Alexandra Könyvkiadó Zsakbamacska — Henry Kissinger Világrend
- Versek, mondókák - Gyermek- és ifjúsági könyvek - Igazi köny
- Könyv: Zsákbamacska felnőtt 66.
- Amikor Washington és Peking szervezkedett Moszkva ellen - Portfolio.hu
- Henry Kissinger: Világrend | bookline
- Keményen kritizálta Kissinger Európát
Versek, Mondókák - Gyermek- És Ifjúsági Könyvek - Igazi Köny
A zsákbamacska akció más kedvezményekkel, kuponajánlatokkal nem összevonható.
Könyv: Zsákbamacska Felnőtt 66.
Hogyan lehet vigaszt nyújtani a kisgyereknek, akiben düh, szívszorító fájdalom, hiányérze... Bogyó és Babóca a levegőben Interlib Antikvárium Hogyan kerül Bogyó és Babóca a levegőbe? Megtudhatjátok a katicakislány és a csigafiú legújabb meséiből! Az első részben papírsárkány rep... Anna, Peti és Gergő - Megmondalak! Időnként minden madzagon támad egy kis gubanc. És minden családban támad egy kis gubanc. Vagy egy nagyobb. Vagy egy közepes. Pedig kezdet... 261. 20 RON - 391. 87 RON Bogyó és Babóca "Hahó, jó hírt mondok! Két új lényecske kopogtat az ajtón: Bogyó, a csigafiú, és Babóca, a katicalány. Engedjük be őket a gyerekszobába -... Budapest rajzban Magánkiadás, 2016 Különleges könyvet tart kezében az olvasó. Alkotójáról, számos nagy sikerűgyerekkönyv szerzőjéről, Bartos Erikáról talán kevesen tudják,... 6 - 8 munkanap
Nem tudom, hogy a 92 éves Henry Kissinger hány könyvet fog még életében írni, úgyhogy tekinthetjük egyfajta tapasztalat- és tudásösszegző munkának is, márpedig így is megállja a helyét. A tájékozottabbaknak talán kevés meglepetéssel fog szolgálni ez a kötet, viszont aki inkább egy áttekintésre vágyik, aki szeretné a jelenlegi helyzetet történelmi kontextusban látni, aki jobban meg akarja ismerni az összefüggéseket, annak nagyon tudom ajánlani a Világrend et. Fontos olvasmány – talán az egyik legfontosabb, amit mostanában írtak.
Amikor Washington És Peking Szervezkedett Moszkva Ellen - Portfolio.Hu
Összefoglaló Alig másfél évvel a kínai nyitást elemző, már 2. kiadását élő Kínáról című könyve után, itt a 92 évesen is aktív politikai elemző legújabb műve! Henry Kissinger (1923-) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Keményen kritizálta Kissinger Európát. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja.
Ráadásul javában dúlt a vietnami háború, amelyben az észak-vietnami vietkongokat a kommunista Kína támogatta, ahogy a térség más kommunista mozgalmait is. Ám a reálpolitikus Nixon félretette a Mao-féle Kínával kapcsolatos averzióit, és a nagyobb ellenfélnek, a Szovjetuniónak beintve a történelmi kapcsolatfelvétel mellett döntött. Henry Kissinger: Világrend | bookline. Mikor 1972. február 21-én Nixon Pekingbe érkezett, a repülőtéren a Kínai Népköztársaság második embere, Csou En-laj miniszterelnök fogadta. Akkor még nem volt tervbe véve, hogy az amerikai elnök Maoval is találkozik, aki akkor már hivatalosan 1959 óta nem volt a Népköztársaság elnöke, vezetője volt viszont a Kínai Kommunista Pártnak, s ilyen minőségében a pártállam de facto vezetőjének számított. Mao azonban megüzente, hogy szeretne tárgyalni Nixonnal, így a nagy találkozás végül megtörtént. Az idős, már betegeskedő Mao és Nixon kézfogásáról szóló fotók és tévéfelvételek bejárták a világsajtót, tudósítva egy új korszakról, amelyben az Egyesült Államok és Kína habár korántsem barátok, de nem is esküdt ellenségei már egymásnak.
Henry Kissinger: Világrend | Bookline
Az is egy üzenete, hogy nézzenek magukba az amerikaiak, fenntartható-e a demokráciaexportos küldetéstudat, és erre is próbál rávilágítani az – az Egyesült Államokhoz képest sokszor régebbre visszanyúló – államok történeti szempontú bemutatásával is. Németh Zsolt szerint Kissinger ugyan nem helyesli a túl direkt és közvetlen demokráciaexportot, de azért olyan többpólusú világban gondolkozik, amiben Amerika első az egyenlők között. Ugrósdy szintén azt mondta, hogy a könyvben végső soron az jelenik meg, hogy milyennek szeretnék látni az amerikaiak az új világrendet, ezért Kissinger valamennyire lefelé beszél a többi országhoz, régióhoz. Az USA és Európa kéz a kézben A világrendről általánosságban szólva Németh azt mondta, hogy alapvetően úgy gondolja, hogy "az USA nem akarja aláaknázni Európát. " Az Egyesült Államok szemében Európa kézenfekvő szövetségesként adja magát, de vannak kételyek, hogy az EU képes-e globális szereplővé válni, pl. katonai kérdésekben. Szerinte az amerikai hatalom európai legitimitás nélkül kevés, és Kissinger is ebbe az irányba tereli a gondolatokat.
A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni...,, Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat. "(Részlet az Előszóból)" Mutasd tovább Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
Keményen Kritizálta Kissinger Európát
Mao Ce-tung együtt ünnepli Sztálinnal annak 71. születésnapját Moszkvában 1949-ben. Forrás: Wikimedia Commons Kínának még egy ideig el is kellett a Szovjetunió segítsége, főleg, hogy Peking diplomáciailag továbbra is jelentős elszigeteltségben élt, de aztán Mao számára egyre terhesebb lett a szovjet nagytestvér gyámkodása. 1969-ben súlyos határvillongások törtek ki a két nagyhatalom között a Szovjetunió távol-keleti régiójában, melyekben mindkét oldalról több tucatnyian vesztették életüket. A Moszkva és Peking közötti kapcsolatok mélypontra kerültek, miközben a Washington és Peking közötti kapcsolatok is fagyosak voltak. Vagy inkább nem is voltak egyáltalán. Ebben a helyzetben ismerte fel az egyre reménytelenebb vietnami háborúval küzdő Richard Nixon amerikai republikánus elnök, hogy az "ellenségem ellensége a barátom" ősrégi elve alapján Kínával sakkban tarthatná a brezsnyevi Szovjetuniót, Amerika első számú hidegháborús ellenfelét, a rivális szuperhatalmat. A Pekinghez való közeledés azonban szinte lehetetlen küldetésnek látszott, tekintettel arra, hogy Washington számára hivatalosan nem is létezett a Kínai Népköztársaság.
FEJEZET Technológiai egyensúly és emberi tudatosság 337 Világrend az atomkorban 338 • Az atomfegyverek terjedésének veszélye 343 • A kibertechnológia és a világrend 348 • Az emberi tényező 355 • Külpolitika a digitális korban 361 KONKLÚZIÓ | A mai világrend 369 A nemzetközi rend evolúciója 373 • Merre tartunk? 379 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 383 JEGYZETEK 387 NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 419 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem