Népszerű Pintér Béla-Darabbal Bővül Tovább Az Online Színházi Kínálat | Media1, Orosz Író Látása. A Wikipédiából, A Szabad Enciklopédiából
Pintér Béla és Társulata / Marshal Fifty-Six / Fotó: Mészáros Csaba "Pintér Béla új darabjában megint belenyúl a közéletet izgató kérdésekbe. Ezúttal 1956 és a nemi identitás témaköre válik klasszikus művek utalásaival együtt drámai alapanyaggá. Már Pintér Béla előző munkájában a Vérvörös, Törtfehér, Méregzöldben érezhető volt, hogy a szerző dühös. Ki akar bizonyos dolgokat mondani, utálja a közélet hazug, manipuláló retorikáját. A Marshal Fifty-Six című új mű is tele van tabudöntéssel, ám szerencsére ezek a motívumok egy kortárs dráma dramaturgiájában jelennek meg (…)" – számolt be a Népszava. Balogh Gyula kritikája szerint: "Befogadótól függ, hogy épp mit visz haza magával, a nemi identitásra vonatkozó harsány beszólásokat, a közéleti kritikát, vagy a finom Shakespeare- és Bulgakov-utalásokat. Az biztos, hogy Pintér Béla bőven tálalja mindezt. Teszi ezt rengeteg humorral, fanyar bemondással. A figurák pedig nagyon ismerősek. Az üzletelő, és magánéletileg is összeboruló hatalmi elit tagjai, akiket egy sejtelmes ezoterikus külföldi nő, Apolonnia Von Höllenthal (Rezes Judit) lépre csal és így olyan dolgokat is beismernek, amit korábban igencsak rejtegettek.
Pintér Béla | Ez Az A Nap! Magazin
Az én színházam, egykori álmaim színháza, a Madách, elment musical irányba. Van összesen 3-4 musical, amelyben egy idősebb, trottyosabb pali tud játszani, a többiben csak a fiatalok juthatnak szóhoz. Az Operaház fantomját sem lehet 60 fölött elénekelni. Ki a bánatot érdekelne egy öreg fantom? Nem lehet állandóan a Hegedűs a háztetőn-t játszani, abban talán volna helye idősebb színészeknek is. " Azt is elárulta, hogy élte meg a karantén időszakát: "Mindig volt mit csinálnom. Persze a színház, a taps hiányzott, de az a tortúra, ami szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön az előadás, nem hiányzott. És nem is voltak olyan feladatok, amelyek nagyon izgattak volna. Mondom, most ez a Pintér Béla-darab nagyon izgalmas, de más nem nagyon volt. Én unatkozni soha életemben nem unatkoztam, rengeteg könyvem van, olvasok. Nem hiányzott igazán semmi. Nem vagyok hülye, tudom, hol élek, de a koromból adódóan engem már nem annyira érdekel, miket beszélnek össze a politikusok. Ha meghallgatom a híreket, az az érzésem, hogy rohanunk egy irányba, és mindenki szembe jön.
Pintér Béla és Társulata / Marshal Fifty-Six / Fotó: Mészáros Csaba "A Marshal Fifty-Sixben szereplő, az 1956-os szuperhősi tetteivel és szexuális csúcsteljesítményével kérkedő idős férfi meg a mögötte álló, óriási hatalommal rendelkező nagyvállalkozó nő figurája, valamint közös történetük jól ismert, és azonnal eszébe is jut a nézőnek. De ahogy A bajnoknál, úgy itt is Pintérnek az eredeti sztori és a hús-vér alakok csak a kiindulási alapot jelentik, és nem elsősorban gúnyolódni akar rajtuk" – fogalmaz a bemutató után Wágner Gábor a We Love Budapest oldalán.
Hiszen a pokolnak is van humora a táborban például szocialista felajánlást tesznek: "A lágerben elkövetett gyilkosságok számát huszonhat százalékkal csökkentjük. Nem volt ő sem Tolsztoj, sem Dosztojevszkij, sem Salamov vagy Szolzsenyicin. Azaz inkább köznapi és inkább kicsi, nagyon is a földön járó, se szent démonokra, se Orosz író látása mártírokra nem kacsintó irodalmat művelt, ami persze nem értékítélet, hanem kísérlet a Dovlatov-féle művészi érzület, az esztétikai észjárás megközelítésére. Orosz költők, írók listája – Wikipédia Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij – Wikipédia Illyés Gyula: DUHAMEL OROSZORSZÁGBAN (Le voyage de Moscou Mercure de France, Paris, ) Földi Mihály: Két orosz könyv (Kuprin: A Kripta, Avercsenko: A tükör lelke) Élete[ szerkesztés] Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij Látomás mi a 2. Jobb a látás mínusz vagy plusz Avercsenko: A tükör lelke Mióta az orosz irodalom hatalmas zsenijei elhallgattak, az epigonokban határozott európai nivellálódás mutatkozik. Amikor kirúgják az újságtól, adnak neki még egy esélyt a pártbizottságon: "Menjen el egy gyárba.
Orosz Iro Nikolai Na
Meg is jelent első elbeszéléskötete, az Esték egy gyikanykai tanyán, amelyben falusi mesemondók stílusában adta elő tréfás-lírai, olykor borzongató történeteit. Következő kötete, a Mirgorod tartalmazta a kozákság kultuszát hirdető Tarasz Bulba című romantikus hőskölteményét. A két kötet megjelenése közti időben jelentősen elszegényedett, a nyomortól Puskin mentette meg, ajánlására a pétervári egyetemen oktatott egyetemes és ukrán történelmet. Egy év után azonban az egyetemnek is hátat fordított, és ettől kezdve csak az írásnak élt. A gyöngyösi könyvtár berúgta a hetet: az orosz irodalomról rappelnek Tovább olvasok Tematikája megváltozott, a falusi népélet helyett a nagyvárosban helyét nem találó ember, az élet szorongató valóságát megkerülni nem tudó kisemberek felé fordult. A szorongást a humor, a szatíra eszközeivel tudta enyhíteni, Az orr, az Egy őrült naplója abszurditásában is mosolyt csal olvasói arcára. A groteszk helyzetek iránti fogékonyságát bizonyítják a Háztűznéző és A revizor című darabjai is, ez utóbbin állítólag I. Miklós cár is jót derült, ám a kritikusok Oroszország megrágalmazását látták benne.
Orosz Iro Nikolai Magyar
Bizonyítson a nehéz testi munkában. Ha a háború utolsóelőtti évében egy új világrészt fedeztek volna fel a maga öt kontinensébe akkor már úgy beleútálkozott emberiségnek, valami titokzatos, intermundiális Atlantiszt, arról sem írtak volna talán több ismertetést, s arról sem várt volna nagyobb kiváncsisággal még egyre több és több tudósítást a nyugati civilizáció embere, mint a forradalmi Oroszországról, az egyik napról a másikra újabb és újabb metamorfózisokba eső orosz földről, amelyben - bevallhatjuk - akkoriban igen sokan még az ígéret földjének is valami új formájú kialakulását vélték látni. Врешь. Legyen munkáslevelező. Jelenítse meg tudósításaiban a való életet Humorista alkatának megfelelően Dovlatov nem a nagy orosz regény mámorában, hanem inkább Mihail Orosz író látása vagy Bulgakov karcolatainak megfelelő modorban alkotott - ez is részben elválasztja őt a "szent orosz" irodalomtól. Jellegzetes műfaja a novellaciklus, a laza emlékezések nagyon is átgondolt, látszólag szervezetlen és szerkesztés nélküli, ám valójában erős gerinccel rendelkező sorozata, az idősíkok váltakozásával, sok kommentárral, reflexióval, filozófiai aforizmával, amelyek könnyen befogadhatóak, áttekinthetők, első látásra is érthetőek, mégsem súlytalanok vagy laposak.
A köpeny elrablása és a tekintélyes személy durva elutasítása, sértegetése pedig Akakijt a sírba viszi. Torz figura az elbeszélésben a rendőrfőnök is, aki épp az áldozat bűnösségét akarja bebizonyítani. A tábornokgondolat- és érzésvilága épp oly fantasztikusan leszűkített, korlátolt, mint Akakijé. Ebben a világban az arányok épp úgy eltolódtak, groteszk módon eltorzultak. A főszereplő halálát többféleképpen is lehet értelmezni. A szokásos magyarázat szerint Akakij Akakijevicstől köpönyegével együtt emberi méltóságát, életét is elrabolták, s a szerencsétlen kishivatalnok belehalt bánatába. Egész pályafutása alatt megalázkodó, mintaszerű hivatalnok volt: mindig a magasabb állású személyiségek értékrendjéhez igazodott, létének legfőbb értelmét abban látta, hogy a rangban felette állók elismerését kivívhassa. Csupán egyetlen egyszer került olyan helyzetbe, mikor egy feljebbvalóját viselkedése felháborította. A saját hatalmától megmámorosodott tekintélyes személy valóságos dührohamot kapott Akakij ügyetlen, félénk kérelme miatt.