Balassa János Kollégium – Fésűs Éva Májusi Mese
A 11, 4 milliárd forint összértékű fejlesztéseknek köszönhetően eddig mintegy 3000 kollégiumi férőhely vált komfortosabbá. Kiemelt képünk forrása:
- Balassa János Kollégium – Kollégiumok Igazgatósága
- Fésűs éva májusi mise au point
- Fésűs éva májusi mise en ligne
Balassa János Kollégium – Kollégiumok Igazgatósága
Annak érdekében, hogy a Balassa Kollégium felújítása mielőbb befejeződhessen, a kormány újabb 405 millió forint támogatást ítélt meg az így már összességében 1, 2 milliárdos fejlesztéshez. Az erről szóló kormányhatározat a közelmúltban jelent meg a Magyar Közlönyben. A támogatásnak köszönhetően, egy új közbeszerzési eljárás után a nyertes kivitelező – a tervek szerint még az idén – befejezheti a megkezdett munkálatokat, közel négyszáz hallgató egyetemi éveit megkönnyítve és kényelmesebbé téve.
A cikk elkészítésében a Meiszter Rita által szerkesztett FŐMTERV 70 című kiadvány volt a segítségünkre. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Gyere be a zöldbe! Mar 12, 2022 Növények a nagyvárosban Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. Írta: Viczián Zsófia | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található:
Májusi mese, Fésűs Éva meséje alapján, óvodásoknak anyák napjára. - YouTube
Fésűs Éva Májusi Mise Au Point
Fésűs Éva: Májusi mese Fésűs Éva: Májusi mese Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. Mindenütt fény – csak a sün orra alatt árnyék. Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, a kis levelibéka rákiáltott a fűzfaágról: – Vigyázz, hékás, mert belebotlasz az orrodba! – Nem vagyok hékás, hanem idei sün! – borzolta fel magát Dönci. – Le-he-tet-len! – brekegett mókásan Brekuci. – Idei sünnek még nem lehet ekkora bánata. – Nekem van! – mondta Dönci komoran. Erre már odaugrott mellé a barátságos kis béka, és együttérzően tudakolta: – Hol szerezted? – Útközben. – Rettenetes! – Az bizony. És most nem tudom, mit tegyek. – Oszd meg velem. – Mit? – Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad. – Jó, de attól még nem lesz meglepetése a mamámnak. Brekucinak felragyogott a szeme: – Ó, hát te ilyesmiben sántikálsz? – Nem sántikálok, hanem egész rendesen ballagok.
Fésűs Éva Májusi Mise En Ligne
Fésűs Éva: Gyümölcs mese Egyszer régen a Nyár nagyon telhetetlen volt. Nem elégedett meg kalásszal, virággal — minden gyümölcsöt magának akart. Hiába kérlelte kék szemű húga, a Tavasz, hiába könyörgött szelíd mosolyú nővére, az Ősz, hogy hagyjon nekik is, a Nyár akaratos, forró haragjában toporzékolni kezdett, és csakazértis elvette tőlük a gyümölcsöskosarat. Tavaszka kék szemén felhők futottak át, úgy ment panaszra Tél anyóhoz, az Ősz pedig szomorú könnyet ejtett — de Tél anyóka a maga hófehér, szelíd nyugalmával csitította őket: — Sohase pityeregjetek! Most még konok a Nyár, de várjátok csak meg a végét!... Így történt, hogy azon a nyáron minden gyümölcs egyszerre érett. Egyidőben piroslott a cseresznye, sárgult a körte, mosolygott a csengő barack, és kínálta édes fürtjét a szőlő. Sőt, még a dió is nagyot koppant és a Nyár kosarába pottyant: — Itt vagyok! A mandula tüstént utánaugrott, azután a mogyoró bukfencezett nagyot: — Miénk az elsőbbség! Minket szüretelj le! Ezt már a többi gyümölcs sem hagyta annyiban.
Százszor jobb a tavalyi dió! - Ott ugrált a közelben egy mókus, aki sohasem kóstolt retket, és szívesen cserélt velem. Béka: - És hol a dió? Sün: - Találkoztam egy borzzal is. Megállt, és nagyon komolyan intett: - Fiacskám, jegyezd meg, hogy a tavalyi dió mind avas. Egy fürjecsketojás sokkal többet ér! - Fogtam hát, s elcseréltem a diót a sarki menyétnél egy fürjtojásra. Az icipici sünnek már kezdett lefelé görbülni a szája. Béka: - Kivel találkoztál még? - sürgette Brekuci. Sün: - A rókával! - bökte ki Dönci. Béka: - Csak nem bántott a beste? Sün: - Dehogy! Azt mondta, mielőtt átadom, jól nézzem meg, hogy nem záp-e ez a fürjtojás. Béka: - No és? Sün: - Megnéztem! - bőgte el magát az icipici sün. - És most már semmit sem tudok venni az anyukámnak helyette, mert egy fia aprócsiga sem maradt a zsebemben! Béka: - Ne sírj! - szólt Brekuci. - Ajándékot nemcsak vásárolni lehet, hanem készíteni is. Sün: - Miből? Béka: - Például fűből és szalmaszálból. Mindjárt megmutatom, hogyan kell belőlük kosárkát fonni.