Msodfokú Egyenlőtlenség Megoldása
Írd fel a feladatban megfogalmazott egyenlet diszkriminánsát, a lehető legegyszerűbb alakban. Megoldás:, azaz Ha D=0, akkor az alakú másodfokú függvény grafikonja érinti az x tengelyt. Mely m értékekre lesz 0 a diszkrimináns? Megoldás: A gyökök: Az előbb kiszámolt gyökök esetén az eredeti másodfokú egyenlőtlenség minden valós számra igaz vagy minden valós számra hamis (a gyököt leszámítva), és ezt a főegyüttható előjele dönti el. Okostankönyv. Mindkét m érték alapján számold ki a főegyütthatókat, és döntsd el, hogy igaz vagy hamis az adott esetben az eredeti egyenlőtlenség! Megoldás: esetén a főegyüttható:, így az egyenlőtlenség csak egyetlen x értékre igaz (x=3); esetén a főegyüttható:, így az egyenlőtlenség minden x értékre igaz. ) Ha D<0, akkor a másodfokú függvénynek nincs zérushelye, a grafikonja teljes egészében az x tengely alatt vagy felett helyezkedik el. Ezen esetekben szintén a főegyüttható előjele dönti el, hogy minden függvényérték pozitív vagy mindegyik negatív. Mely esetekben negatív a diszkrimináns?
Másodfokú Egyenlőtlenség – Wikipédia
Ha nincs szigorú egyenlőtlenség, akkor a megoldás mind x. Ha a parabolának nullának kisebbnek kell lennie, és szigorú egyenlőtlenségünk van, akkor nincs megoldás, de ha az egyenlőtlenség nem szigorú, akkor pontosan egy megoldás létezik, amely maga a gyökér. Ez azért van, mert ebben a pontban egyenlőség van, és mindenhol máshol megsértik a korlátozást. Hasonlóképpen, egy lefelé nyíló parabola esetében megvan, hogy még mindig minden x megoldás a nem szigorú egyenlőtlenségre, és minden x, kivéve a gyököt, amikor az egyenlőtlenség szigorú. Most, amikor nagyobb a kényszerünk, akkor még mindig nincs megoldás, de ha nagyobb vagy egyenlő az állítással, akkor a gyökér az egyetlen érvényes megoldás. Ezek a helyzetek nehéznek tűnhetnek, de a parabola megrajzolása valóban segíthet abban, hogy megértsék, mit kell tennie. 10. évfolyam: Egyenlőtlenségek - másodfokú 2.. A képen látható egy felfelé nyíló parabola, amelynek egy gyöke van x = 0-ban. Ha f (x) függvényt hívunk, négy egyenlőtlenségünk lehet: f (x) <0 f (x) ≤ 0 f (x)> 0 f (x) ≥ 0 Az 1. egyenlőtlenségnek nincs megoldása, mivel a diagramban azt látja, hogy a függvény mindenhol legalább nulla.
Okostankönyv
Itt választjuk a faktoring módszert, mivel ez a módszer nagyon jól illik ehhez a példához. Látjuk, hogy -5 = 5 * -1 és hogy 4 = 5 + -1. Ezért: Ez azért működik, mert (x + 5) * (x-1) = x ^ 2 + 5x -x -5 = x ^ 2 + 4x - 5. Most már tudjuk, hogy ennek a másodfokú képletnek a gyökerei -5 és 1. Matematika: Hogyan keressük meg a másodfokú függvény gyökereit 4. Ábrázolja a másodfokú függvénynek megfelelő parabolt. A másodfokú képlet ábrázolása Nem kell pontosan elkészítenie a cselekményt, mint itt tettem. Msodfokú egyenlőtlenség megoldása. A megoldás meghatározásához elegendő egy vázlat. Ami fontos, hogy könnyedén meghatározhatja, hogy az x mely értékeire van a gráf nulla alatt, és melyik felett van. Mivel ez egy felfelé nyíló parabola, tudjuk, hogy a grafikon nulla alatt van az imént talált két gyök között, és nulla fölött van, ha x kisebb, mint a legkisebb talált gyök, vagy ha x nagyobb, mint a legnagyobb gyökér, amelyet találtunk. Amikor ezt megtette párszor, látni fogja, hogy már nincs szüksége erre a vázlatra. Ez azonban jó módja annak, hogy tiszta képet kapjon arról, amit csinál, ezért ajánlott elkészíteni ezt a vázlatot.
10. Évfolyam: Egyenlőtlenségek - Másodfokú 2.
5. Határozza meg az egyenlőtlenség megoldását! Most meg tudjuk határozni a megoldást, ha megnézzük az éppen ábrázolt grafikont. Egyenlőtlenségünk x ^ 2 + 4x -5> 0 volt. Tudjuk, hogy x = -5 és x = 1 esetén a kifejezés nulla. Másodfokú egyenlőtlenség – Wikipédia. Meg kell adnunk, hogy a kifejezés nagyobb, mint nulla, ezért szükségünk van a legkisebb gyökértől balra és a legnagyobb gyökér jobb oldalára. Megoldásunk ezután a következő lesz: Ügyeljen arra, hogy "vagy" és ne "és" írjon, mert akkor azt javasolja, hogy a megoldásnak egyszerre x-nek kell lennie, amely egyszerre kisebb -5-nél és nagyobb, mint 1-nél, ami természetesen lehetetlen. Ha ehelyett meg kellene oldanunk az x ^ 2 + 4x -5 <0 értéket, pontosan ugyanezt tettük volna a lépésig. Ekkor arra a következtetésre jutunk, hogy x- nek a gyökerek közötti régióban kell lennie. Ez azt jelenti, hogy: Itt csak egy állításunk van, mert a cselekménynek csak egy régiója van, amelyet le akarunk írni. Ne feledje, hogy a másodfokú függvénynek nem mindig két gyökere van. Előfordulhat, hogy csak egy, vagy akár nulla gyökere van.
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Másodfokú (avagy kvadratikus) egyismeretlenes egyenlőtlenség eknek nevezzük azokat az algebrai egyenlőtlenségeket, melyek gyökmegőrző (ekvivalens) algebrai átalakításokkal ax²+bx+cR0 (ahol az a nem 0) alakra hozhatóak, ahol R a <, >, <=, >= relációk egyike. Más szóval, az olyan algebrai egyenlőtlenségek másodfokúak, melyek ekvivalensen nullára redukálhatóak úgy, hogy a nem nulla oldalon másodfokú polinom álljon. Eltekintve bizonyos pontatlanságtól, mondható, hogy másodfokú egy algebrai egyenlőtlenség akkor, ha benne az ismeretlen (vagy ismeretlenek) effektíve előforduló legmagasabb hatványa 2. "Effektíve előfordulón" azt kell érteni, hogy a 2 kitevőjű előfordulások nem küszöbölhetőek ki (ekvivalens átalakításokkal), az esetleges magasabb hatványon előforduló példányok viszont kivétel nélkül.