Japánkert - Kmaszc - Varga Márton Kertészeti És Földmérési Technikum És Kollégium
Kaszab Lászlótól megtudjuk, hogy heves politikai-társadalmi problémákkal, polgárháborúkkal tarkított időszak volt ez, amikor a befelé fordulást, lelassulást lehetővé tévő, teaszertartás köré épülő kertek a kikapcsolódást szolgálták. A kert központi magja a tórendszer, melynek tradíciójához a legutóbbi felújításkor is ragaszkodtak: míg ma a kerti tavakat már tófóliával szigetelik le alul, itt az eredeti betonmedert újították fel. Zuglói japánkert. A szélét díszítő terméskövek is ugyanazok, amelyeket a húszas években Budáról hoztak át ökrösszekérrel a fogaskerekű villamosítási munkálatainak helyszínéről. A víz az élet "folyását" jelképezi, az útja egy kis vízeséssel kezdődik, ami az ugrabugráló, cserfes, mozgékony gyerekkora utal. " Ahogy folyik tovább, úgy lassul le, csendesedik el; a végén a legmélyebb, a "semmiség óceánjánál " – ismerteti Kaszab László. Érdekesség, hogy az itt úszkáló mandarinrécék és az indiai futókacsa is-ázsiai fajok. A víz mellett az épített elemek, a lámpások, pagodák is fontos részei a japánkerteknek.
Hangulatos Hazai Kertjeink, Amelyek A Távol-Keletre Varázsolnak Minket
Fotó: Major Kata - We Love Budapest Az iskolát 1926-ban alapította Varga Márton az ország első kertészeti szakképző intézményeként. A "gazdasszonyképzőből" nőtte ki magát, amely ezen a területen működött hadiözvegyeknek az első világháború után. Varga Márton tervezte meg és építette ki a japánkertet is, amely idehaza akkor még ismeretlen dolog volt. A kert immár 92 éves, és bár átesett kisebb-nagyobb felújításokon, még ma is az eredeti tervek és koncepció szerint tartják fenn, amit a hagyománytisztelő japánok nagyra értékelnek. " Bár egy kert sosincs kész, folyamatosan fejlődik és gazdagodik " – teszi hozzá Kaszab László; néha a végzős osztályok új fát ültetnek (a díszcseresznyék között van több ilyen emlékfa is), új vagy felújított épített elemekkel bővítik a kertet. Hangulatos hazai kertjeink, amelyek a Távol-Keletre varázsolnak minket. A magyar kertészeti hagyományoktól oly eltérő, japán (vagy japán elemekkel kiegészített) kertet látogathatunk a Margitszigeten, az Állatkertben, továbbá Szentendrén is alapítottak egy nyilvánosat, amelyet tavaly meg is látogattunk.
ZuglóI JapáNkert
A zuglói azonban az egyetlen, ahol a japán császári család i s tiszteletét tette. A 30-as évek elején, amikor a világháború után Japán nyitni kezdett a nyugati kultúra felé, a császár harmadik fiát, Takamacu herceget és feleségét küldték el európai körútra. Hallották a magyar japánkert hírét, és meg is tekintették 1931-ben. A legenda szerint a bambuszból épített teaházban egy teaszertartáson látták vendégül őket, amikor is a lányos arcú fiúdiákokat öltöztették be gésának, hogy felszolgálják a teát; az Operaházból a Pillangókisasszony jelmezeit kérték számukra kölcsön. A hercegi párnak annyira tetszett a műsor, hogy később a császári udvarból japán növényeket küldtek a kertészet számára, és még ma is található pár egyed, amely ezeknek az ajándékoknak a szaporításából származik. A régi teaházba egyébként villám csapott, amit most látunk a japánkertben, az eredeti japán technológiával tavaly megépített új ház. A kert típusa egy archaikus síkvidéki teakert a Muromachi korszakból (1333-1573), mely a több mint 2000 éves japán kertépítészeti hagyomány utolsó előtti korszaka.
Sokan nem is sejtenék, hogy Zuglóban találjuk Magyarország első japánkertjét, pedig már közel száz éve építették. Típusa szerint egy archaikus síkvidéki teakert a Muromachi korszakból, amely a több évezredes japán kertépítészeti hagyomány utolsó előtti korszaka volt. Ezek a teaszertartás köré épülő kertek régen a kikapcsolódást szolgálták. A lelassulást, befelé fordulást segíti a kertben kiépült tórendszer, amelyben ázsiai mandarinrécék és indiai futókacsák úszkálnak. A növények közül pedig a lilaakác, az aranyvessző, a japánbirs és a szecsuáni mamutfenyő teszi még autentikusabbá a helyet. A teknőc- és darusziget a japánok két mitikus állatára utal, a "Sóhajok hídján" végigsétálva pedig kívánhatunk valamit, és a legendák szerint a kívánságunk valóra fog válni. A 30-as években még a japán hercegi pár is tiszteletét tette itt egy teaszertartáson, és annyira elégedettek voltak, hogy cserébe növényeket küldtek a kertészetnek a császári palotából. Fotó: Major Kata - We Love Budapest Fotó: Major Kata - We Love Budapest