Fa Mechanikai Tulajdonságai: Hablicsek László: Az Első És Második Demográfiai Átmenet Magyarországon És Közép-Kelet-Európában (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, 1995) - Antikvarium.Hu
Szövetek 23 A) Osztódó szövetek 23 B) Bőrszövet 26 C) Alapszövetek 26 D) Szállítószövetek 27 E) Szilárdító szövetek 29 III. A fa vegyi összetétele 31 1. A cellulóz 33 2. Hemicellulóz 34 3. A lignin 34 4. A fa egyéb anyagai 34 A) Gyanták, zsírok, viaszok 34 B) Nitrogén 34 C) Csersav 35 D) Festőanyagok 35 E) Ásványi anyagok 35 5. A fa vegyi összetételének hatása a fa tulajdonságaira 35 IV. A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai 37 1. A fa fizikai tulajdonságai 39 A) A fa külső megjelenési formája 39 B) A fa térfogatsúlya és fajsúlya 40 C) A fa nedvességtartalma 40 D) A nedvességtartalom-változás következményei. Zsugorodás és dagadás 42 E) Egyéb fizikai tulajdonságok 44 2. A fa mechanikai tulajdonságai 45 A) A fa rugalmassága 45 B) A fa szilárdsága 45 C) Keménység 49 D) Hasonlíthatóság 50 E) Kopásállóság 50 V. A fa hibái 51 1. Az él6fa növekedésénél előforduló fahibák 53 2. Növényi kártevők okozta fahibák 57 A) Gombák 57 B) Virágos növények 59 3. Farontó rovarok okozta fahibák 59 4. A fa mechanikai tulajdonságai - Favédelem. Kezelési hibák 62 VI.
- Faipari ismeretek - Favédelem
- A fa mechanikai tulajdonságai - Favédelem
- A fa műszaki tulajdonságai
- Faanyag.hu
- VI. MÁSODIK DEMOGRÁFIAI
Faipari Ismeretek - Favédelem
Ez az igénybevétel létrejöhet a hossztengely mentén vagy arra merőlegesen is. Ez a fajta igénybevétel fánál ritkán fordul elő önmagában, azonban más erők hatására vagy különböző ipari folyamatok során felléphet. Nyomó erők hatására nyomószilárdság alakul ki. Faszerkezeteknél ez a fajta terhelés, már gyakrabban fordul elő, főként szálirányban, néhány esetben azonban a vízszintesen fektetett elemeknél szálirányra merőlegesen is jelentkezik. A szilárdsági jellemzők közül leggyakrabban a hajlítószilárdsággal találkozhatunk. Hajlítószilárdságról abban az esetben beszélhetünk, amikor a két végpontján feltámasztott faelemet két különböző és ellentétes irányú terhelés éri. A két terhelés a keresztmetszetben nyomó és húzófeszültséget eredményez. Faipari ismeretek - Favédelem. Keménységi fokozat Bütü-irányban Szálirányban Fafajok Nagyon lágy 10-40 5-20 Fűz, hárs Lágy/Puha 20-60 10-30 Luc-, vörös- és erdeifenyő Közép kemény 40-65 20-40 Hegyi juhar Kemény 60-100 30-60 Akác, bükk, tölgy Nagyon kemény 100-130 50-80 Bukszus, amerikai cseresznye Rendkívül (csont) kemény 120-200 70-140 Pockafa, hickory Nyíró erők hatására a faanyag részei egy képzeletbeli vonal mentén –melyet nyírt felületnek nevezünk- eltolódnak egymáson, ennek ellenállásaként létrejövő nyírószilárdság igyekszik ezt megakadályozni.
A Fa Mechanikai Tulajdonságai - Favédelem
Az agglomerált termékek felhasználási területei 142 XIV. A faanyag tulajdonságait javító eljárások 145 1. Szárítás 147 A) Természetes szárítás 148 B) Mesterséges szárítás 149 2. Gőzölés 152 3. Faanyag telítése 153 4. Faanyag tömörítése 153 5. A faanyag tulajdonságainak egyéb javítási módja 154 6. A faanyag klimatizálása 154 7. Faanyag lángmentesítése 155 XV. Vegytani alapismeretek 157 1. Alapfogalmak 159 2. Kémiai változások fajtái 162 3. Vegyületek csoportosítása 163 XVI. Műanyagok általános jellemzése, alkalmazásuk a faiparban 165 1. Bútoripari szerkezeti elemek gyártásához használt műanyagok 169 A) Polivinilklorid 169 B) Polietilén 169 C) Polisztirol 170 D) Poliamid 170 E) Poliészter üvegpaplannal rétegelve 170 F) Aminoplasztok 170 G) Poliuretán keményhab 170 2. A fa műszaki tulajdonságai. A bútoriparban jelenleg alkalmazott műanyag szerkezeti elemek ismertetése 171 A) Extrudált termékek 171 B) Fiókok 172 C) Műanyag szerelvények 173 D) Műanyaglábak 178 E) Műanyag szék- és fotel palástok 180 F) Egyéb alkatrészek 180 XVII.
A Fa Műszaki Tulajdonságai
Hajlítószilárdság A hajlítószilárdság a fának az az ellenállása, amit a hajlító igénybevétellel szemben kifejt. A két helyen alátámasztott, vízszintes próbatestet középen megterhelve meghajlik. A próbatest felső része a hajlításra jellemzően rövidül, alsó része pedig megnyúlik. Ennek következtében a felső részben nyomó-, az alsó részben húzófeszültségek keletkeznek. A hajlító igénybevétel a próbatest közepén a legnagyobb. Nyírószilárdság A nyírószilárdság a fának az az ellenállása, amit a nyíróerők hatásával szemben kifejt. A fakötéseknél elég gyakran előfordul ez az igénybevétel, ezért a nagyságának ismerete rendkívül fontos. A nyírás lehet rostokra párhuzamos és rostokra merőleges irányú. Csavarószilárdság A fának a csavarással szembeni ellenállását, csavarószilárdságnak nevezzük. A csavaró feszültség a próbatest külső részében a legnagyobb, a belső tengely felé haladva fokozatosan csökken. Keménység A faanyag keménységén azt értjük, amit a fa kifejt egy idegen test behatolásával szemben.
Faanyag.Hu
Egyes szerkezeteket érhetik egyszerre statikus és dinamikus igénybevételek is. A flexibilis anyagok minden esetben elszenvednek valamilyen alakváltozást a különböző erők hatására, de ezek megszűnésekor általában visszanyerik kiindulási alakjukat. Ha azonban ezeknek az erőknek a hatására létrejövő terhelés nagyobb, mint a fa rugalmassága által megengedett, akkor az alakváltozás maradandó, és végleges, vagy akár roncsolódás is bekövetkezhet. A különböző fafajok rugalmassága nem egyforma, ezért felhasználhatóságuk is változó. A legrugalmasabbak különleges szerkezetekben is alkalmazhatóak. A rugalmasság ezen kívül függ még a fa korától, a sűrűségtől a nedvességtartalomtól, az anatómiai iránytól. A rugalmasságot ideiglenesen –például gőzöléssel- egy időre meg lehet szüntetni ez által kis erővel maradandó alakváltozás idézhető elő, melyet az anyag a lehűlés után is megtart, rugalmasságát pedig visszanyeri. Szilárdság A szilárd anyagokban fellépő igénybevételek - a külső erők ellen fellépő belső erőkfeszültséget eredményeznek.
Hablicsek László: Az első és második demográfiai átmenet Magyarországon és Közép-Kelet-Európában (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, 1995) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Ez a kötet az Országos Tudományos Kutatási Alap állal 400. számon finanszírozott kutatás kibővített zárótanulmánya. A kutatási pályázat az 1991-1994 közötti időszakra szólt és "Az első és második... Tovább Tartalom ELŐSZÓ 7 BEVEZETÉS 9 I. AZ ELSŐ DEMOGRÁFIAI ÁTMENET 11 II. AZ ELSŐ DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON 13 III. ESETTANULMÁNYOK AZ ELSŐ DEMOGRÁFIAI ÁTMENETRŐL 26 3. 1. FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG 26 3. 2. AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG 34 IV. DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK A FEJLETT EURÓPAI ORSZÁGOKBAN 1970 UTÁN 40 V. A MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET 47 VI. DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ÉS ELŐRESZÁMÍTÁSOK MAGYARORSZÁGON 1990-TŐL 59 6. Második demográfiai átmenet. NÉPESSÉGELŐRESZÁMÍTÁS, 1993-2020 59 6. A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA 70 6.
Vi. Második Demográfiai
Hol mentek el a gyerekek? Hosszú távon minden kérdésre a demográfiai válasz. Az életkor és a népesség változása meghatározza, hogy a vállalatok és országok hatalmas része sikeres lesz. Ugyanakkor ezek azok a dolgok, amelyek olyan lassan mozognak, hogy ritkán hagyjuk figyelmen kívül azokat vizsgálni. Tehát az a dolog, amit a demográfiai kérdésekről beszélnek, a "második demográfiai átmenet", amely azonnal megkérdőjelezi a kérdést: Mi volt az első demográfiai átmenet? Ez a változás a magas születési rátákról az alacsony születési rátákra, ahogyan a halálozási arány csökken. VI. MÁSODIK DEMOGRÁFIAI. Világszerte konzisztens, és a nagy családoktól való eltolódás jelzi. Olyan helyeken járt, ahol a halálozási arány csökken, általában az orvostudomány javulásának köszönhetően. Az első demográfiai átmenet eredetileg az egyetlen demográfiai átmenet volt. A hiedelem az volt, hogy a születési arányok a nők körében 2, 1-es szintre emelkednek. Ez nem történt meg. Ehelyett a legtöbb leggazdagabb országban - különösen a több-világiaknál - az arányok alacsonyabbak voltak, és bizonyos esetekben messze elmaradtak.
Az első demográfiai átmenet az a folyamat, amelynek során a magas termékenységgel és magas halandósággal jellemezhető társadalom többlépcsős változás eredményeként alacsony gyermekszámú és alacsony halandósággal jellemezhető társadalommá alakul át. A demográfiai átmenetnek négy szakaszát különböztetik meg. Az első szakaszt a hosszú ideig magas és változatlan halandóság és termékenység jellemzi. Ebben az időszakban a természetes népmozgalom a népességszám lassú növekedését biztosítja. A második szakaszban a halandóság jelentősen csökken, a termékenység azonban változatlan szinten marad, így a népesség számának növekedése felgyorsul. Az átmenet harmadik szakaszában folytatódik a halandósági és megkezdődik a termékenységi szint süllyedése. Ennek következtében a népesség számának növekedése egyre jobban lelassul. Végül az utolsó szakaszban a halandóság és a termékenység alacsony szinten állandósul, úgy, hogy helyreáll a népszaporodás kezdeti szintje. Ettől az általános sémától az egyes országok népességfejlődése eltérhet.