Otp Folyószámla Kivonat Budapest — Egy A Természettel Kiállítás

Az őrültség nem különálló és elválasztott birodalom; mindennapi életünk határos vele, s önnönmagunknak valamely részével valamennyien benne vagyunk. Nem az a fontos, hogy elkerüljük, hanem az, hogy csak félig essünk bele. Egyetlen emberi lény sem ért meg egyetlen emberi lényt sem. A legjobb esetben megszokásból, türelemből, érdekből vagy barátságból elfogadják vagy elviselik egymást. Ítélőképességet, eszméket és elmésséget oltani asszonyokba, az annyi, mint kést adni gyermek kezébe. Az emberről és az életről csak akkor lehet fogalmunk, ha magunk is, legalább egyszer, eljutottunk az öngyilkosság szélére vagy az őrültség küszöbére. Egy a természettel kiállítás 6. Minden jobb az etikettnél. Állj tótágast, ha úgy tetszik, vesd le a ruhádat, cipődet és mindent, amit csak akarsz, feltéve, hogy nem szajkózol elcsépelt frázisokat. Paraszti közmondás: egy atya eltarthat tizenkét gyermeket, de tizenkét gyermek sem tarthat el egy atyát. Szokjad meg azt, hogy illendően viseld el, ami szükségszerű. Az ember, természeténél fogva, állat; és sem a természet, sem az alkat eredeti vonásait nem lehet soha eltörölni.

Egy A Természettel Kiállítás 2

S naturalista nevelése nélkül talán bennük találta volna meg önmaga teljes kifejeződésére az eszközt. Így azonban legtöbbjükön megérezni, hogy képzelete nem tud eléggé önkéntelenül mozogni, mert küzdeni kénytelen a kifejezéssel. Nem olyan művész ez a festő, akin a korok váltakozó ízlése nyomot hagy. Erdei ma is az a festő, aki volt pályája kezdetekor. Mesterségében biztosabb lett, de problémái nem változtak, nem változott a célja és nincsen változás festői előadásában sem. Mindössze egy tekintetben igyekezett megújhodni: a kevésszínűség hosszú időszaka után a sokszínűséget próbálgatja most. Amaz önkéntelenebb nyilvánulása természetének, mint ez. Sokáig a barnából, a szürkéből fejlesztette tónusait. Kiállítás a felejtés ellen – egy szeged zsidó család a múltból : hirok. Most a természet egész színességéhez fordul ihletért. Néhány nagyon szép ilyen kísérlete van, főként pasztelljei között. Színnel is a finomságokat tudja legjobban megérzékíteni: a reggel szürkületét, ahogy az a Budáról Pestet néző számára megjelenik; a Pest fölött úszó gyöngyházszínű atmoszféra fojtott színességét.

Egy A Természettel Kiállítás 6

Sekély és jelentéktelen csendéletek. Ezzel szemben (úgy hiszem nyáron) olvastam Vaszarytól »Az Újság«-ban egy figyelemreméltó cikket Firenzéről, a firenzei mesterekről és Sienáról. És most Cézanne. Vaszary a kiállításának katalógusában írott szavakkal meg akarja magyarázni a stilizáló művészet, helyesebben az ő mostani irányának okát és tendenciáit. Szerinte a naturalista művészet tökéletlenségei, a festői képzetek szabatos és a természet szerint hű kifejezésének éppen e tökéletlenségek miatt jelenvaló akadályai késztették őt arra, hogy más irányban keresse az igazságot, más módon fejezze ki festői képzeteit. Erre való a stilizálás. Helyes. Írásainak őszintesége minden kétségen felül áll. Azonban Vaszary elsősorban piktor és mégis az a legfontosabb, hogy a képeivel miképpen bírja igazolni önnönmagát, irányváltozását. Egy a természettel kiállítás 2. Írásait akár el sem kell, hogy olvassuk, mikor a képek úgyis elmondanak mindent. Vaszary stílust keres. Stíluskereső útja, hogy hol végződik majd, ki tudná megmondani. Annyi azonban bizonyos, hogy tovább, mint Cézanne eredményeit, hol intelligensen, hol meg pusztán utánzási hajlamból tovább fejlesztő vagy másoló fiatalok jutottak, ő sem jut.

Egy A Természettel Kiállítás 3

Belépsz az életbe, mint egy étterembe, hogy asztalhoz ülj. De tévedsz; minden hely foglalt. Nem az étkezés természetes, hanem a koplalás. Nem a balszerencse természetellenes, hanem a szerencse. Az embernek, akárcsak az állatnak, az a természetes sorsa, hogy agyonüssék vagy éhenhaljon. Kevés a vad, és sok a vadász. A nagy rovarok felfalják a kicsinyeket. Az erkölcs tekintetében a szavak mit sem érnek. Ahhoz, hogy megértsünk egy művet, tekintetbe kell vennünk a népet, amely alkotta, az erkölcsöket, amelyek sugallták, és a környezetet, amelyben született. Egy a természettel kiállítás 3. Felhasznált forrás [ szerkesztés] Gábor György. Gondolatok könyve. Magvető Kiadó, Budapest 1962. Külső hivatkozások [ szerkesztés]

Olyan emberé, ki a valóságnál és a lehetőnél többre vágyódik s kinek életideálja életentúlinak látszik. A természet azért nem minden neki. Ellentmondás tehát művészetében, hogy nem bír elszakadni tőle, hogy képzeletére rá nem képes hagyni magát. Képzelete volna az egyetlen erő, amely vágyódásának világába el tudná lendíteni. de naturalista nevelése szigorúvá fejlesztette önkritikáját és képzeletét a természethez kötötte, - a modellhoz. Ez az eredendő ellentmondás végzetes hatású lett művészetére. Egész oeuvre-je ennek a kettősségnek: a természetre meredésnek és a természettől szabadulás törekvésének példasora. Erdei Viktor azért nem egy művész, hanem kettő. Az egyiket festményei képviselik, arcképei, tájai, kisebb kompozíciói, a másikat rajzai. Heraldikai lexikon/Dörre Tivadar – Wikikönyvek. Az első az a finom tónusfestő, akivé Nagybányán nevelődött. Amellett azonban lélekkereső is, aki az árnyékból gyöngéd érzéssel idézi a szemérmes lélek tükörvillanásait. Egész munkásságában ezek az arcképei a legkészebb alkotások, mert bennük az akarat, a szándék, az ösztönösség a legteljesebb harmóniában egyesült valósággá.