Három Tenger Kezdeményezés
Az online esemény az Ernst & Young Magyarország rövid előadásával zárult, amelynek során a régió több potenciális, infrastrukturális befektetési lehetőségét ismertették. Az Alap, annak 2020. évi megalapítása óta három befektetést hajtott eddig végre: egy lengyelországi mozdonylízing ügyletbe, egy észt adatcentrum platform fejlesztésbe fektetett, továbbá a múlt héten zárult le az Alap legújabb tranzakciója: tulajdonszerzés egy megújuló energia fejlesztésekkel foglalkozó társaságban, amely napelemparkokat üzemeltet Bulgáriában, Csehországban, valamint Szlovákiában. A Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alap konferenciasorozat 2021 során a régió más országainak fővárosaiban folytatódik.
- HAON - Áder János a döntések átláthatóságának fontosságára hívta fel a figyelmet
- Vigyázó szemetek Varsóra vessétek! | #moszkvater
- A Három tenger kezdeményezés
Haon - Áder János A Döntések Átláthatóságának Fontosságára Hívta Fel A Figyelmet
Az infrastruktúra-fejlesztés ugyanakkor jelentős mennyiségű befektetést, időt és elkötelezettséget igényel, éppen ezért sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, a kezdeményezésben résztvevő országok teljesíteni tudják-e a fenti célkitűzéseket. A sikerhez mindenképp szükséges lenne egyrészt az, hogy a tagországok teljes mértékben részt vegyenek a folyamatban, másrészt pedig az, hogy kezdeményezés külső – pl. az Európai Bizottság Európai Regionális Fejlesztési Alapjától vagy akár az Egyesült Államokból érkező – befektetésekhez tudjon jutni. Donald Trump és Andrzej Duda Varsóban, a Három tenger kezdeményezés tavalyi államfői értekezletén Donald Trump részvétele a 2017-es varsói csúcstalálkozón jól jelzi a kezdeményezés iránt mutatkozó amerikai érdeklődést. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben kereskedelmi kérdésekben volt néhány súrlódás egy-két EU-s tagállam, illetve az Egyesült Államok között, az ország mindig is támogatta az európai integrációt, illetve a nagyobb fokú összekapcsolódás irányában való elmozdulást elősegítő projekteket.
Vigyázó Szemetek Varsóra Vessétek! | #Moszkvater
A Magyarország társkezdeményezésével létrejött "Három Tenger Kezdeményezés" az Európai Unión belül felkeltette az Amerikai Egyesült Államok érdeklődését. A Trump elnökség idején kitüntetett figyelmet élvezett a térségünk. Kérdés, hogy az új Biden kormányzat miként fog viszonyulni e e urópai u niós térségi szövetségünkhöz. A magyar állam több mint ezeréves fennállása óta létérdekünk, hogy a minket körülvevő adriai-, balti- és fekete tenger háromszögének középpontját kitevő Kárpát-Medencében megőrizzük az önállóságunkat, önkormányzatiságunkat és önrendelkezésünket. E létértékek biztosításának céljából visszatérő eleme a magyar stratégiai gondolkodásnak, hogy e három tenger által körülölelt térség népeit szövetségbe kovácsoljuk. Európai nagyhatalmi korszakaink egyikében - például Nagy Lajos korában - történelmi példát szolgáltattunk a térségi összefogás erejére, habár három tenger sajnos nem mosta partjaink at. Visszatérő elem, hogy amikor magyar szellemi véleményvezérek veszélyben érzik az önmeghatározási képességünket, akkor térségi szövetségi gondolatokat fogalmaznak meg.
A Három Tenger Kezdeményezés
A kezdeményezés Varsóban megrendezett tavalyi államfői csúcstalálkozója során Trump kifejtette: "A kereskedem és az új infrastruktúra kiszélesítésével biztonságos, felelős és környezetbarát energetikai innovációt indítunk útjára. Az Egyesült Államok támogatja azt a fajta, a természeti erőforrások védelmét célzó józan szemléletmódot, amely felelős módon teremt egyensúlyt a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, valamint az energiabiztonság között. " Jóllehet az amerikaiak Három tenger kezdeményezés iránt tanúsított érdeklődését többen is azzal a kritikával illették, hogy az csupán az Oroszországi Föderációval vívott amerikai játszma részét képezi, a háttérben rejlő mozgatórugók sokkal inkább azokkal a politikai, illetve gazdasági előnyökkel hozhatóak kapcsolatba, amelyeket Közép- és Kelet-Európa megerősödése jelenthet az USA számára. Ez utóbbinak pedig a demokratikus értékek megvédése, illetőleg a régió békéjének és biztonságának biztosítása is részét képezi.
és az energiaszektor fejlesztését kívánja elősegíteni. Ma már persze a gazdasági kérdések is (mint például az energiabiztonság vagy a védelem kérdései) szorosan összefüggnek a politikai döntésekkel. A Népszava cikke szerint: "A 2016. augusztus 25-én aláírt kezdeményezés nyilvánvaló célja Közép- és Kelet-Európa szerepének erősítése az EU-n belül. Továbbá, hogy a hagyományos Nyugat és Kelet közötti együttműködés mellett rámutassanak az Észak és Dél kooperációjának fontosságára. " [2] Klaus Johannis, Románia köztársasági elnöke a közúti, a vasúti és az energiaszállításról szólva hangsúlyozta: A kezdeményezés egyik fő célkitűzése az észak-déli folyosók megvalósítása, amelyek kiegészítenék a kelet-nyugati folyosókat. Államfői találkozók Dátum Hely Vezető Megjegyzés 1. 2016. augusztus 25–26. Dubrovnik, Horvátország Kolinda Grabar-Kitarović 2. 2017. július 6–7. Varsó, Lengyelország Andrzej Duda Vendég: Donald Trump 3. 2018. szeptember 17–18. Bukarest, Románia Klaus Iohannis 4. 2019 Ljubljana, Szlovénia Projektek Via Carpatia 2016 novemberében aláírták a megállapodást egy közel 3300 km-es, autópályákból és gyorsforgalmi utakból álló, 2026-ra elkészülő közlekedési folyosóról, mely a litvániai Klaipėda Balti-tengeri kikötővárost kötné össze a görögországi Szalonikivel, leágazással a romániai Konstanca és a bolgár-török határon levő Szvilengrád felé.