Hőszivattyús Fűtés Működése
Manapság igen sok különböző fajtátát választhatja az ember, ha az otthona fűtéséről esik szó. Napjainkban a lakóépületektől függően ezek a lehetőségek a fatüzelésű kályhákkal kezdve, a központi fűtésen keresztül, a gázkazános megoldásokon át eljutottak az új energiákat hasznosító, úgynevezett "zöld", vagyis környezetbarát felhasználású fűtési rendszerekig. Ezek közé a megoldások közé tartozik a hőszivattyús fűtés is, amely egyre népszerűbbé válik az egész világon. Hazánkban is megvetette már a lábát, és a picit tehetősebb anyagi helyzetben lévő lakosság körében egyre népszerűbbé válik, de az új építésű házak, vagy az úgynevezett "okos ház" lakóparkokban szinte már csak ezt a fajta rendszert telepítik a napelemes rendszerekkel együtt és építik ki. Mit kell tudni erről az újfajta energiát hasznosító fűtési rendszerről? Hőszivattyús fűtés - Hőszivattyúrendszerek. A különböző energiaforrásokból, – mint például a levegő, a víz vagy a talaj – elvont hővel a hőszivattyúk általában egy zárt körben keringtetett folyékony alapú fűtőközeget melegítenek fel.
- Hőszivattyús fűtés - Hőszivattyúrendszerek
- Hőszivattyú működése - teljes (HP explanation long HU03) - YouTube
Hőszivattyús Fűtés - Hőszivattyúrendszerek
A második lépcső a sűrítés, ami azt jelenti, hogy a hőcserélőből érkező gázt a kompresszor összesűríti, tovább melegíti és átadja a rendszer többi részének. A harmadik lépés során a felmelegített gáz, mely már fűtésre tökéletesen alkalmas, egy újabb hőcserélőbe kerül, ahol átadja a hőt a lakásban keringtetett fűtővíznek. Ekkor a gáz lehűl, ismét folyékonnyá válik, azaz lecsapódik. Hőszivattyú működése - teljes (HP explanation long HU03) - YouTube. Még ekkor is lehet további hőenergiát kinyerni a halmazállapotváltozás során, úgynevezett kondenzátor segítségével. Végül a negyedik lépéssel a folyamat kezdődik elölről. Az ismét hideg és folyékony hűtőközeget vissza kell juttatni a külső rendszerbe. A hőszivattyúkkal rengeteg káros anyag levegőbe jutását meg lehet szüntetni Hőforrások A környezet adottságaitól és a felhasználás módjától függően a hőszivattyú működése többféle hőforrás alkalmazását is lehetővé teszi, ahogyan arra korábban már utaltunk. Napjainkban a két, leginkább felfutó környezetbarát megoldás a talajkollektoros, illetve a talajszondás hőszivattyú.
Hőszivattyú Működése - Teljes (Hp Explanation Long Hu03) - Youtube
A legtöbb esetben a hőszivattyúk hőforrásul a külső levegőt vagy a talajt, illetve a természetes vizeket (talajvíz, tenger, folyó, tó) használnak. A meleg oldalon leadott hőenergia mennyisége egyenlő a hideg oldalról elvont hő és a keringetéshez felhasznált energia összegével. A jobb hőszivattyúk mínusz 15 fokos levegőből is képesek hőt kivonni és azzal a központi fűtés vizét melegíteni vagyis fűteni. Egyszerű telepítésük miatt egyre jobban elterjednek a levegős hőszivattyúk (levegő kazán), aminek a kompresszora villanyárammal működik. Egységnyi betáplált villamos energiából 2-5 egységnyi hőenergiát képesek előállítani. Vagyis az un. COP-jük a külső levegő hőmérsékletétől és a meleg oldalon leadott víz hőmérsékletétől függően 2-től 5-ig terjed. Plusz 5 fok külső hőmérséklet felett és 35-40 fokos meleg víz előállításkor a COP akár 5 is lehet. A hőszivattyús kazán ideális a padló és falfűtéseknél. Abban az esetben, ha kiegészítjük a hőszivattyús rendszert egy villamos áramot termelő napelemes rendszer rel a fűtés és a villanyszámlánk is nulla lehet.