Ady Endre És Csinszka
Szerencsés napot választanak Csinszka és Ady. 1914. június 28-án Gavrilo Princip legyilkolja a Monarchia trónörökösét és feleségét, a világ rájön, mennyivel nagyobb élvezet, ha mindenki háborúzik, mint amikor helyi csetepatékban rendezik a dolgokat: kezdetét veszi az első világháború. Ugyanezen a napon helyezi borítékba egy 36 éves költő (Ady) és 20 esztendős rajongója (Boncza Berta) óhaját, hogy össze akarnak házasodni. Ady beteg volt, egyedül van, Csinszka pedig igen vágyik rá, hogy Magyarország költő numero egy felesége legyen. A papa, Boncza Miklós elzavarja őket. Ady hírhedett férfi a magyar nyelvű tájban. A beteg, a "szanatoriumviselt", a Munkapárt vezérét, Tisza Istvánt cikkeiben és verseiben élesen támadó Ady és az öreg Boncza közt a különbség ég és föld. Már a gondolatától hanyatt vágja magát, hogy szeretett lánya egy "züllött költő", egy "nem férjnek való ember" felesége legyen. Csinszka lerúgta Léda koszorúját Ady sírjáról féltékenységében!. Nem válaszol a levelekre. A szerelmespár számára nem maradt más lehetőség, minthogy az árvaszék jóváhagyását kérjék tervezett házasságukhoz.
Ady És Csinszka Házassága
Kicsit remegve néztem szembe bakfisságom lázálmainak legendás álomlovagjával, mikor kezet fogtunk. Aztán – csodálatosan szép volt minden, éreztem, hogy nem veszítem el pillanatig sem magamat, úr fölöttem mindvégig valami ösztönszerű jóízlés, nem ferde, nem visszás egy mozdulat se, s egy szavam sincs zavaros vagy okoskodó. Tavasz, napfény – virágos fák s egy kis japánkert a lakás, annyi benne a cseresznyevirág. Ady és csinszka megismerkedése. Egyszerű, szíves melegség, meghitt rokoni szavak, tisztaság, csend – ez volt a milieu. Könyvei, képe, minden, ami tapsos, nagy nevével összefügg, s reklámízűen szenzációs – eltéve, szinte rejtve – valami ösztönös megérzéssel. És a drága, az egyetlen az ünnepelt félisten – boldog volt a csöndben. Éreztem, hogy otthon érzi magát, pihen, és ráfér ez a pihenés. Szeretettel ragaszkodó, meghitt melegséggel néz végig rajtam, és adott pillanatban szinte gyerekes hálával csókolja meg a kezemet, – mert megkíméltem a csalódástól, mitől mindketten féltünk. Fél és gyűlöli az irodalmi hisztérikák magukkínálását, s az egész egyetlen nagy egyéniség karaktere valami az isten és a gyermek pompás keverékéből.
O Irodalomtörténeti Közlemények 65 — Nagyon szerették egymást. Csinszka sokszor beszélt nekem férjéről és mindig rajongással, szeretettel. Ez a kép is bizonyítja, — mutatja az öreg Bonczának dedikált ismert fényképet, amely Adyt és Csinszkát ábrázolja az esküvő idejéből. (Ez az egyetlen dedikált kép, jóvoltomból Kardos László egyetemi tanár és műfordító barátom birtokában van ma. ) A Lédát istenítők gyanakvó szemmel nézik Kamill nénit, mivel sokat beszél az Ady— Csinszka házasság bensőséges viszonyáról, ő ugyanis azt állítja "megfellebbezhetetlenül",, hogy Ady nagyobb szerelme nem Léda, hanem Csinszka volt. Ezt nemcsak a lelkében őrzött emlékek, a Csinszkával való sokszori beszélgetés bizonyítja, de az egykori Boncza-ház bútor fiókjaiban levő dokumentumok: levelek, fényképek is tanúskodnak erről. — Bandiról és Bertukáról mindig szívesen beszélek. „Magam szeretem, ha szeretlek” – Ady, Léda, Csinszka és a nárcizmus - Mindset Pszichológia. A hat ujjal született költő szeren csés ember volt Bertukával, neki való feleséget kapott a sorstól nagy tehetsége mellé. Az sem igaz, hogy csupán nagyravágyásból ment feleségül Bertuka Adyhoz.