Az Eredeti Gnocchi Receptje - Recept | Femina, Közép-Szibériai-Fennsík — Google Arts &Amp; Culture
Vegyél fel egy kis darab tésztát, a kezeddel egyengesd el az esetleges gyűrődéseket, majd egy villa segítségével kreáld bele a "gnocchi-nyomatot". A krumpli főzővizét forrald fel, ha szükséges adj még hozzá vizet (a gnocchi kifőzéséhez 10 cm mélynek kell lennie a víznek), majd óvatosan tegyél bele a forró vízbe egy pár gnocchit, majd keverd meg a vizet, hogy ne tapadjanak az edény aljára. Amikor a gnocchik feljönnek a víz tetejére, készen vannak, ekkor egy szűrővel vagy lyukas kanállal tedd át őket egy tálba. A növényi zsiradékot közepes lángon tedd a serpenyőbe. Így készül a gnocchi házilag - Recept | Femina. Amikor a zsiradék megolvasd, add hozzá a gnocchit, és 4-5 percig pirítsd, közben pedig keverd át párszor, nehogy letapadjanak. Ezalatt készítsd el a pesztót. Pucold meg a fokhagymát, majd a rukkola, a pirított fenyőmagok, bazsalikom, olíva olaj, a citrom leve, egy csipet só ér bors és 2 evőkanál sörélesztő pehely társaságában tedd egy aprítóba. Kapcsold be a gépet, és addig járasd, ameddig a fenyőmagok csak apró darabokban vannak a gépben (nem kell egyenletes, homogén masszává aprítani, maradhatnak benne kisebb darabok).
- Házi gnocchi reception
- Oroszország nagy tájai és folyói - Diagram
- Közép-szibériai-fennsík
- Közép-szibériai-fennsík — Google Arts & Culture
Házi Gnocchi Reception
k518 nagy fehérhagyma • csiperkegomba (friss) • fokhagyma • tej • főzőtejszín • gnocchi • aprított rozmaring • aprított petrezselyemzöld Zoltán Vaszil Azon gondolkozol, mit készíts?
A Dekkán peremlépcsői előtt parti síkságok húzódnak, viszont a keleti oldal sokkal szélesebb üledékkel takart, mocsaras, lagúna-tavakkal kísért terület. A Dekkán gazdasági értékét az itt bányászott ásványkincsek, energiahordozók adják meg: mangánérc, krómérc, bauxit, szén, uránérc, drágakövek. Belső-Ázsia északi részét, a nyugat-kelet irányban magasodó (1559 m) Kazah-hátság határolja. Keleti része egyidős az Altaidák kiemelt láncos rögvonulataival: az Altájjal, a Tien-sannal és a Kun-lunnal, mivel ez is variszkuszi maradvány, nyugati része kaledon származású. Közép szibériai fennsík éghajlata. Magát a hátságot a harmadidőszaki kéregmozgások nem emelték ki, felszíne megmaradt lekopott tönknek. A hátságot gazdagon átjárt törések érték a Variszkuszi-hegységképződés idején, aminek következtében déli része gazdag színesércben, s különösen a tektonikus eredetű Balhas-tó környéke tűnik ki rézércvagyonával. Karaganda környéke feketekőszénben gazdag. A Tibeti-fennsík Ázsia hegységei Szibéria déli peremhegységei keletkezésüket tekintve két részre oszthatók, egy idős, gyűrt kaledon hegyvidékre (Bajkálon-túli-hegyvidék) és a fiatalabb variszkuszi gyűrődéshez tartozó Altaidákra: az Altájra és a Szajánra.
OroszorszáG Nagy TáJai éS FolyóI - Diagram
A Közép-szibériai-fennsík ( oroszul Среднесибирское плоскогорье [Szrednyeszibirszkoje ploszkogorje]) tájegység Oroszország ázsiai részén. Közép-Szibéria területének körülbelül kétharmadát foglalja el. Közép-szibériai-fennsík (Среднесибирское плоскогорье) A Putorana-fennsík egy részlete Magasság 1701 m Hely Oroszország Hegység Putorana-fennsík Legmagasabb pont Kameny (1701 m) Terület 3 500 000 km 2 Hosszúság 2000 km Szélesség 2000 km Elhelyezkedése Közép-szibériai-fennsík Pozíció Oroszország térképén é. sz. 68°, k. h. 95° Koordináták: é. Közép -szibériai fennsík. 95° Közigazgatásilag a Krasznojarszki határterülethez, Jakutföldhöz és délen az Irkutszki területhez tartozik. Elhelyezkedése Szerkesztés Szibéria egészét tekintve a Közép-szibériai-fennsík átmenetnek, szinte középső lépcsőfoknak tűnik egyfelől a nyugati síkvidék, másfelől Szibéria déli hegyvidékei és északkeleti hegyvidékei között. Nyugaton a Jenyiszej völgye választja el a lapos, mocsaras Nyugat-szibériai-alföldtől; keleten a Közép-jakut-alföld (Közép-jakut-medence), illetve délkeleten a Léna és az Aldan völgye választja el Kelet-Szibéria magas hegyláncaitól.
Közép-Szibériai-Fennsík
Ázsia földjének kialakulása Ázsia nemcsak méretében figyelemre méltó, hanem természeti adottságait tekintve is igen változatos. Földtani szerkezete, domborzata kimondottan bonyolult képet fest földtörténeti fejlődéséről. Ázsia földje végső soron két szuperkontinens darabjainak összeforradásából (Laurázsiából és Gondwanából) jött létre több millió év alatt, s vált a legtagoltabb földrésszé. Ősi földjeit: az Angara-, a Kínai-, a Dekkán- és az Arab-ősföldeket kezdetben a Kaledóniai- utána a Variszkuszi-, majd a fiatal harmadidőszaki gyűrődések (az Eurázsiai- és a kelet-ázsiai Pacifikus-hegységképződések kapcsolták egybe. ) Ázsia fennsíkjai A negyedidőszaki Észak-szibériai-alföld és a déli hegységkeret között terül el az Angara-pajzs nagyrészt fedetlen darabja, a Közép-szibériai-fennsík, a Jenyiszej és a Léna óriásfolyamok mellékfolyóitól felszabdaltan. Közép-szibériai-fennsík — Google Arts & Culture. A 600-1000 m magas, erősen összetöredezett masszívumot a jég is formálta, ill. vulkanizmus is alakította, hatalmas bazalttakarókat telepített az ősföld északkeleti és délnyugati részeire.
Közép-Szibériai-Fennsík — Google Arts &Amp; Culture
Innen ered a Föld harmadik leghosszabb gleccsere, az Inilcsik-gleccser (85 km). A Kun-lun variszkuszi láncos röghegységként magasodik a Tibeti-magasföld fölé. 6000 m átlagmagasságú gerincei több ezer km hosszan, törésekkel tagoltan húzódnak a Sárga-folyó eredéséig. Kis-Ázsiában kezdődik el az Eurázsiai-hegységrendszer ázsiai szakasza, ahol a párhuzamos hegyláncok uralma, a magas hegycsomózódások, az összetartó és a szétágazó vonulatok jellemzők. Oroszország nagy tájai és folyói - Diagram. A peremláncok száraz, lefolyástalan magasföldeket fognak közre, miközben a magasságövezet Ny-ról K felé egyre emelkedik és terebélyesedik. Kis-Ázsiában a peremi hegyláncok az Anatóliai-magasföldet ölelik közre. Jóval magasabbak a vulkanikus eredetű hegyek az Örmény-felvidéken, ahová a hegységképző erők összetorlaszolták a gyűrthegyeket, s a vulkáni kúpokkal (Ararát 5165 m és Aragác 4000 m) tagolt magasföldet formáltak. A terület erősen földrengésveszélyes. Ennek a földrengészónának a része, az utóvulkáni tevékenységben gazdag, Európa és Ázsia magashegységi határát adó Kaukázus, mivel a gyűrődésen kívül a területet erős törések is érték.
A Viljuj felső folyásánál észlelték a Föld legmélyebb permafroszt sávját, vastagsága közel másfél kilométer volt. A fennsík nagy részét a tajga uralja, túlnyomórészt a télen tűit lehullató vörösfenyőből álló ritka-tajga. Az északi hidegebb és a keleti szárazabb területeken a mostoha körülményeket jobban tűrő dauriai vörösfenyő a fő erdőalkotó, mely a magasabb térszíneken csak alacsonyra nő vagy bokorrá satnyul; másutt a szibériai vörösfenyő az uralkodó. A legmagasabb lejtőkön és a lapos tetőkön, ahová a tajga már nem hatol föl, a hegyi tundra a jellemző. Dél felé a tajga sűrűbb, összetétele változatosabb, a vörösfenyő a sötét-tajga örökzöld fajaival: luc -, erdei -, szibériai cirbolyafenyővel keverten jelentkezik. Délnyugaton a sötét-tajga és a világos-tajga egyaránt jelen van. Ásványi kincsek [ szerkesztés] Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén Legfontosabb ásványi kincsei: gyémánt, arany, Norilszk körzetében nikkel és rézérc, az Ilim völgyében vasérc. Itt húzódik a Föld legnagyobb kiterjedésű szénmedencéje (Tunguz-szénmedence).
Északon az Észak-szibériai-alföldből sok helyen meredeken emelkedik ki, délen a Bajkál-hegység előtt és a Keleti-Szaján előtt húzódó peremsűllyedékek képezik a határt. Jellemzői [ szerkesztés] A fennsík maga is több, mély völgyekkel szabdalt fennsíkból, hátságból és azokat elválasztó széles medencékből áll. Átlagos magassága 500–700 m. A nyugati sáv a magasabb, ám a legmagasabb tetők is csak néhol haladják meg az 1000 m tengerszint feletti magasságot. A legmagasabb pont a Putorana-fennsíkon található (Kameny, 1701 m). A központi területek fennsíkjai kevésbé magasra emelkednek, a keleti sáv pedig már fokozatosan alacsonyra ereszkedő, 200–500 m-es letarolt dombság. A lapos hegytetőket nyugaton gyakrabban, a középső tájakon ritkábban bazalt trapp fedi, ez a régió egyik földtani jellegzetessége. Kialakulása [ szerkesztés] A fennsík főként idős üledékekből épül fel. Legnagyobb része ősi kemény tömb, az előidőben keletkezett ősmasszívum, melynek alapja északon az Anabar-pajzs ban (és a tárgyalt régiótól délkeletre, az Aldan-pajzs ban is) a felszínre bukkan.