a polgárok vállalták át, és azóta is ez maradt a hagyomány. A győri Nagyboldogasszony-székesegyház homlokzata, ahol Szent László hermáját őrzik Forrás: Wikimedia Commons A kommunista érában, 1950 és 1989 között csak a székesegyház falain belül tarthatták meg a hívők a körmenetet, a rendszerváltás óta azonban ünnepélyes keretek között katonai felvonulással és zenekarral tisztelegnek a király emlékének.