Bebesi György: Történelem 40 Tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001) - Antikvarium.Hu

June 29, 2024

Ez a felosztás kezdetben elsősorban Európára vonatkozik, a 19. századra azonban már a többi földrész europaizálódó területeire is érvényes. A jelenkor művészete is ide tartozik. Manierizmus Barokk Régence stílus Rokokó Copf stílus Klasszicizmus Empire Romantika Biedermeier Realizmus Historizmus Eklektika Akadémizmus Klasszikus modernség Szimbolizmus Naturalizmus Impresszionizmus Posztimpresszionizmus Szecesszió A 20. század művészete avantgárd art déco neoklasszicizmus kortárs művészet Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Képzőművészeti szakirodalom Erdélyben Források [ szerkesztés] E. H. Gombrich: A művészet története. Bebesi György: Történelem 40 tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001) - antikvarium.hu. Szerk. Kézdy Beatrix. Budapest: Glória Kiadó, 2002. 688 p. ISBN 963-9283-64-9

  1. 3.3.2. Az információ jelentésváltozásai 6 történelmi periódusban
  2. • A történelem korszakai
  3. Bebesi György: Történelem 40 tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001) - antikvarium.hu

3.3.2. Az Információ Jelentésváltozásai 6 Történelmi Periódusban

században. Szocialista ideológiák és a munkásmozgalom 100 A világ hatalmi átrendeződése és az I. világháború 107 Az 1917-es oroszországi forradalmak. 3.3.2. Az információ jelentésváltozásai 6 történelmi periódusban. A Szovjetunió a két világháború között 114 A világgazdasági válság, valamint elhárításának elmélete és amerikai gyakorlata 123 Fasizmus és nácizmus 125 Európa két világháború között 131 A II. világháború 136 A II. világháború utáni történelem néhány alapvonása 141 Regionális konfliktusok 1945-1990 között 145 Nemzetközi szervezetek 158 Magyar történelem A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás 163 Az államalapítás 165 A magyar királyság fejlődésének főbb vonásai a XII-XIII. században 171 Magyarország a vegyes házi királyok korában 178 A rendi fejlődés Magyarországon 185 Törökellenes küzdelmek a XIV-XV. században 190 A Jagelló-kor és Magyarország három részre szakadása 194 Gazdaság és társadalom a középkori Magyarországon 201 Kísérletek Magyarország területi és politikai egységének helyreállítására, függetlenségének kivívására a XVII-XVIII.

• A Történelem Korszakai

Ezekben az elképzelésekben fontos szerepet játszik az információ jelentésének a fogalmi tisztázása. Többé nincs objektív, külső és valós jelentés körülöttünk, amit megtalálhatunk az információban, a jelentés bizonytalan, többrétegű; csupán kilenc aktív emberi tevékenységben található meg a mindennapi élet során. Az értelmezés, a nyelvi és társadalmi kontextus fontos részei a jelentés folyamatos kutatásának, így az információt ezekben az emberi kontextusokban kezdték használni. A 4. táblázatban az információ jelentését mutatjuk be az információ-történet egyes korszakaiban. Korszak Jelentés Latin korszak Az információ feladata a görög (filozófiai) fogalmak és jelentések értelmezése, hogy kialakuljon a forma (anyag/értelem), és ehhez a folyamathoz különféle filozófiai fogalmak kapcsolódtak. • A történelem korszakai. Skolasztikusok A skolasztikus hylomorfizmus határozza meg az információt, feladata a világegyetem aktív formálása. Az újkor kezdete Az empirikusok szerint az információ a szubjektív, érzéki megtapasztalás; feladata az ész és az érzékek alakítása.

Bebesi György: Történelem 40 Tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001) - Antikvarium.Hu

Amikor a két angol szó: "informe" és "informacioun" megjelent a 14. század végén, már magukon viselték az uralkodó arisztotelészi hylomorfizmus (Az arisztotelészi hülomorfizmus az anyag és a forma konvergenciájanak elismerése: a forma nem külsődlegesen felöltott alakzat, hanem a dologhoz belsőleg hozzátartozó szintaxis. ) doktrínáinak hatását. Az újkor beköszöntével a középkori ideák és intézmények elveszítették a tiszteletet. Az újkor elején az információ a világegyetem felől az emberi értelem és érzék felé fordult. Az elején maga az információ szó nem játszott fontos szerepet, eltérően az "impresszió" és "idea" szavaktól, de az empirista filozófia hamar felfedezte magának: alkalmasnak tűnt, hogy leírja az érzékelés mechanikáját: a tárgyak hogyan alakítják (in-form) az érzékeket. Az információ utal az érzékek formálására, a folyamatra, ahogyan a világ kifejezi önmagát az érzékek által. Az információ környezete megváltozott: az objektív, tárgyilagos formától eljutott az empirizmus szubjektív, érzéki megismeréséhez.

"Az információ, csakúgy mint a kor egyetemes világnézete, az isteni rend által uralt világból lassan elmozdult az apró részecskék által mozgatott rendszerbe. " A 19. század jellemzője a szociális-gazdasági rendszer kiterjesztése, mely az információ-feldolgozás folyamatának változásával társult. 7 A modern állam kialakulásakor a kormánynak és a polgároknak szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy az állam és a polgárok nem láthatóak és nem elérhetőek. A probléma megoldása végett hatalmas hivatali rendszer alakult ki. Ezen hivatalok számára a statisztika nélkülözhetetlenné vált. Úgy jelent meg, mint a tudománya valami hatalmas dolognak, amely túl nagy ahhoz, hogy az egyén átláthassa, pl. a születésszám, a bűnözés, a gazdaság stb., másodsorban különféle technikák kidolgozásával próbálta láthatóvá, értelmezhetővé, tényszerűvé, kezelhetővé tenni ezeket a dolgokat. Peters (1988) ezt újfajta empirizmusnak nevezi; az egyén helyett az állam vált a tudás letéteményesévé, a hivatal az érzékszerv, a statisztika az információ, a tudás.

Kiadó Raktár Komárom