Fizika - 8. éVfolyam | Sulinet TudáSbáZis / Mi A Szívinfarktus
Váltakozó áram A generátor által előállított feszültség nagysága és iránya szinuszosan változik. A váltakozás egy periódusának időtartamát periódusidőnek nevezik, ennek reciproka a frekvencia, ami megadja, hogy 1 másodperc alatt hány periódus változik. Effektív feszültségnek nevezik a váltakozó feszültségnek azt az értékét, aminek megegyezik a hatása, teljesítménye egy ugyanolyan nagyságú egyenfeszültséggel. Effektív feszültség számítása a maximális értékből: Hálózati feszültség A Magyarországon használt hálózati feszültség is váltakozó feszültség, effektív értéke 220-230 V, a frekvenciája 50 Hz. Transzformátor Sok elektromos eszköz működik kisebb feszültségen, mint a hálózati feszültség. Pl mobiltelefon 3-5 V, számítógép 5 V, hifi, erősítő-keverő különböző áramkörei, borotva, fax, TV különböző áramkörei, elektromos hangszerek (pl. szintetizátor), Az ilyen feszültség előállításához a 230 V-os feszültséget le kell csökkenteni. A váltakozó áram hatásai 2012. Ezt végzi a transzformátor Ilyen van a tápegységekben, adapterekben, töltőkben.
A Váltakozó Áram Hatásai 2012
A két rendszer eltérő frekvenciája és feszültsége miatt csak azok az elektromos berendezések használhatók mindkét kontinensen, amelyeken van lehetőség a megfelelő átkapcsolásra. Ha valaki mondjuk Kanadában járva számítógépet akar vásárolni feltétlenül közölnie kell az üzletben, hogy Európában akarja használni. A kanadai felhasználásra készült számítógépek nálunk csak úgy használhatók, ha egy komoly átalakító berendezést készítenek hozzá. Vltakozó áram hatásai. A váltakozó áram periódusideje az áram egy periódusának idejét jelenti, jele: T, mértékegysége: s. A váltakozó áram frekvenciája és periódusideje között érvényes a következő összefüggés: f= 1/T
A hőmérséklet jelentős emelkedése okozza a hősugárzás jól megfigyelhető erősödését is. További érdekes kísérleteket is végezhetünk. Tegyünk megfelelő védőlemezt az ellenálláshuzal alá és növeljük tovább az áramot. Amikor az áram nagysága egy bizonyos értéket elér, az ellenálláshuzal anyaga megolvad, a huzal elszakad. Ez a kísérlet az úgynevezett olvadó biztosíték modelljének felel meg. A biztosítékhuzal anyagának megolvadása akadályozza meg, hogy az áramkörben az áram értéke egy bizonyos értéket meghaladjon. Az ellenálláshuzalt változtassuk meg úgy, hogy a szálban egyenes és spirál alakra meghajlított szakaszok váltsák egymást. Ha ezt a szálat hozzuk izzásba áram segítségével, akkor jól látható módon azt figyelhetjük meg, hogy a spirális szakaszok jobban izzanak, az egyenes részek kevésbé. Ez azt jelenti, hogy a spirális darabok magasabb hőmérsékletre melegedtek, mint az egyenesek, pedig az állandó keresztmetszetű huzal minden egyes részén azonos nagyságú áram folyik keresztül. A jelenségnek az a magyarázata, hogy a spirális szakaszok nemcsak kisugározzák a hőt, hanem a szomszédos spiráldarabokból érkező hősugárzást részben el is nyelik.
Ennek egyik oka a túlzott kalóriabevitel: aki minden nap csak 200 kalóriával többet fogyaszt el, mint amennyit felhasznál, egy év alatt 8 kilogramm lerakódott zsírral gyarapszik. Mi a különbség egészségügyi szempontból a túlsúly és az elhízás között? Mi az a testtömeg-index? Mennyi kalóriára van szüksége egy átlagos felnőttnek? Mi okozza a szívinfarktust?. Többek között ez is kiderül a Semmelweis Egyetem animációs, egészségmegőrző filmsorozatának második évadkezdő epizódjából. Az animációs filmet a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatóságának filmes csapata készítette (animáció: Gál Bettina). Az elhízás szakmai lektora Karádi István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika professor emeritusa.
Mi A Szívinfarktus 1
Panaszok és tünetek A betegek mintegy kétharmada napokkal-hetekkel már korábban érez előjelző tüneteket: bizonytalan mellkasi fájdalmakat, nehézlégzést, gyengeséget A fájdalom kisugározhat a nyak, az állkapocs, a bal kar vagy a hát irányába. Alvási zavar, fáradékonyság, szédülés, izzadás, hideg verejtékezés kísérheti a mellkasi panaszokat. Az is előfordul, hogy hasi tünetek jelentkeznek a: teltség érzet, hányinger, gyomorégés vagy fájdalom formájával. A betegek 70-80 százalékában az infarktus első tünete a mellkasi fájdalom. Ez lehet újkeletű, máskor a már régebbi, időszakosan jelentkező fájdalmak fokozódnak. A fájdalom többnyire szorító, szegycsont mögötti, esetenként szinte elviselhetetlen, legalább 20 percig, néha órákon át tart. A fájdalmat általában szorongás, verejtékezés kíséri. Mi a szívinfarktus, és mit kell tudni róla?. A beteg néha csak enyhe kellemetlenséget érez, sőt az esetek 20 százalékában az infarctus "némán" zajlik, tehát az illető nem veszi észre, hogy beteg lenne. Minden 35 év feletti férfi és 50 év feletti nő esetében első sorban szívinfarktusra kell gondolni, ha a fő panasz a mellkasi fájdalom.
A szervezet ereiben található koleszterin és egyéb anyagok lerakódásai - amit összességében plakkoknak nevezünk - az érelmeszesedés ( ateroszklerózis). A koszorúserek érelmeszesedés miatti beszűkülését koronária betegség nek is nevezik. A koronária betegség a legjelentősebb oka a szívinfarktus kialakulásának. Ritkábban a szívinfarktus úgy alakul ki, hogy egy vérrög a beteg szív belsejéből leszakadva ( embólus) beékelődik egy koszorúsérbe. Egy másik ritka oka a szívinfarktusnak a koszorúserek görcsös összehúzása ( spazmus), ami beszűkíti az adott érszakaszt és károsítja az általa ellátott területet. Bizonyos kábítószerek, pl. a kokain, képesek ilyen életet veszélyeztető spazmus kialakítására. A szívinfarktus valójában nem állapot, hanem folyamat: általában néhány óra alatt fejlődik ki. Mi a szívinfarktus pdf. Minden egyes perc elteltével nőhet az a terület, aminek nem megfelelő a vérellátása, és ezért az ott lévő sejtek elhalnak. Ha azonban sikerül a vérellátást időben helyreállítani, a szívkárosodás megelőzhető vagy legalábbis csökkenthető.