A Dalai Láma - Norman Alexander - Google Könyvek
E-könyv megvásárlása -- 9, 25 GBP Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Amazon France Decitre Dialogues FNAC Mollat Ombres-Blanches Sauramps Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Norman Alexander Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Alexandra Kiadó.
Finom tudat A finom tudat, az ember legbelsőbb tulajdonsága állandóan változik, a változásnak pedig okai vannak. A finom tudat oka csak egy korábbi tudat lehet, tehát az énnek nincsen kezdete. Ugyanígy minden egyes jelenség is okokra vezethető vissza. A halál után a finom tudat nem szűnik meg. A fizikai halál pillanatában a finom tudat kiszabadul addigi kötöttségéből, és tovább létezik - ismertette a buddhizmus egyik tanítását. A dalai láma kifejtette: az élet során képzéssel megváltoztatható az ember tudata, ezáltal "az ártalmas érzelmi beállítottságot" meg lehet szüntetni a szenvedést okozó emberi tudatlanság felszámolásával. A tudati fejlesztéssel befolyásolhatjuk a halállal való szembesülés okozta fájdalmat is. A dalai láma utalt arra, hogy az 1956-os forradalom idején a magyarok "rendkívüli akaraterővel küzdöttek az elnyomó rendszerrel szemben", és akkor törődést, szolidaritást érzett a magyarok ügye iránt. Párbeszéddel szembenézni Budapest díszpolgárává avatta a XIV. dalai lámát, Tendzin Gyacót Demszky Gábor főpolgármester szombaton a budapesti városházán.
Úgy ítélte meg, Budapest multikulturális jellege előnyt jelent a nyitottság kialakításában és továbbadásában. A buddhista egyházi vezető megjegyezte: történészek szerint a XX. században mintegy 200 millió ember vesztette életét erőszakos úton. A múlt évszázad problémái azonban továbbra is megmaradtak, a XXI. században is továbbélnek. Kiemelte azt is, hogy a magyar nyelvtudós Kőrösi Csoma Sándor összeállította a tibeti-angol szótárt, és "ezzel óriási cselekedetet hajtott végre". Egy pillanatra Demszky Gábor főpolgármester ünnepi beszédében elmondta: a Fővárosi Közgyűlés utolsó ülésén egyhangúlag szavazta meg a XIV. dalai lámát Budapest díszpolgárának, ezzel "egy pillanatra mintha a béke, az együttműködés szelleme jelent volna meg". Köszöntőjében arról is szólt, hogy a dalai láma életszemléletének alapja a türelem és a megértés, amely "megerősíti a hitünket abban, hogy az alapvető értékekre támaszkodva lehetséges párbeszéd és kölcsönös megértés az eltérő nézetrendszerekből táplálkozó szellemi hagyományok és kultúrák között".
A főpolgármester rámutatott: a dalai láma tanácsainak realizálása egyáltalán nem könnyű, mint ahogy az önmagunkkal való szembenézés sem az. A dalai láma "egész emberiség iránt tanúsított szolidaritásával és példamutató életével bebizonyítja, hogy mindez lehetséges és a dolgok természetes rendjéből következik". Fehér sál Demszkynek Demszky Gábor beszámolt arról is, hogy a XIV. dalai lámának Kőrösi Csoma Sándor egy 1835-ben kiadott könyvét ajándé ünnepség végén Tendzin Gyaco beírt Budapest emlékkönyvébe, és a tiszteletet kifejező fehér üdvözlő sálat, úgynevezett katakot akasztott a főpolgármester nyakába. Az eseményen több ellenzéki és kormánypárti fővárosi képviselő is megjelent. Hetedszer Magyarországon A XIV. dalai láma hetedszer látogat hivatalosan Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap Magyarországon először 1979-ben járt, de akkor mindössze egy éjszakát töltött itt, majd 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben érkezett Magyarországra.
A világ első számú buddhista vallási vezetője ebből az alkalomból mondott beszédében hangsúlyozta: el kell érni, hogy a XXI. század a világbéke évszázada legyen. A dalai láma kifejtette, hogy a világbéke eléréséhez párbeszédre van szükség, ha ez megvalósul, akkor a XXI. század a dialógus évszázadává is válhat. "A világbéke azonban nem magától jön el, azt nekünk kell megteremtenünk" - tette hozzá. Ha az embereknek megvan a belső békéjük, azzal a világbékét is meg lehet teremteni - tette hozzá. Utalt arra, hogy mindig lesznek különbözőségek, ellentétes érdekek, de ezzel a problémával szembe kell nézni, méghozzá őszinte és békés módon; ezt a szembenézést dialógusnak hívják. Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel erőszakmentesen tudjuk ezeket a kérdéseket kezelni - fogalmazott. A multikulti előnye dalai láma arról is beszélt, hogy az emberek közötti feszültség feloldásához nyitottságra, átláthatóságra van szükség, mert "mindannyian ennek a bolygónak vagyunk a polgárai (... ), egy családhoz tartozunk".
Tibeti buddhizmus (Kulcs a középső úthoz) Szerző Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma Eredeti cím The Buddhism of Tibet and the Key to the Middle Way Nyelv magyar Téma buddhizmus Műfaj összefoglaló Kiadás Kiadó Wisdom Publication Kiadás dátuma 1975 Magyar kiadó Noran Libro Kft Magyar kiadás dátuma 2010 Fordító Váncsa István Média típusa könyv Oldalak száma 120 ISBN 978-9639996236 A Tibeti buddhizmus – Kulcs a középső úthoz nem Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma különféle beszédeiből összeállított könyv. A műben szereplő két szöveget ő maga írta, kettőt pedig ő választott. Olyan szövegek ezek, amelyek segítik a nyugati olvasót, hogy megismerkedhessen a buddhizmussal. A dalai láma írta a Tibeti buddhizmus és a Kulcs a középső úthoz című fejezeteket, ezek a magyar nyelvű kiadásban is szerepelnek. A második két rész Nágárdzsuna és a 7. dalai láma, Kalszang Gyaco szerzeménye, amelyeket nem tartalmaz a magyar nyelvű kiadás. Tartalma [ szerkesztés] A négy fejezet címe és tartalma: Tibeti buddhizmus – a 14. dalai láma: a bevezetőben a dalai láma elmagyarázza a buddhizmus főbb témaköreit és a legfontosabb gyakorlatokat.