Tommy Hilfiger Karóra Férfi Tote — 1776 Július 4
31 950 Ft 32 749 - Készlet erejéig Női karóra Tommy Hilfiger 1781846 (Felújított A) 59 497 Ft 60 296 - Készlet erejéig Női karóra Tommy Hilfiger 1781944 (Felújított B) 57 324 Ft 58 123 - Készlet erejéig Unisex karóra Tommy Hilfiger 1791634 (Felújított A) 88 114 Ft 88 913 - Készlet erejéig Unisex karóra Tommy Hilfiger 1791481 (Felújított A+) 58 757 Ft 59 556 - Készlet erejéig Unisex karóra Tommy Hilfiger 1791226 (Felújított B) 60 692 Ft 61 491 - Készlet erejéig Női karóra Tommy Hilfiger 1782150 (Felújított A+) 50 866 Ft 51 665 - Készlet erejéig
Tommy Hilfiger Karóra Férfi Karóra
31 950 Ft 32 749 - Készlet erejéig Női karóra Tommy Hilfiger 1781846 (Felújított A) 59 497 Ft 60 296 - Készlet erejéig
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
1776. július 4. Szerző: Tarján M. Tamás 1776. július 4-én fogadta el a Második Kontinentális Kongresszus a 13 amerikai gyarmat Függetlenségi Nyilatkozatát, melyben azok kinyilvánították önállóságukat a Brit Birodalommal szemben. A Thomas Jefferson által szerkesztett dokumentum radikális szakítást hozott III. György brit király (ur. 1760-1820) és újvilági alattvalói között, és jelezte egy új állam, az Amerikai Egyesült Államok születését, mely az 1783-as párizsi békével nyerte el teljes függetlenségét. Az eltérő fejlődésből, és érdekellentétekből származó brit–amerikai feszültség kiéleződése az 1765-ös illetéktörvény – Stamp Act – amerikai elutasítása után vált nyilvánvalóvá. Ekkor fogalmazódott meg az Újvilágban az az elv, miszerint a telepesek nem hajlandóak képviselet nélkül adózni. 1776 július 4.1. Az elégedetlenek tehát kezdetben nem törekedtek az elszakadásra, sőt, az amerikai kolóniák lakói egészen 1775-ig bizalommal tekintettek III. Györgyre. A hat évtizeden át uralkodó király azonban kényszerhelyzetben volt, mivel a brit államkasszát a folyamatos háborúk végzetesen kimerítették, tehát jobban rászorult alattvalói anyagi támogatására, mint szimpátiájára: így aztán a sikertelen illetéktörvényt idővel követte a Kelet-indiai Társaság számára kedvező 1773-as teatörvény kísérlete.
1776 Július 4.1
A szöveg természetjogi (emberi jogi) megközelítésének előzményeit már John Locke filozófus egy évszázaddal korábbi írásaiban megtalálhatjuk. De az észak-amerikai gyarmatok képviselői által elfogadott nyilatkozat közvetlen előképe mégis inkább a Thomas Jefferson (1743–1826) megfogalmazta virginiai Bill of Rights volt. Mivel ő, a későbbi elnök is ott bábáskodott a Függetlenségi Nyilatkozat megszületésénél, aligha meglepő, hogy az államszövetséget a "ráolvasás" erejével létrehozó szöveg nem csak szemléletében, de fordulataiban is leginkább a virginiai mintát idézi. Jeffersonnál senki nem tett többet az Egyesült Államok megteremtéséért, noha hazájaként Virginiát emlegette. Július 4.: elfogadják a Függetlenségi Nyilatkozatot (1776) - Helsinki Figyelő. A túlzások és az ellentétek embere volt. Felesége halála után fekete szeretője volt, de rabszolgatartó maradt. A jelmondata szerint "a zsarnokság elleni lázadás Istennek való engedelmesség", de ugyanakkor az erőszak elrettentette, és Isten létezésében sem hitt. Locke meritokratikus ideálképeivel szemben Jefferson már az egyéni jogok elsőbbsége mellett állt ki (a szabadságunkat az erőszak elveheti ugyan, de meg nem semmisítheti).