Ganxsta Zolee Híd - Kiállítás Nyílik Arról, Milyen Volt Kamaszlánynak Lenni A Numerus Clausus Idején - In
Ganxsta Zolee híd Görcsönyben - YouTube
- Ganxsta zolee híd sorozat
- Ganxsta zolee híd terabithia földjére
- “A numerus claususra szükség volt” – félreérthető mondatok a Kossuth rádióban – TEV
Ganxsta Zolee Híd Sorozat
Ma ünnepli születésnapját Ganxsta Zolee rapper, dobos, előadóművész, aki olykor színészként is feltűnik filmekben. Döglégy valódi neve Zana Zoltán és Budapesten született 1966. január 7-én a nemrég elhunyt Zana József színész és Kassai Ilona Kossuth-díjas színésznő gyermekeként. 1988–1989 között az Őrjítő Gyógyhullám együttes tagjakétnt kezdte zeni pályafutását, amjd ezt követően 1989-ben került a Block nevű együttesbe. 1989–1990 között a Dance zenekar dobosa volt, ezzel párhuzamosan a Love nevű négytagú rockformációban is játszott beugró dobosként. Ennek a zenekarnak az énekese volt Szendrey Zsolt, akivel még 1989-ben megalapították a Sex Actiont. Az F. O. System nevű dark rock zenekarban a legendás trió feloszlása előtt ő játszotta végig az utolsó turnét mint dobos. A Sex Actionnel hamar hamar országos népszerűségre tettek szert. 1994-ben Action-re változtatták nevüket és stílust is váltottak. Ott kezdett el először rappelni Zoli. 1995-ben már az egyre jobban beinduló Ganxsta Zolee és a Kartel nevű gengszter hiphopegyüttessel kezdett foglalkozni és lett a frontembere.
Ganxsta Zolee Híd Terabithia Földjére
Az sem lehet véletlen, hogy a közismerten nagyéletű Ganxstáról elnevezett új Hungarikum az Unicum tér, a Vilmos tér és a Szt. Hubertus tér közvetlen szomszédságában található.
Pákó hozzátette, szerinte a fia, Bence is maradandót alkot majd, ha felnő. Például ötszáz év múlva a nevét őrzi majd minden hazai településen a leghosszabb sugárút. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Azt szoktam mondani, hogy itt nem jogfosztásról, hanem jogkorlátozásról van szó. Ez sem szép, mert sérti az állampolgári jogegyenlőséget, és ebből a szempontból roppant helytelen intézkedés volt, de azért nulladik zsidótörvénynek nem nevezhető " – állította a történész. Kijelentette, hogy a törvény " a határon túli magyarokra is visszaüthetett", hiszen sokan azt mondták Romániában, " ha a magyarok ezt alkalmazzák a zsidókkal szemben, akkor mi miért ne alkalmazhatnánk a magyarokkal szemben. " Hasonló módon kétségbe vonta a numerus clausus jogfosztó, antiszemita jellegét a Veritas Intézet főigazgatója, Szakály Sándor is, aki egy 2019. “A numerus claususra szükség volt” – félreérthető mondatok a Kossuth rádióban – TEV. januári lapnyilatkozatában úgy fogalmazott: " a szövegben konkrétan nem is szereplő zsidóságba pedig csak az izraelita hitűek, vagyis azok tartoztak bele, akik nem keresztelkedtek ki. Ezt lehet sérelmezni, ám attól ez még nem jogfosztás, hanem – meglátásom szerint – jogkorlátozás, és semmiképp nem helyes zsidótörvénynek nevezni. " Akkor többek mellett Köves Slomó, a TEV alapítója is elfogadhatatlannak nevezte a főigazgató kijelentését arra hivatkozva, hogy a "numerus clausus" épp a 19. században már törvényben biztosított jogegyenlőséget rúgta fel azzal, hogy nemzetiségként határozta meg a hazai zsidóságot.
“A Numerus Claususra Szükség Volt” – Félreérthető Mondatok A Kossuth Rádióban – Tev
(A főigazgató vitatott kijelentése volt 2014-ben az is, hogy " idegenrendészeti eljárásnak " nevezte a mintegy 20 ezer zsidó 1941-es Kamenyec-Podolszkiba deportálását, akik többségével a nácik és ukrán pribékjeik végeztek. Kijelentését széles tiltakozás követte, melynek hatására elnézést kért és megkövette azokat, akiket megsértett, ahogy fogalmazott: "Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt" hozzátéve, "Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket") Újváry Gábor nyilatkozatában sajnálatos módon ugyanez a gondolat tér vissza ismét. Numerus clausus törvény. "Az, hogy a numerus claususra szükség volt, ahhoz nagyban hozzájárult az is, hogy Magyarországra menekült mintegy 400-450 ezer fő az utódállamokból, tehát Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről", köztük pedig "rendkívül erősen felülreprezentáltak voltak az értelmiségiek" – hangzott el a műsorban. Kijelentésével, mely szerint a numerus clausus nem volt "nulladik zsidótörvény", nehéz vitatkozni, tekintettel arra, hogy a nevében nem is szerepel.
§-a kijelenti, hogy az 1920/1921-es iskolai évben csak azok iratkozhatnak be felsőoktatási intézménybe, akik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók, és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. A 2. § kimondja, hogy "az előző tanévekben már beiratkozva volt hallgatók további beiratkozási jogát nem érintik, amennyiben nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatóak. " A 3-ban pedig meghatározzák, hogy a beiratkozási engedélyhez "a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét. " A felsőoktatásban tanulóknak számarányukban ugyanis tükrözniük kell a Magyarországon élő "népfajok" arányszámát, ha lehet teljesen, de 90%-ban legalább.