Deli Sarkvideki Éghajlata : Művészek - Szalay Péter
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
- Mi a különbség az antarktisz és az arktisz között?
- Egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványaira bukkantak az Antarktiszon - Ecolounge
- Fabian Gottlieb von Bellingshausen elsőként látja meg az Antarktiszt - Agytörő
- Acb Galéria ›
- Ez a baj a ferencvárosi „BLM-szoborral” | Azonnali
- Acb Galéria › Szalay Péter
- Szalay péter szobrász Archívum » Contextus magazin
Mi A Különbség Az Antarktisz És Az Arktisz Között?
Emberi beavatkozás nélkül is voltak már a földtörténetben jelentõs globális felmelegedési korszakok. Ennek újabb bizonyítékaként, egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványai kerültek elõ most az Antarktiszon. Az állat 14-20 millió évvel ezelõtt élt, amikor a Déli-sarkvidék éghajlata melegebb volt a mostaninál. Emberi beavatkozás nélkül is voltak már a földtörténetben jelentős globális felmelegedési korszakok. Ennek egyik legújabb bizonyítékaként, egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványai kerültek elő most az Antarktiszon. Az állat 14-20 millió évvel ezelőtt élt, amikor a Déli-sarkvidék éghajlata melegebb volt a mostaninál. Déli sarkvidék éghajlata ppt. A Déli-sarkvidéken eleve ritkaságnak számítanak a rovarok: a biológiai sokféleség hiánya abból fakad, hogy a legdélebbi kontinensen nincs növényi élet – kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot – és alacsony a hőmérséklet – írta a BBC News. A szakemberek a Transzantarktiszi-hegység szomszédságában húzódó, 200 kilométer hosszú Beardmore-gleccseren végeztek kutatásokat, amikor rábukkantak két bogár megkövesedett felső szárnyaira.
Egy Eddig Ismeretlen Bogárfaj Megkövesedett Maradványaira Bukkantak Az Antarktiszon - Ecolounge
A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-s értéket is. A globális felmelegedés hatásai az Antarktiszra Napjainkban a globális felmelegedés miatt a jégtömb fölött nagy magasságban mért levegőhőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint bárhol máshol a Földön. Ennek eredménye, hogy Kelet-Antarktisz teljes mennyisége csökken, gleccsereinek 85%-a gyorsabban folyik a tenger felé. Élővilága Állatvilág A Déli-sarkvidék állatai a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák. Egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványaira bukkantak az Antarktiszon - Ecolounge. A bálnák száma szintén említésre méltó. A 7 antarktiszi pingvinfaj közül 6 csak a költés idején tartózkodik itt, a többi időt máshol töltik. A császárpingvin (Aptenodytes forsteri), a Föld legnagyobb pingvinfaja azonban mindig itt marad. A tojó által lerakott egyetlen tojást a hím költi ki a tél folyamán, eközben egyáltalán nem táplálkozik.
Fabian Gottlieb Von Bellingshausen Elsőként Látja Meg Az Antarktiszt - Agytörő
Többször felröppent már a hír, hogy az Antarktisz vastag jege alatt egy város bújik meg. A műhold képeken városszerű alakzatban lévő kőzetek láthatók, ami meglepetésként érte a tudósokat. Egyenlőre nem tudni mi az pontosan. Sokan úgy gondolják, hogy Atlantiszhoz hasonlító város van a mélyben. Mások pedig úgy hogy egy földönkívüli faj városának a romjai. Talán egy ősi elveszett civilizáció maradványai? Nem csak a jelenben hanem a múltban is nagy érdeklődést keltett ez a kontinens. A második világháború ideje alatt folyamatosan jelen volt a náci Németország az Antarktiszon. Sajátjuknak nyilvánították és elnevezték Neuschwabenlandnak. A kor legkülönfélébb kutatássorozatát végezték a térségben. Mi a különbség az antarktisz és az arktisz között?. Vajon mit…? Antarktisz még sok felfedezésre váró ősi titkok rejthet magában. A jégpáncél sok mindet eltakar és mi vajnyi keveset tudunk róla. Remélhetőleg fény derül ezekre a kérdésekre is. Jelenleg az Antarktiszt több nagyhatalom által aláírt szerződés védi és nem engedi rajta a fejlesztéseket és a természeti erőforrások kiaknázását.
Egy szobrásszal beszélgetni érdekes dolog. Hisz nyilván leginkább a művein keresztül szeretne üzeneteket eljuttatn a közösséghez. Ám gyorsan kiderült, Szalay Péter az életéről is tud picit ironikusan mesélni. Ő is az Unicredit Korszakalkotók programjának egyik jelöltje. - Végtelenül izgalmas időszakában vagy az életednek, mindjárt apuka leszel. Mennyire tudatosan készülsz erre? - Nem igazán tudatosult bennem még ez a dolog. Biztos akkor lesz, amikor valban a kezemben fogom az embert magát. Még nem esett le, hogy tényleg szülő leszek. Valahogy azt gondolom, hogy ez annyira természetes része az embernek, hogy nem földönkívüli dologról beszélünk. Eleinte stresszeltem, most már nem. Inkább megnyugtató, hogy a törekvéseim magasabb erkölcsi szintre kerülnek, hogy így fogalmazzak. - Mitől stresszeltél? - Leginkább attól, hogy vásároltunk egy ingatlant, ami átépítés alatt van. Szalay péter szobrász Archívum » Contextus magazin. Ezzel lesz rengeteg munka, mire optimális körülmények között leszünk ott. Jelenleg albérletben lakunk. Tehát van mit matekozni ezzel.
Acb Galéria ›
A IX. kerületbe tervezett Black Lives Matter-szoborról írt cikket a brit The Guardian, amelynek beszámolója szerint a kerületi public art pályázaton nyertes, mindössze egy méteres, és csak két hétre felállítandó alkotás így is komoly ellenérzéseket vált ki. A kerületi public art pályázaton összesen hét alkotást választottak ki, ezek egyike Szalay Péter "Black lives matter" című műve, amelyet a Ferenc téren fognak felállítani április 1-14. között. A brit lap idézi Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is, aki december elején úgy fogalmazott, hogy a BLM mozgalom egy rasszista mozgalom, és hogy "nem az rasszista, aki a BLM mozgalomnak állítandó szobrot ellenzi, hanem az, aki szobrot állít". Acb Galéria › Szalay Péter. A lap arról is beszámol, hogy kormánypárti csatornákon megszólalók azt ígérték, ha felállítják a szobrot, ledöntik azt. A cikkben Baranyi Krisztina kerületi polgármester arról beszélt, hogy a Black Lives Matter-mozgalom rasszizmus- és rendőri brutalitás-ellenessége Magyarországon is releváns üzenet, és hogy a szobor története bemutatja, hogyan működik a kormánypárti média Magyarországon, ugyanis felháborodnak egy olyan dolgon, amelyről nem is tudnak semmit.
Ez A Baj A Ferencvárosi „Blm-Szoborral” | Azonnali
Szalay Péter: A felszínen 2019. júl. 05. – szept. 15. Dubniczay-palota Várgaléria Szalay Péter: A kivétel erősíti a szabályt 2019. jún. 07. – júl. 26. acb NA Csoportos kiállítás: 10 2018. jan. – márc. 23. acb Attachment Szalay Péter: A felszínen 2017. 13. – feb. 24. acb Attachment Csoportos kiállítás: Lázadók szobrai 2016. ápr. 29. – jún. 02. acb Attachment Szalay Péter: Kettős látás 2014. 18. Ez a baj a ferencvárosi „BLM-szoborral” | Azonnali. – máj. acb Galéria Szalay Péter: Maradványérték 2013. 31. acb Attachment Csoportos kiállítás: Az idő mintázatai 2012. márc. – ápr. 27. acb Galéria Csoportos kiállítás: Small is beautiful - kis objektek 2010. feb. 12. acb Galéria
Acb Galéria › Szalay Péter
A Szabadság-szobor nem véletlenül sejlik fel Szalay nál, hiszen tavasszal, a koronavírus-járvány első hulláma idején létrehozott egy mémet a Greenpeace akciójából kiindulva. A környezetvédők követelését, a Tiszta levegőt! szlogent írtam át arra, hogy Maradj otthon!. A Szabadság-szobor jelentése és a kijárás korlátozása már önmagában nagy kontraszt, erre jött rá, hogy a Greenpeace által átformát üzeneten csavartam egy újabb fordulatot, eljutva egy másik szoborig – magyarázta a művész. Felhasználná a ledöntésről készült videófelvételeket is Arra a kérdésre, hogy aggódik-e a szobor ledöntése miatt, azt felelte, hogy nem bánja, és "igazából számítok rá, hogy baltával verik szét. Én hőre lágyuló műanyagból nyomtatok darabokat, amikor készítem, aztán azokat összelegózom, és a szobor felállítása után várom majd, hogy mi fog történni. " Szalay Péter szobrász, aki megalkotta a Black Lives Matter-szobrot / Fotó: Gáspár Sándor Ha esetleg mégis beváltanák ígéretüket a kormánypárti véleményvezérek, akkor érdekes lesz Szalay elmondása szerint, hogy az is dokumentálható lesz.
Szalay Péter Szobrász Archívum &Raquo; Contextus Magazin
Nemes Márton: Napba nézni csukott szemmel | acb Galéria | 2022. márc. 11. – ápr. 15. | Megnyitó: 2022. 10. 18:00
Mivel csak mostanában kezd kibontakozni, ezért én is még csak várom, vajon hová fog vezetni. A sajtóban, illetve a közbeszédben, mintha jóval kevesebb szó esne magáról az alkotásról, mint a mozgalomról. A szobor címe is ritkán hangzik el. Igen, főképp sajnos BLM-szoborként szerepel, illetve az én nevem is ritkán kerül megemlítésre. Mindegyik politikai oldal felhasználja a saját propagandájára és kisajátítja. A sajtóérdeklődés is sajátosan alakult, három hullámban érkezett: először, amikor az alkotás megjelent a győztes pályaművek között BLM-szobor munkacímen, majd a Guardian részéről nemzetközi sajtóérdeklődést kapott, végül a ledöntésével egy újabbat. Mindhárom hullámban a politikai vetület kapott hangsúlyt, de ez szerintem nem csupán a szobor, hanem a beharangozott, majd meg is valósított ledöntése miatt volt. Ráadásul a szakmai diskurzus is nehezen vált szakmai perspektívára. Az én politikai irányultságom számonkérése, mintha mindent eluralna. Illetve annak a ténye, hogy a szobornak több példánya elkelt, szintén mintha bántaná a kollégákat, ahelyett, hogy örülnének ennek.
Szalay számított a reakciókra és a ledöntésre, arra azonban nem, hogy ezt még a felállítás előtt bejelentik. Miért zúzták be, ha semmi közünk hozzá? Rényi András művészettörténész a szoborról szóló FB-eseményen elmondta, tulajdonképpen nekünk, magyar befogadóknak semmi közünk hozzá, hisz nálunk se gyarmatosítás nem volt, se fekete kisebbségünk nincs, noha ahelyett a romakérdést ide lehet venni, ezért olyan, mintha a művész kifejezetten a jobboldalnak alkotta volna művét. A Prizma Rényi szerint ironikusan is értelmezhető, először is azért, mert mindössze egy méter magas, tehát emlékműnek nagyon pici, nem egy valódi szobor, ráadásul bevonja valami furcsa gyöngyházas fény, ezáltal olyan, mintha porcelánból volna. (És olyan, mintha sávokból állna, de valójában nem sávokból áll. ) Mintha ez a porcelánszobor azért lett volna iderakva, hogy az arra kihegyezetteket megszólítsa, az arra járókat provokálja. Ez is a public art célja, a közönség reakciójának kiprovokálása. Rényi szerint a szobordöntés hagyománya része az alkotásnak, ennek eklatáns példája a Sztálin-szobor ledöntése '56.