Index - Belföld - A Lelkünk Nem Az Ellenségünk, És Jó, Ha Ezt Már A Gyerekek Is Tudják
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A családtagok, barátok vallomása, vagy a szomszédok által tapasztalt események is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a bántalmazót utolérje a törvény. A kapcsolaton belüli erőszak tényállása szakít a régi vélekedéssel: nem kell, hogy vér folyjon. A törvény adta lehetőségekről az OBH beszélgetett dr. Frech Ágnessel, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnökével. Korábban is ismert fogalom volt a családon belüli erőszak, de nem volt önálló büntetőjogi tényállása. Mit takar a kapcsolati erőszak, és miért volt szükség a szabályozásra? Gyermekvédelemmel, nőjogokkal foglalkozó civil szervezetek fordultak népi kezdeményezéssel 2012-ben az Országgyűléshez, hogy külföldi mintára Magyarországon is szülessen egy új, önálló, büntetőjogi tényállás a családon belüli erőszakra. Korábban a jogalkotó mindig azzal hárította ezt el, hogy tulajdonképpen megvannak a családon belüli erőszak tényállásai, a becsületsértéstől a bántalmazáson át egészen az emberölésig.
- A törvény a bántalmazott mellett áll – riport a kapcsolati erőszakról | Magyarország Bíróságai
- Itthon: Megszavazták: szigorúbban büntetik a családon belüli erőszakot | hvg.hu
- A szóbeli bántalmazás is családon belüli erőszak – de tehetünk-e jogi lépéseket?
- Mi a gyerekbántalmazás?
A Törvény A Bántalmazott Mellett Áll – Riport A Kapcsolati Erőszakról | Magyarország Bíróságai
Az út idáig Halász Pálma 2010-ben aláírásgyűjtésbe fogott, hogy ismerjék el önálló törvényi tényállásnak a családon belüli erőszakot. Akkor a kezdeményezés kudarcot vallott, az idén tavasszal viszont röpke két hónap alatt több mint 100 ezer aláírás gyűlt össze. A parlamentnek a népi kezdeményezés szabályai szerint 50 ezer aláírás fölött foglalkozni kell a kérdéssel, de ez törvényalkotásra nem kötelezi az Országgyűlést. Múlt hét hétfőn először az alkotmányügyi bizottság tárgyalta a népi kezdeményezést és leszavazta, vagyis úgy foglalt állást, hogy a parlament ne alkosson hatására törvényt. A plenáris vita, ahogy a kevésbé fontosnak tartott témákról szokott, éjjel zajlott. A gondolati fősodra (amelyet főként Varga István képviselt) az volt, hogy a nő szüljön gyereket, sokat, az megoldja ezt a problémát. Emancipálódni pedig majd ezután tessék. Másnap – amikor a facebookon már nagy lendületet vett a "Nők lázadása" akció – a Fidesz kihátrált Varga mögül, és megígérte, hogy önálló törvényi tényállás lesz a családon belüli erőszak.
Itthon: Megszavazták: Szigorúbban Büntetik A Családon Belüli Erőszakot | Hvg.Hu
Elmondása szerint ahhoz képest, hogy mennyire kiterjedt jelenség a családon belüli erőszak – a valamelyest javuló tendencia ellenére –, sokkal több speciális képzettségű szakemberre volna szükség, aki érdemben együtt tud dolgozni a családon belüli erőszak áldozataival. Krisztina tapasztalata szerint jellemzően abból lesz áldozat, aki eleve bántalmazó, határokat nem tartó családba született, így számára később, felnőttként is az abúzus lesz a megszokott, a természetes a kapcsolatokban. Ugyanakkor abból is lehet áldozat, aki szerető családból származik ugyan, de súlyos veszteség érte. A feldolgozatlan gyász ugyanis meggyengítheti a "pszichés immunrendszerünket", és ebben az állapotban, amikor különösen támaszkodnánk valakire, könnyen prédájává válhatunk egy bántalmazónak. (Borítókép: Barcs Krisztina. Fotó: Papajcsik Péter / Index) Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
A Szóbeli Bántalmazás Is Családon Belüli Erőszak – De Tehetünk-E Jogi Lépéseket?
Erre természetesen nem lesz lehetősége, a bíróság megtagadta a kérést. P. Ádám az utolsó szó jogán bocsánatot kért áldozatától. ( A legfrissebb hírek itt) – Mit is mondhatnék? – kezdte megtörten a bíróság folyosóján Réka. – Nagyon becsülöm a bírónőt, tudom, hogy családon belüli erőszak ügyében nem jellemző az ennyire szigorú ítélet. Sajnos, azonban az én életemet, egészségemet már soha semmi nem hozza vissza. Amíg csak létezem, fájdalmaim, egészségügyi problémáim lesznek, és örökre elveszett a bizalmam a férfiak iránt. Féltem, hogy megsajnálom Ádámot, amikor két év után rabruhában meglátom, de csak düh van bennem, amiért ezt tette velem – sírta el magát Réka. Réka lépét a bántalmazás után el kellett távolítani. A nő lelki sebei sem gyógyulnak / Fotó: Fuszek Gábor Kapcsolódó: Életveszélyes sérülésekkel került kórházba: évekig tartotta terrorban Rékát kegyetlen barátja Réka és Ádám kapcsolata filmbe illően indult, igazi szerelem volt első látásra. Az álom azonban hamar rémálommá vált: Ádám egyre többet ivott, és olyankor nem ismert kegyelmet.
Mi A Gyerekbántalmazás?
Itt az utolsó sor azt jelenti, hogy a kapcsolati erőszak tényállás ún. szubszidiárius bűncselekmény, azaz csak akkor lehet megállapítani, ha más bűncselekmény nem valósul meg. Amennyiben ugyanis az elkövető tette más bűncselekményt is megvalósít (pl. súlyos testi sértést, sikkasztást, stb. ), akkor aszerint felel, nem pedig kapcsolati erőszakért. A törvény következő bekezdése a kapcsolati erőszak másik fajtáját, az ún. rendszeres és szisztematikus erőszakot rendeli büntetni. A második bekezdés szerinti bűncselekményt az követi el, aki a gyermekének szülője, avagy hozzátartozója, élettársa, házastársa sérelmére rendszeresen követ el becsületsértést, személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést. Az ilyen elkövető öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. A kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben emellett kitiltásnak is helye van. A rendőrség számára külön ORFK utasítás készült az ilyen bűncselekmények felderítésével, az ilyen ügyek kapcsán indult büntetőeljárásban felmerülő rendőri feladatokról.
Növelik a megtámadottak jogait Az új Btk. növeli a tulajdonukban megtámadott emberek jogait, így a jogos védelem esetében megdönthetetlen vélelemnek kezeli, hogy a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt nem nyilvános helyen, vagy nyilvános rendezvényen, személy ellen, éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el. Életbe lép ez a megdönthetetlen vélelem akkor is, ha a lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan történt a jogtalan behatolás, és személy elleni támadás veszélye is fennáll. Itt a jogalkotó finomított az eredeti javaslathoz képest, így bekerült a nem nyilvános hely fogalma. A tulajdonos egyébként nem teheti meg, javára nem ítélik meg a jogos védelmi helyzetet akkor, ha például a kertjéből már távozóban lévő tolvajokra például rálő. Ennek oka, hogy például a szórakozóhelyeken, fiatalok között éjszaka kialakuló esetleges csoportos csetepaték alkalmával ne lépjen automatikusan életbe a fent említett megdönthetetlen törvényi vélelem, ne kezeljék úgy, mintha az egyébként jogtalan támadás a védekező életének kioltására irányult volna.