Paris Az Én Bakonyom
Ady menedékhelye, rejtekhelye Párizs: ő Párizsban bújt el itthoni ellenségei elől. Nyíltan emigrációra adta a fejét, ott akart maradni (" Itt halok meg, nem a Dunánál "), de aztán mégiscsak hazajött. Szerette Párizst, de azért az mégiscsak idegen közeg volt, és Ady visszavágyott, sokat ingázott Párizs és Budapest között. Ady Endre - Páris, az én Bakonyom. A menekülés, a rejtőzködés, az űzöttség, a fáradtság, az üldözöttség kifejezései jellemzik a verset ( ember-sűrűs, gigászi vadon, megállok lihegve, pandúr-had, elrejt a Bakony). Már az első versszak hosszú "á"-iban ott érezzük a zihálást meg a lihegést ( meg á llok, P á rizs, gig á szi, sz á jas, v á ghat, ut á nam, v á r). Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
- Okostankönyv
- Ady Endre: Páris, az én Bakonyom | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- Ady Endre - Páris, az én Bakonyom
Okostankönyv
Sápadt vagyok? Piros sugárt rám. Boldog Ad-üköm pirosabb legény Volt, ugyebár, mikor papod volt? Hej, sápadok már ezer éve én. Szent Napkeletnek mártirja vagyok, Aki enyhülést Nyugaton keres, Táltosok átkos sarja talán. Sápadt vagyok? Óh, fess pirosra, fess. Gyűlölöm dancs, keleti fajtám, Mely, hogy kifáradt, engemet adott, Ki sápadtan fut Napnyugatra, Hogy ott imádja Urát, a Napot. Hogy volt? Mindegy. Fáradt a vérem, Imádom a fényt, lángot, meleget, Keresek egy csodát, egy titkot, Egy álmot. S nem tudom, mit keresek. Paris az én bakonyom . Keleti vérem, ez a lomha, Szomjuhozóan issza Nyugatot: A Napisten legbúsabb papja, Rég kiszórt, fáradt sugara vagyok. Egy nóta csal. Rég dalolhatta Szent Ázsiában szép, vad, barna lány. Egy illat űz, csodavirágból Lehelte tán be egyik ősanyám. Valami ősi, régi rontás Száll előttem s én lehajtom fejem, Várok valamit. S amit várok, Nem dicsőség, nem pénz, nem szerelem. Mit várok? Semmit. Egy asszony Utamba állt és néha csókot ad: Sohse látott ez a csókos Páris Betegebb és szomorúbb csókokat.
Ady Endre: Páris, Az Én Bakonyom | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
Okostankönyv
Ady Endre - Páris, Az Én Bakonyom
Ez az a pillanat, amikor be kell blogolnom az egyik kedvenc versemet. Majd még írnék Franciaország témában valamit, csak most nincs időm. :? Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Okostankönyv. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.
Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom. A legtöbb Ady-vershez hasonlóan egy lelki drámának ad hangot a költemény. Ady egy szörnyű futás befejezéséről ad hírt: megérkezett Párizsba, ahol végre megpihenhet. Már az első sor érzékelteti, hogy Párizsig futott, mert kergették, üldözték (" Megállok lihegve: Páris, Páris "). Páris az én bakonyom. A cím szimbolikus (a vers eredeti címe "Új Bakony" volt). A Bakony a kuruc időkben arról volt ismert, hogy itt bújtak el a betyárok (akik a nép szemében hősök voltak).