Ady Endre És Csinszka — Csk István Festményei
Kapcsolatai által – legyen szó Babitsról, Harsányi Zsoltról, vagy a házasság nyugalmát ígérő Márffy Ödönről – fáradhatatlanul és reménytelenül keresett valamit, amit tudjuk, hogy soha nem ért el. Márffyval való házassága alatt is rajongva próbált szeretni másokat. A kötet függelékében megtalálható Csinszka utolsó hosszabb írása 1934 júliusából. Ady endre és csinszka. Ez a levél – a Csinszka közeledését elutasító, ekkor hatvannyolc esztendős – Bárczy Istvánnak szól: Jó magának írni, jó szeretni Magát ebben a csúnya világban, jó Magához így vissza-visszafutni… – írja Csinszka annak a Bárczynak, aki majdnem két évtizeddel korábban, 1915. március 27-én, a pesti városházán összeadta Ady Endrével… ady endre, babits mihály, bárczy istván, boncza berta, csinszka, csinszka naplója, harsányi zsolt, márffy ödön, múzsa, szerelem, vallomás a csodáról
Ady És Csinszka Házassága
Kevéssé ismert, hogy Ady Endrén kívül több, nála jóval idősebb hírességre is kivetette a hálóját Csinszka, alias Boncza Berta. "Roppant ellenszenves és roppant vonzó nő" – mondta róla Szabó Lőrinc költő. "Talán ő volt a legegocentrikusabb lény, akit valaha ismertem. Csinszka ezerarcú volt, színes, önfeláldozó, jó feleség, (... ) intrikus, kockázatos játékokkal játszó, önimádó, néha szecessziósan modoros" – jegyezte fel Passuth László író. ADY ÉS CSINSZKA A LŐRINCI BONCZA-HÁZBAN. "Megmaradt örök dzsentri bakfisnak – leveleket, dilettáns verseket írogató, merész modorú, kokottokkal barátkozó, éjszakákat végigivó és -cigarettázó földesúri kisasszonynak" – így Kosztolányiné Harmos Ilona. Ezek a jellemzések is mutatják, mennyire figyeltek a kortársak az Ady Endrét élete utolsó éveiben ápoló, majd a költő özvegyeként tananyaggá váló Boncza Bertára. Az utókor máig elsősorban a vérbajos, alkoholista költőhöz köti – a tőle kapott becenéven emlegetett – Csinszkát. Inkább csak az irodalmárok tartják számon, hogy az Ady halálakor 25 éves fiatalasszony több más művész múzsájaként is kipróbálta magát.
"Csinszka akaratos, makacs, de játékos, vágyakkal teli és élni akaró gyermek volt, jókedvű gamin, akinek csipkelődő szelleme és csúfondáros hajlandósága csakhamar jól összehangolódott Ady ostorvágósan suhogó, maró, epés emberszólásával. Bandit érdekelte Csinszkában a vidéki 'úri' lány, a nem pesti és nem zsidós, ingerelte fiatalsága, lánysága, kereszténysége, osztálybelisége (erdélyi fél-mágnás – konferálja be Hatvanynak). Tetszett házassági hajlandóságának az eredeti szituáció is: a 'vár' és Budapesten a haragos apa (…) Izgatta a harc a zord apával, a konzervatív Tisza-baráttal, de mindenekfelett tetszett a kislány, a különös, kedves, szeleburdi teremtés, akinek lényében nincsenek konvenciók, aki nem ismeri a gátakat, épp ezért nem is retten meg előttük, és akiben a gyerekes külső s a pajzán modor ritka nagy emberséget takar. Ady és csinszka házassága. " (Bölöni György) "Sokféle szándékból terelődött össze Ady házassági akarata. Legőszintébb volt mindezek között, hogy ezt a friss, csikós, idomíthatatlan gyereklányt kívánta és megszerette.
A technikailag is igen különleges Post Mortem október 28-án kerül a hazai mozikba az InterCom forgalmazásában. Kiemelt kép: Szupermodern Filmstúdió (Szvacsek Attila)
A Post Mortem Képviseli Hazánkat A 94. Oscar-Versenyben | Ridikül
A fesztiválsikerek után végre a magyar nézőkhöz is eljut a Post Mortem. Huszonhat külföldi fesztivál után – melyek közül tizennyolcon a versenyprogramban szerepelt – egy hónap múlva, október 28-tól végre a magyar nézők is láthatják Bergendy Péter új, eddig tizenhárom díjat nyert filmjét, a Post Mortem et. A különleges hangulatú, a hazai filmekben ritka digitális látványelemeket is felhasználó alkotás 524 snittjében van számítógépes trükk, a legnehezebb jeleneteket a Trónok harcá ban és a Bosszúállók: Ultron korá ban is dolgozott kaszkadőrök végezték, a kísértetek mozgásait pedig Egon Schiele rajzai inspirálták. A Post Mortem főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina. Mellettük olyan nagyszerű színészeket láthatunk a filmvásznon, mint Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Ladányi Andrea és Reviczky Gábor. A Post Mortem képviseli hazánkat a 94. Oscar-versenyben | Ridikül. A forgatókönyvíró Zánkay Piros, a történet Bergendy Péter rendező és Hellebrandt Gábor kreatív producer munkája. Schell Judit a Post Mortem c. filmben.
Huszonhat külföldi fesztiválon szerepelt, ennek a felén pedig díjat is bezsebelt a Post Mortem, az első magyar horror, pedig csak tizennyolc fesztivál versenyprogramjában vett részt. Finoman fogalmazva is remek arány, így nem csoda, hogy hatalmas várakozás előzi meg a hazai premiert, amelynek időpontja végre körvonalazódott: október 28-tól várják a hazai mozik a borzongani vágyókat. A filmet Bergendy Péter rendezte, aki már 2004-ben elrabolta a magyar nézők szívét Hámori Gabriellával a kamerája előtt, az Állítsátok meg Terézanyut! című filmmel. Majd összedobott egy nemzetközi viszonylatban is kiváló alkotást, az önmagát is megkérdőjelező kommunista rendszer egy szeletét ragadta ki A vizsga című filmben. Ennek a produkciónak a folytatása lesz A játszma, amely sokunk örömére szintén októberben kerül a hazai mozikba. Aki az első részt kihagyta, ne csüggedjen, a Netflixen megnézheti, rögtön a Trezor című filmmel karöltve, amelyet szintén Bergendy Péter jegyez. A romantikus vígjáték, történelmi dráma és thriller után most a horror műfajában próbálta ki magát a Balázs Béla-díjas filmrendező.