Magyar Concerto – ÉLő KöZvetíTéS A ZeneakadéMiáRóL Az Indexen
A bevezetés a Kékszakállú herceg várá nak zenéjét idézi vissza, s előrevetíti a mű későbbi témáit. A második, Párok tánca című tételben érződik leginkább a barokk zene hatása, míg a középső, Elégia című tételben – amelyben ismét egy Kékszakállú -utalást, a Könnyek tavá nak kezdetét hallhatjuk – a honvágy érzése jelenik meg. Bécsi klasszikus és jazz - PFZ. A legizgalmasabb tétel a Félbeszakított közjáték, egy szerenád Magyarországhoz, amelyben három idézetet is felfedezhetünk: Vincze Zsigmond Hamburgi menyasszony című operettjének Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország kezdetű dallamát, valamint Sosztakovics VII. szimfóniá jának egy részletét, amely maga is egy idézet Lehár A víg özvegy éből. A mű végül egy sodró lendületű, életteli táncfináléval zárul. A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Zeneakadémia Élő Közvetítés Foci
© Technológia: Este fél nyolckor kezdődik a Concerto Budapest október 23-i ünnepi koncertje a Zeneakadémián, melyet az Index is közvetít. A Magyar Concerto című, Szőcs Géza emlékére ajánlott műsor koronázza meg az egész napos Magyar Kincsek Ünnepét. A 19. 30-kor kezdődő műsorban a következő zeneművek hangoznak fel a Zeneakadémia Nagytermében: LIGETI: Concerto Românesc. I. Zeneakadémia élő közvetítés youtube. Andantino II. Allegro vivace III. Adagio ma non troppo IV. Molto vivace Előadja a Concerto Budapest, vezényel Keller András Concerto Românesc jében Ligeti saját és a Bukaresti Népművészeti Intézet gyűjtéséből használt fel román népi dallamokat. Mai füllel hallgatva nehéz elképzelni, 1951-ben miért tiltotta be az államszocialista rezsim a darabot rögtön az első próba után, hiszen – Ligeti későbbi műveire egyáltalán nem jellemző módon – ez a mű megtartja a tonális zene kereteit. A darab négy rövid tétele attacca követi egymást, s mindig más és más hangszer kap szólószerepet, a harmadik tételben például a kürt természetes hangolással, a szelepek használata nélkül.
A vidám hangulatú mű ugyanakkor félreérthetetlenül eleget tesz a klasszikus zene formai, tartalmi, érzelmi, hangszeres és technikai követelményeinek is. Zárásként Brahms II., D-dúr szimfóniája hangzik el, mely a szerző talán legoptimistább szimfóniája. Ebben a művében az életerős, teljes alkotóerejével dolgozó, mosolygós Brahmsszal találkozunk, akit ezúttal a jókedv inspirál.