Rostás Zoltán Dombóvár
Emlékházat és kiállítóhelyet alakít ki az egykori zsidó iskolából Dombóváron a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság – közölte a szervezet elnöke. Rostás Zoltán elmondta, hogy a dombóvári zsinagóga mellett álló 140 négyzetméter alapterületű épületet közművesítik, teljes körűen felújítják, és két kiállító teret hoznak benne létre. Az átalakítást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 10 millió forintos támogatásával végzik, a társaság 14 millió forintot fordít az épületre – tette hozzá. Emlékház a dombóvári zsidó iskolából | Szombat Online. Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt – és a hitközség megszűnése – után imaházként működött. Az épület egyik helyiségében Riesz József zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek – mondta az elnök. Riesz József (1880-1944) Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt.
- Rostás Zoltán - Wikiwand
- A vakság megfoszt a valóságtól - Rostás Zoltán - YouTube
- Emlékház a dombóvári zsidó iskolából | Szombat Online
Rostás Zoltán - Wikiwand
A vakság megfoszt a valóságtól - Rostás Zoltán - YouTube
A Vakság Megfoszt A Valóságtól - Rostás Zoltán - Youtube
Rostás Zoltán ( Székelyudvarhely, 1946. december 28. –) szociológus, szerkesztő. Életútja [ szerkesztés] Iskoláit Marosvásárhelyen végezte, az Alexandru Papiu Ilarian Líceumban érettségizett (1965), egyetemi tanulmányokat a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végzett (1970). Pályafutását a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztőségében kezdte szerkesztőként (1970–1974), majd a Román Rádió bukaresti magyar szerkesztőségének volt a munkatársa (1974–1977). Ross zoltán dombóvár . Ezt követően 1991-ig a bukaresti A Hét kulturális hetilap szerkesztőségében dolgozott szerkesztőként, tudományos rovatvezetőként, szerkesztőségi főtitkárként. Szerkesztette a hetilap TETT című tudományos mellékletét. 1991-től a Bukaresti Tudományegyetem Sajtó- és Kommunikációtudományi Karának docense, 2001-től nyugdíjazásáig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vidékfejlesztési tanszékének vezetője Csíkszeredában. Munkássága [ szerkesztés] Első írását a Korunk közölte 1968-ban. Egyetemistaként az akkor indult Echinox diákfolyóirat főszerkesztő-helyettese (1969–1970).
Emlékház A Dombóvári Zsidó Iskolából | Szombat Online
A szegények orvosának nevezték, mert a legszegényebbeket ingyen gyógyította. 1944. Rostás Zoltán - Wikiwand. június 26-án zsidó származása miatt deportálták, visszaemlékezések szerint a súlyosan beteg orvos már a deportáltakat szállító vagonban meghalt. Riesz József (Fotó: Dombopedia) Nevét 1947-től utca viseli Dombóváron, mellszobra a városi kórház előterében látható. Az emlékházban orvosi szobájának berendezései kapnak helyet, tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat állítanak ki.
Önálló kötetei: Visszajátszás (1984) Kétely és kísérlet (1988) Monografia ca utopie. Interviuri cu Henri H. Stahl, 1985–1987; Paideia, Bucureşti, 2000 (Colecţia Ştiinţe sociale) O istorie orală a școlii sociologice de la București (2001) Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). A vakság megfoszt a valóságtól - Rostás Zoltán - YouTube. Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 16583081 LCCN: n2002028307 ISNI: 0000 0001 0874 001X NKCS: jo2017942664
Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt – és a hitközség megszűnése – után imaházként működött. Az épület egyik helyiségében Riesz József zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek – mondta az elnök. Riesz József (1880-1944) Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt. A szegények orvosának nevezték, mert a legszegényebbeket ingyen gyógyította. 1944. június 26-án zsidó származása miatt deportálták, visszaemlékezések szerint a súlyosan beteg orvos már a deportáltakat szállító vagonban meghalt. Nevét 1947-től utca viseli Dombóváron, mellszobra a városi kórház előterében látható. Az emlékházban orvosi szobájának berendezései kapnak helyet, tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat állítanak ki.