Index - Kultúr - A Csonkatorony Után Az Arany-Palota Is Megújult Nagyszalontán, Geszti Péter Csillagszórás
Az így pusztán maradt község csak a század végén kezd ismét benépesülni és 1695-ben már ismét szervezkedik. 1702-ben I. Lipót császár herceg Esterházy Pál nádornak adta zálogba, 1745-ben pedig Mária Terézia Esterházy Antal Pál hercegnek adományozza. A 18. század végén és a 19. század elején még körülbelül 200 nemes család lakta a várost, melynek állattenyésztése már a múlt század elején európai hírű volt. Ősi egyháza a mai református templom helyén állt, mégpedig akkoriban a váron belül s kőfallal és védő tornyokkal volt megerősítve. 1910-ben 15 943 lakosából 15 206 magyar (95, 38%) és 650 román volt. 2002-ben 18. 074 lakosából 10. 335 magyar (57, 18%), 7. 267 román, 379 cigány és 93 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920-as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. Megújul a nagyszalontai Arany Palota - Hír TV. 1940-ben a második bécsi döntés nyomán az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947-től újra Romániához tartozik.
- Nagyszalonta arany janoskians
- Nagyszalonta arany jános szülőháza
- Nagyszalonta arany jános emlékmúzeum
- Zeneszöveg.hu
- Csillagszórás című dalával oldja a feszültséget Geszti Péter - Blikk
Nagyszalonta Arany Janoskians
Nagyszalonta Arany János Szülőháza
Az épület egy, a törökdúlás után ide telepített hajdúk által épített, védelmi célokat szolgáló torony, amelynek építését 1636-ban fejezték be. Néhány évvel Arany János halála után fia, Arany László Szalonta városának adományozta édesapja hagyatékának egy jelentős részét. Ebből egy kiállítás, emlékszoba nyílott, majd később az Arany János Művelődési Egyesület megvásárolta az évtizedek óta kihasználatlan Csonkatornyot és Arany László további támogatásával fel is újíttatta. A díszes bejárat, amelynek ékessége az Arany Jánost ábrázoló szobor csak később, 1907-ben készült el. Ebbe, a felújított épületbe költözött át ideiglenes kiállítóhelyéről, 1899. augusztusában az Arany János Emlékmúzeum. Nagyszalonta arany jános szülőháza. Azóta – megszakítás nélkül – ebben az épületben látogatható. A Csonkatoronyban 1899. -es felújításakor öt szintet alakítottak ki. Ma mind az öt szint látogatható. A földszinten egy helytörténeti kiállítást hoztak létre, amely bemutatja a város és a Csonkatorony történetét. Az első, emeleti szinten a Toldi írójának életrajzi adataival ismerkedhetünk meg, erre vonatkozó dokumentumokat vehetünk szemügyre néhány, Arany Jánost ábrázoló szobor és fénykép társaságában.
Nagyszalonta Arany János Emlékmúzeum
(1)Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak – Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak. Elbeszéli vágyát hona szent földére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. (2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldús megáll a beszédben: "Meséljen még egyet" – rimánkodik szépen. Nagyszalonta arany janoskians. "Nem mese az gyermek, " – így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja: Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját: Három éve múlik, hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Este van, este van… a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, – egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát… S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.
Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget, Héjából időnként tűzre tesznek sokat: Az világítja meg gömbölyű arcukat. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol; Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat. Nagyszalonta arany jános emlékmúzeum. Pendül a kapa most, letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl! Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel; Kinálják erősen káposzta-levéllel. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti.
1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták. Várából mára csak a csonka torony maradt fenn. A község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A sikeres törökellenes hadjáratok után Ausztria 1686-ban bekebelezi Magyarországot, majd 1688-ban Erdély is fennhatósága alá kerül. Lipót császár megerősíti a szalontaiak kiváltságait, de 1700-ban a császári udvar lemond a hajdúk katonai szolgálatairól és ezzel megszünteti a régi kiváltságokat. A város lakói 1848-ban nyerik vissza a jogaikat. 1848-ban maga Arany is részese a forradalmi eseményeknek. Annak leverése után a város újból a Habsburg birodalom diktatúrájában éli életét. Nagyszalonta- Arany János eperfája – az unoka | Bagyinszki Zoltán fotográfus. 1820-ban alakul meg az első céh, a 19. század végén fejlődésnek indul a város: lecsapolják a lápokat, vasutat építenek, felépülnek az állami intézmények és az első ipari létesítmények. A trianoni békediktátum mélyen sújtotta Nagyszalontát, a határ meghúzásakor gyakorlatilag kettévágták, egy külső településrészt Magyarországhoz csatoltak.
Csillagszórás – Ünnepi dalt írt Geszti Péter és Dés László December 11-én jelent meg a "Csillagszórás" című, új Dés-Geszti dal, mely az ünnepekre készült, de nem csak a karácsonyról szól. Egy olyan felvétel született, ami összeköti az embereket. A dalban közreműködik Brasch Bence, Csiby Gergely, Dés László, Ember Márk, Geszti Péter, Horváth Cintia, Kanizsa Georgina, Kovács Olivér, Medveczky Balázs, Nagy Bettina, Nági, Péterffy Lili, Szántó Csillagszórás – Ünnepi dalt írt Geszti Péter és Dés László appeared first on Színhá
Zeneszöveg.Hu
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! km. : Erdélyi Péter (billentyűs hangszerek), Gyenge Lajos (dobok), Kálmán Tamás (gitár, ének), Studniczky László (basszusgitár), Kormos János (gitár), Lengyel Johanna, Zabos Regina (ének) Vendég: Váczi Eszter, Wunderlich József (ének) "Gyere, szórni ma csillagokat a sötétbe, A fény mi legyünk, ameddig itt a helyünk! Gyere, gyújtsd meg a fényt, sose félj, gyere, Égjen a láng azokért, akik még mi lehetünk! " Geszti Péter fülbemászó sikerdalai mellett most új, érzelmesebb húrokat is megpendít. Megint hétfő, Nem adom fel, Áj láv jú, Ma jól vagyok, Télen-nyáron nyár - ahány dalcím, annyi ismerős sláger, melyeket jól esik dúdolni, énekelni. De az erre az alkalomra összeállított esten először kapnak helyet a dalszerző-rapper olyan szerzeményei, mint A Pál utcai fiúkból ismert Mi vagyunk a grund, vagy a tavaly karácsonyra írt, hittel teli Csillagszórás.
Csillagszórás Című Dalával Oldja A Feszültséget Geszti Péter - Blikk
A Reggeli Express vendége Geszti Péter EMeRTon-díjas énekes, dalszövegíró, producer, és előadóművész, akivel a Csillagszórás – GESZTI PÉTER koncert estjéről mesél, amely most vasárnap lesz a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. "Gyere, szórni ma csillagokat a sötétbe, A fény mi legyünk, ameddig itt a helyünk! Gyere, gyújtsd meg a fényt, sose félj, gyere, Égjen a láng azokért, akik még mi lehetünk! " Geszti Péter fülbemászó sikerdalai mellett most új, érzelmesebb húrokat is megpendít. Megint hétfő, Nem adom fel, Áj láv jú, Ma jól vagyok, Télen-nyáron nyár – ahány dalcím, annyi ismerős sláger, melyeket jól esik dúdolni, énekelni. De az erre az alkalomra összeállított esten először kapnak helyet a dalszerző-rapper olyan szerzeményei, mint A Pál utcai fiúkból ismert Mi vagyunk a grund, vagy a tavaly karácsonyra írt, hittel teli Csillagszórás. Utóbbi ősbemutatónak számít, hiszen most első alkalommal csendül fel élő koncerten, az eredeti előadókkal, Wunderlich József, Lengyel Johanna és Geszti Péter tolmácsolásában.
Mikor elfolyik végül a szemfesték Mikor elfogy a szó is a szentestén És a Mennyből az angyal a Skype-on szól Egyedül Anya integet, látod, a távolból És nagy a csend Sose volt ilyen csendes az éj A szemedben látom Odabent havazik, pedig kint van tél Fagy ül a fákon A kalács kisül újra, de görbül a szád Nem ül itt, akivel meg is oszthatnád Ezért, hogy mégis megidézd Gyere, gyújtsd meg a fényt Azokért, akik nincsenek itt Kiket álmainkban megölelünk! Hogy az éjbe felírd nevüket Azokét, akiket mi szeretünk! Gyere, szórni ma csillagokat a sötétbe A fény mi legyünk, ameddig itt a helyünk! Sose félj, gyere, égjen a láng Azokért, akik még mi lehetünk! Gyere, gyújtsd, gyere, szikrázzon értünk! Csomagolva a szív, de kibontatlan S te csak állsz vele hosszan az ablakban Tudom, nehéz most Keserű ez az év, baja túlcsordul De ne add fel! Egyszer ennek is vége, a sors fordul Igen, így lesz, addig gyere, és Gyere, gyújts, gyere, gyújts Gyere, gyújtsunk fényt! Becsukódik az éjszaka, késő már A fejünkben egy majdani ünnep jár Ami még ránk vár