Később mindegyikük külön területet kapott Amanban, ahol kedvükre tevékenykedhetnek, bármit kedvük szerint alakíthatnak. A vala urak [ szerkesztés]
Manwe [ szerkesztés]
A legnemesebb ainu, a leghatalmasabb vala fivére, Melkor után, Varda hitvese. Ilúvatar számára ő a legkedvesebb, ő érti meg legjobban akaratát és gondolatait. Az Ainulindalë során a legnagyobb figyelmet a levegőnek, a szélnek és a felhőknek szentelte. Ardában leginkább ezekkel, valamint a levegőben szálló madarakkal hozzák kapcsolatba. A Földön ő a király, a valák ura, a tanácsok irányítója, a döntések jóváhagyója. Trónja Ilmarinban, Taniquetil tetején áll. Jólelkű és bölcs. Ulmo [ szerkesztés]
A második legnagyobb a valák urai között. Vízimádó, ő volt Arda egyik főépítésze, mindig szoros barátságban állt Manwëval. Ardában a Külső Tengerben lakik, vagy Középfölde vizei alatt. A vizek mozgását irányítja, a tengerhullámzástól egészen a hajnali harmat csöpögéséig. Aule [ szerkesztés]
Manwe, Varda és Ulmo után a leghatalmasabb vala, a Kovács.
** A tündék (angol: "elf") A babó -ban "tündérként" szerepelnek, méghozzá több alfajukat is megemlíti. Ezeket az alfajokat az alábbiakban egyeztettem A Gyűrűk Ura tündéinek alfajaival, felhasználva hozzá A szilmarilok -at is:
A BABÓ A GYŰRŰK URA/A SZILMARILOK
Erdei-tündérek erdőtündék
Könnyű-tündérek fénytündék (vanyák)
Magas-tündérek nemestündék
Mély-tündérek bölcstündék (noldák)
Tengeri-tündérek tengertündék (telerek)
Gyakran ezért ezen a néven nevezik, ismeri a Nagy Muzsikába foglalt csapásokat, és amikor Manwe úgy akarja, kinyilatkoztatásokat tesz ezekről. Mivel pontosan ismeri Ilúvatar szándékát, mindig szenvtelen, kissé fásult. Fivérével, Irmoval ők ketten a szellemek urai, a Featurok. Csak egyszer ébredt fel benne a sajnálkozás: Lúthien iránt, mikor énekével könyörgött Beren életéért. Irmo [ szerkesztés]
Este társa. Mandos és Nienna fivére. A látomások és az álmok mestere. Feleségével együtt a pihenést nyújtja a valáknak és a szabad népeknek. Gyakran, épp mint fivérét, őt is lakhelye alapján Lóriennek nevezik. Tulkas [ szerkesztés]
Az utolsó vala, aki a Földre érkezett. Ardán azért bukkant fel, hogy az Első Háborúban szembeszálljon Melkorral. Ő a legerősebb vala. Az észjárása nem túl gyors, tanácsadóként sem állja meg a helyét. Őszinte, becsületes. Nem gerjed könnyen haragra, de nem felejt egyhamar. Harc közben kacag. A vala úrnők [ szerkesztés]
Varda [ szerkesztés]
Varda, a csillaggyújtó vala (fantáziarajz)
Jelentése: pompázatos.
A mélyen vallásos, jámbor, alázatos és szerény lány teljes lényét az Úrnak szentelte: szülei - politikai okokból - több alkalommal is férjhez akarták adni, ám ő nem volt hajlandó elhagyni a zárdát. Apja ki tudta volni eszközölni, hogy lányát Róma felmentse a fogadalma alól, Margit azonban az első férjjelöltet, a lengyel uralkodót látni sem óhajtotta, Ottokár cseh királlyal azonban hajlandó volt találkozni. A látogatás rosszul végződött, mert Margit szépsége az apácaöltözék ellenére is elbűvölte Ottokárt, aki hangot is adott elragadtatásának. Margit erre felháborodott, indulatosan kijelentette, hogy inkább levágatja az orrát, mintsem még egyszer kitegye magát ilyesminek, apjával pedig határozottan közölte: egyszer s mindenkorra Krisztus jegyese marad. Margit betartotta a rend szigorú szabályait, leszoktatta nővértársait arról, hogy királylányként kezeljék. Keményen sanyargatta magát, a legalantasabb munkákat is örömmel végezte, önfeláldozóan ápolta a betegeket. Vezekelt az apja és testvére, a későbbi V. Szent Margit, a béke közvetítője - Magyar Kurír - Új Ember. István közti viszály megszűnéséért is, nem hiába: ők ketten éppen a Nyulak szigetén kötöttek békét.
Szent Margit Halála Gimnazium
A legenda szerint Fülöp esztergomi érsek, amikor felemelte a hercegnő arcát takaró kendőt, csak annyit mondott: "Nem kell sírnotok, mert az Örök Király lányának arcán már ott van a feltámadásának a lenyomata". A halála után nem sokkal bátyja, V. István igyekezett elérni az oltárra emelését, de az ezzel kapcsolatos dokumentumok nem maradtak fenn, azonban 1276-ban, V. István lánya, Erzsébet is kezdeményezte az oltárra emelést, amelynek jegyzőkönyvei viszont máig megvannak. A szentté avatás
Boldoggá avatása részben már 1276-ban megtörtént, de valójában sohasem fejezték be, mert mindkét esetben a vezető elöljárók halála akadályozta az ügyet. Aztán nem sokkal később kérte a szentté avatását I. Károly (1306-ban), majd özvegye, Mária királyné (1380-ban), Hunyadi Mátyás (1460-ban), Ferrarai Zsigmond domonkos rendi nagymester (1641-ben), de I. Szent Margit Plébánia. Lipót magyar király is (1672-ben). Néhány évszázad múlva az 1931-ben megtartott Szent Imre, majd az 1938-ben megtartott Szent István emlékév miatt újra előkerült a téma.
Életének alapszabályai a következők voltak: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. A legenda szerint birtokában volt a jövendőmondás tudományának is, amivel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjainak közepette. Saját halálának óráját is megjósolta: 1271. január 18-án halt meg a margitszigeti kolostorban. Boldoggá avatására már 1276-ban sor került, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Tiszteletét 1789-ben engedélyezték hivatalosan, s 1943-ban avatta szentté XII. Pius pápa, ünnepe január 18-án van. Életének történetét először az 1300-as években vetették latinul papírra, a Margit-legenda magyar nyelvű fordítása Ráskay Lea domonkos-rendi apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben. Nevét több templom viseli, alakja számos irodalmi műben feltűnik, ezek közül talán a legismertebb Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye. Szent margit halála. Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.