Fekete Himlő Lefolyása
Napjainkra a vakcinációnak köszönhetően teljesen eltűnt a fekete himlő, és immár több mint négy évtizede egyetlen megbetegedés sem történt a Föld országaiban. Az egykor rettegett fertőzés utolsó áldozata tragikus körülmények között vesztette életét. Mint azt megírtuk, a közelmúltban komoly sajtóvisszhangot keltett, hogy egy pennsylvaniai laboratóriumban fekete himlő címkéjű üvegcsékre bukkant egy takarító. Az ügyben még az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is vizsgálatot indított, mivel napjainkban csupán két magas biztonsági besorolású laboratóriumban tárolhatnak mintákat a fekete himlő vírusából (Poxvirus variolae). Fekete himlőt találtak egy fagyasztóban, az FBI nyomoz. Az elővigyázatosság egyáltalán nem túlzott, elvégre az emberiség történetének egyik legpusztítóbb kórokozójáról van szó, amely emberek százmillióinak életét követelte a feltehetően háromezer évvel ezelőtti felbukkanását követően. A fekete himlő eradikációja a modern orvostudomány hatalmas sikere. Az első vakcinát még a 18. század végén fejlesztette ki ellene az angol Edward Jenner, a 20. század második felére pedig a széles körű oltási programnak köszönhetően végleg megszabadult az emberiség a félelmetes kórtól.
Fekete Himlőt Találtak Egy Fagyasztóban, Az Fbi Nyomoz
A járvány kitörése, tehát 2020 március eleje óta szerdáig Csehországban 39 068 személy hunyt el a koronavírus-fertőzés szövődményeiben - olvasható az egészségügyi tárca hivatalos kimutatásában. (Forrás: MTI)
1894-ben Alexander Yersin fedezte fel a kórokozót, a Yersinia Pestis bacilust. A közegészségügyi szabályok betartásával, a bolhacsípés elleni védekezéssel a betegség megelőzhető, sőt a megfelelő antibiotikumos kezeléssel a legtöbb beteg élete ma már megmenthető. Létezik védőoltás, ám az csak a bubópestis ellen véd 3-6 hónapig. A pestisjárványtól számítható a modern európai orvoslás kialakulása, valamint a komolyabb közegészségügyi intézkedések bevezetése a városokban. A lepra ismert volt már az ókorban. Az eddigi legkorábbi megbetegedést a rézkorban élt emberek maradványain mutatták ki a csonttani tüneteket vizsgáló kutatók. A kora középkorra pusztító járvánnyá váló lepra európai elterjedésében nagy szerepet játszottak a keresztes hadjáratok: az egész kontinensen átvonuló csapatok fertőzöttek tömegeit hagyták maguk mögött. Régészek és antropológusok is vizsgálták a középkori lepratemetők csontanyagát, így a legújabb kutatásokban sikerült a lepra kórokozójának a genetikai szerkezetét feltárni.