Beszédes József Híd
Új!! : Beszédes József híd és 52-es főút (Magyarország) · Többet látni » 6-os főút (Magyarország) Az 6-os számú főút Budapesttől Barcsig ér. Új!! : Beszédes József híd és 6-os főút (Magyarország) · Többet látni » Átirányítja itt: Beszédes József-híd, Dunaföldvári híd.
Beszédes József Hid Xenon
Új!! : Beszédes József híd és Híd · Többet látni » Kecskemét Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon. Új!! : Beszédes József híd és Kecskemét · Többet látni » Kerékpárút A kerékpárutat jelző tábla A Duna menti kerékpárút Szentendre közelében Útirányjelző tábla A kerékpárút definíció szerint "a közúti forgalom által használt felületektől a kerékpáros közlekedés céljára elkülönített út, amelyen csak kerékpárosok és korlátozott körülmények között (20 km/h-nál kisebb sebességgel) segédmotoros kerékpárok közlekedhetnek. Új!! : Beszédes József híd és Kerékpárút · Többet látni » Kossalka János Kossalka János (Vajdahunyad, 1872. március 19. – Hatvan, 1944. szeptember 20. ) hídépítő mérnök, egyetemi tanár, számos nagy folyami híd tervezője. Új!! : Beszédes József híd és Kossalka János · Többet látni » November 14. Névnapok: Aliz, Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.
Beszédes József Hidayah
Történetéből [ szerkesztés] A híd 1928 – 1930 között épült. Tervezője a nyilvános pályázat nyertese, Kossalka János műegyetemi tanár, építésvezetője a helyszínen Kovács Alajos kir. mérnök volt. A hidat 1930. november 23-án avatták fel. [1] Az eredetileg csak közúti forgalomra tervezett acélrácsos híd a Dunaföldvár–Solt-vasútvonal megépítésével 1940 -től vasúti forgalmat is lebonyolított. 1944. november 14-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A háború utáni újjáépítés (1950-1951) irányítója Faber Gusztáv volt, aki egyetemi évei alatt Kossalka professzor tanszékén dolgozott. Egyes vélemények szerint az első építkezést is ő irányította. [2] A hidat az 1980-as években átfestették, síncserét is végeztek, majd 2000 – 2001 -ben teljesen átépítették, ekkor szűnt meg rajta a vasúti közlekedés. A vasúti pályát felszedték, az úttest aszfaltburkolatot kapott, az északi oldalon gyalogos járda készült. Az építkezés során másfél ezer tonna acélszerkezetet használtak fel, a beruházás összesen 3, 8 milliárd forintba került.
Dunaföldváron már a bronzkori ember is megtelepedett, mivel a hely a kelet-nyugati és az észak-déli kereskedelmi utak csomópontjában fekszik, emléküket a Kálvária domb földvára őrzi. A rómaiak számára is fontos volt ez a hely, az akkori Annamatia 400 éven keresztül a Római Birodalom határa (limes) volt. Az Árpádkorban II. Béla 1135-ben bencés apátságot alapított, melynek ma már a nyomai sem láthatók. Az apátság mellett álló várból csak a támpillérekkel megerősített gótikus Csonka-torony maradt meg. Szulejmán szultán a mohácsi csata után itt fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük Buda kulcsait átvegye. A törökök által Jur Hisszaritnak nevezett település a budai szandzsákhoz tartozott, várában több száz főnyi katonaság állomásozott. Járt itt Evlia Cselebi, a híres török utazó is, aki dicséri a toronyból nyíló kilátást: Dzsámival összefüggőleg az ég csúcsáig emelkedő négyszögletes, erős építkezésű szép torony van, mely kilátóhely lévén onnan az összes síkságok meglátszanak. Az erődítmény a kuruc korban is jelentős szerepet játszott, a váltakozó hadiszerencse folytán hol a kurucok, hol pedig a labancok ültek benne.