Mikor Volt A Nándorfehérvári Diadal
Amikor azonban az itáliai városok egymás közti harcai során Perugia kormányzójaként őt is börtönbe vetették, úgy érezte, hogy sürgős fordulatra van szüksége* – szabadulását követően 1420-ban a ferences rend tagja lett, eljegyzését felbontotta és a legszigorúbb ferences regula** szerint élte életét. Prédikációival számos európai államba eljutott, köztük a lengyelek, csehek, magyarok körében fordult meg leginkább. Nagyon nagy hévvel végezte a munkáját, utazásai és rendszeres prédikációi mellett (melyek olykor akár három órán át is tartottak, szigorúan latin nyelven) jutott ideje az írásra, melyekből sok emlék szerencsére fenn is maradt – majd' 20 kötetnyi anyag. Élénk levelezéseket folytatott, melyekből szintén vagy 700 darab gazdagítja a róla szóló gyűjteményt. Lelkes támogatója és gyakorlója volt a XV. századi inkvizíciónak, és számos emléket őriznek csodatévő gyógyításairól – többek között ezeknek köszönhetően avatták szentté a XVII. század végén. Kapisztrán János San Bernardino-val Élete alkonyán, 1455-ben érkezett Magyarországra, hogy segítségünkre legyen a török hódítás megállításában.
Mikor Volt A Nándorfehérvári Diadal 4
Nem túlzás azt mondani, hogy a Nándorfehérvári diadal volt a magyar történelem legnagyobb, legtisztább győzelme, amely egész Európára kihatással bírt. A keresztény világ fellélegzett. Korábban, amikor a pápa értesült a hatalmas török túlerőről, bullát adott ki a harangszóról és a kereszténység megmaradásáért mondott könyörgő imáról. Amikor azonban augusztus 4-én eljutott hozzá az örömhír, a korábbi pesszimistán kiadott rendelkezést megváltoztatta, a harangzúgáshoz immár hálaadó imát rendelt. 1500-tól pedig minden nap, pontban délben a nándorfehérvári hősökért szólnak a harangok a keresztény világban. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Mikor Volt A Nándorfehérvári Diadal Video
Mindennek dacára Magyarországon az összefogásnak csupán minimális jele mutatkozott, a nemesség nagy része ugyanis az V. László (ur. 1453-1457) és Hunyadi János körüli bárói ligákba tömörült, és bár Hunyadi a török elleni harc ünnepelt bajnoka volt, sikereit gyakran éppen a király környezetében befolyást szerző Garaiak és Cilleiek gáncsolták el. Európát ebben az időszakban már nem jellemezte a 13. században még tapasztalható közös keresztes tudat, a miles Christi népszerűsége lehanyatlott, a pogányok elleni küzdelem és az ezzel járó elismerés pedig inkább reprezentációs célt szolgált, mintsem valós szándékot tükrözött. Bár III. Callixtus személyében 1455 áprilisában egy elkötelezett egyházfő ült a vatikáni trónusra, az európai keresztes had toborzása során azonban minden erőfeszítése kudarcot vallott. A sorsdöntő támadás idejére egyedül a Magyarországra küldött Kapisztrán János szerzetes ért el eredményt, aki 30 000 főnyi irreguláris seregével később a győzelemben is fontos szerepet játszott.
A tény, hogy a csata egy kritikus pillanatában ez a sereg váratlanul felbukkanva át tudott kelni a Száván, meglepve a törököket és elvonva a vártól lovasságukat, mindenkit meglepő fordulatként lett a csata fontos momentuma (amit viszont senki nem látott előre és még Hunyadit is nagyon meglepte). Hunyadi János (1407-1456) Ami a várostrom előzményeit illeti: a Magyar Királyságot az 1456-os esztendő egy nehéz korszakában találta, melyet a széthúzás jellemzett. Egyik oldalon a Habsburg hívek álltak, akik az akkoriban 16 éves V. Lászlót támogatták, a másikon pedig a kormányzói posztról frissen lemondott (1453) Hunyadi Jánost követték, mert benne bíztak az ország töröktől való megmentését illetően. Ekkoriban Hunyadi mint országos főkapitány komoly hatalmat tartott kezében: birtokolta például a szlavón bán és temesi ispán címeket és ő igazgatta a délvidéki királyi várakat is. Ezek közül a Duna – Száva összefolyásnál fekvő Nándorfehérvár (ma: Belgrád) volt a legfontosabb, melyet az ország kapujának is tartottak [ lásd lenti térkép].