József Főhercegi Palota

A mai kornak megfelelően tartószerkezete vasbetonból készül, és az irodaként használt helyiségek modern dizájnt képviselnek majd. Legszebb terei – az üvegtetejű díszlépcsőház és a két emelet magasságú elegáns bálterem – rendezvényeknek is helyszínt biztosíthatnak majd, és a visszaállított reprezentatív terek a nagyközönség számára is nyitottak lesznek. József főhercegi palota – Wikipédia. A József főhercegi palota neoreneszánsz kertjét egykor a Szent György tér felől egy díszes, árkádos fal és a hozzá csatlakozó két pompás kapuépítmény határolta, ezek is korhű formában épülnek újjá. Hasonlóképpen visszaépül a telekegyüttes Fehérvári rondella felőli végén álló egykori udvari istálló épülete is. Szintén újjáépítik a várfal alatti, jelenleg felújítás alatt álló Ybl-támfal II. világháború után elbontott részeit is. Innen, vagyis a Nyugati várkertek alatti részről nyílik majd a beruházás másik fő eleme, a több mint háromszáz férőhelyes Várgarázs III., amely a Várban lakók, dolgozók és a látogatók autóinak is helyet biztosít majd, ezenkívül az épület gépészeti berendezéseit (például a hűtőközpontot) is ide rejtik.

• Kezdődik a rekonstrukció: eredeti állapotában építik újjá a József főhercegi palotát
• József főhercegi palota – Wikipédia

Kezdődik A Rekonstrukció: Eredeti Állapotában Építik Újjá A József Főhercegi Palotát

Buda visszafoglalása és a török kiűzése után a német Gassl fivéreké lett, de 1714 -ben az ingatlant a bécsi Haditanács kisajátította katonai célokra (ütegállás létesítésére). [4] A Teleki-palota 1837 -ben (Carl Vasquez litográfiája) 1787 -ben a hadsereg elárverezte, ekkor Teleki József (1764–1821) főispán, koronaőr vásárolta meg, aki U-alaprajzú, kétszintes, 12 lakásos bérpalotát (tehát nem elsősorban Teleki családi rezidenciát) építtetett itt, Anton Fisches pozsonyi építész tervei alapján, copf stílusban. [5] 1789 -ben készült el, ekkor kapta sokáig használt nevét, a Teleki-palotát. Kezdődik a rekonstrukció: eredeti állapotában építik újjá a József főhercegi palotát. [6] 1857 -ben a császári kincstár vásárolta meg, és Albert főherceg tábornagynak utalta ki, aki 1851–59 között Magyarország katonai főkormányzója volt. [7] A kiegyezés után átmenetileg a Belügyminisztériumot [8] helyezték el a Teleki-palotában. 1869–70-ben a honvéd vezérkar igényeinek megfelelően átépítették, kibővítették, Frey Lajos (1829–1877) és Kauser Lipót (1818–1877) tervei alapján. József nádor fia, József Károly Lajos főherceg (1833–1905), lovassági tábornok, a Magyar Honvédség főparancsnoka 1873 -ban ide költöztette az új Honvéd Főparancsnokság hivatalait.

József Főhercegi Palota – Wikipédia

Helye azóta is romterületként, funkció nélkül éktelenkedik az ország történelmi főterén. A palota visszaépítését már idén ősszel elkezdjük az eredeti terveknek megfelelően. Ahogyan a már újjászületett Várkert Bazár, a Karmelita, a Főőrség és a Lovarda is mutatja, a megvalósítás ezúttal is a korszak iránti hűség és a mai kor kettős elvárásrendszerét veszi figyelembe. Az újjászülető épület megjelenésében felidézi majd hajdani külsejének különleges részleteit, ugyanakkor a mai kor legfejlettebb tervezési és kivitelezési megoldásaira támaszkodik. Az épületben alapvetően irodák kapnak helyet, azonban legszebb terei – így a látványos, üvegtetejű díszlépcsőház és a két emelet magasságú díszterem – a nagyközönség számára is időszakosan nyitottak lesznek, rendezvényeknek biztosítanak majd helyszínt. Ismét látogatható lesz a főhercegi palotához tartozó, mesebeli hangulatot árasztó neoreneszánsz kert és istálló, ahol az érdeklődőket kézműves foglalkozások és gasztronómiai élmények várják majd.

Az újjászülető palota rendezvényeknek is otthont ad majd, visszaállított reprezentatív tereit és neoreneszánsz kertjét a nagyközönség is látogathatja a jövőben.