Somogyi Tóth Dániel, Paál László Festményei
Február 23-án első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal rendeznek báli koncertet a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Debrecen művészeinek közreműködésével. Az eseményről Somogyi-Tóth Dániel művészeti vezetővel beszélgettünk. – Honnan jött a rendezvény ötlete? – A Kodály Filharmonikusok Debrecen város báljának szinte állandó közreműködői. Nagyon szeretünk ezen játszani, de ez mindig csak egy pár perces produkciót jelent. Az utóbbi években a nyitótánc is jellemzően szimfonikus zenei közreműködéssel történik, ez hozta magával a gondolatot, hogy legyen egy olyan esemény Debrecenben, ahol az élő klasszikus zene nagyobb szerepet kap báli környezetben. A másik motiváció az volt, hogy azokra a koncertjeinkre, amelyeken Strauss-műveket tűzünk műsorra, főleg a farsangi időszakban, nagyon hamar elkelnek a helyek. Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online. Bízunk abban, hogy a zeneszerető, kultúraszerető, táncolni szerető debreceniek örömmel fogadják a báli koncert ötletét, hogy most nem csupán egy hangverseny keretei között hallhatják a legnépszerűbb, legszebb keringőket.
- Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online
- Újabb öt évig Somogyi-Tóth Dániel vezeti a Kodály Filharmóniát - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu
- Somogyi-Tóth Dániel | Koncert.hu
- 58 Paál László ideas | realizmus, festmények, művészet
- A mai világ mesehőse – Munkácsy és társai újrarendezve a Magyar Nemzeti Galériában | Magyar Kurír - katolikus hírportál
- Mednyánszky László, a csavargó festő - Cultura.hu
Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online
- IV. hangverseny Boldog békeidők Családi matinéhangverseny a Zene Világnapján CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ - operett két részben - a Csokonai Színház előadása Kölcsey Központ Debrecen ritmusai DUNA SZIMFONIKUS ZENEKAR - TITOK Duna Palota Északi fény Évadzáró koncert Gleccser és sivatag Háború és béke Hangok diadala Hommage a Beethoven - Legoczky Géza és a Kodály Filharmonikusok Müpa Karácsonyi koncert King's Singers koncertje 1. Somogyi-Tóth Dániel | Koncert.hu. Klasszikus magyarok Goran Filipec a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Kodály Filharmónia Debrecen, Bach és Mozart koncert C&M Hungary Kft. Koncert a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren Koncert orgonára és két énekhangra Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. Kortalan hagyomány Madame Pompadour - musical Mario és a varázsló - Gershwin-est Miklósa Erika áriaestje Schauspieler/Schauspielerin Mozart, Beethoven, Haydn, Budafoki Dohnányi Zenekar, Vezényel és zongorán km. Somogyi-Tóth Dávid Tünde Tickets Kft. Nagy korok - Nagy mesterek Zongorán és csembalón közreműködik Nagyheti hangverseny ELMARAD!
Újabb Öt Évig Somogyi-Tóth Dániel Vezeti A Kodály Filharmóniát - Debrecen Hírei, Debreceni Hírek | Debrecen És Hajdú-Bihar Megye Hírei - Dehir.Hu
2010-től 2011-ig a Pécsi Nemzeti Színház operakarmestere volt. 2011 májusa óta a Kodály Filharmónia Debrecen igazgató-művészeti vezetője, 2012 áprilisa óta a Csokonai Nemzeti Színház zeneigazgatója, ezzel Debrecen város főzeneigazgatója. Munkája során a pár év alatt a Kodály Filharmónia Debrecen nézőszáma megtöbbszöröződött, az intézmény bérleteseinek száma nyolcszorosára, bérlet-bevétele tízszeresére nőtt, a város hivatásos együttesei, a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Kodály Kórus Debrecen rangos hazai és nemzetközi produkciók rendszeres résztvevőiként töltik be feladatukat. Debrecen város zenei életének első embereként 2012-ben megkapta a Kritikusok díját. Újabb öt évig Somogyi-Tóth Dániel vezeti a Kodály Filharmóniát - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Rendszeresen koncertező orgonaművész, a Filharmónia Magyarország szólistája. Karmesterként vagy szólistaként olyan helyszíneken lépett fel, mint a pekingi National Centre of Performing Arts, a müncheni Gasteig, a Bari Teatro Petruzelli vagy a Tel Aviv-i Opera és olyan világhírű művészekkel dolgozott együtt, mint Nigel Kennedy, Sir Neville Marriner, Miklósa Erika vagy Bobby McFerrin.
Somogyi-Tóth Dániel | Koncert.Hu
Az első alkalommal Miklósa Erikával adtunk közös, ének-orgona hangversenyt a Nagytemplomban, majd ugyancsak adtuk elő a Carmina Buranát a templom előtti téren, a belvárosban pedig különböző kamarazenei formációk adtak kisebb hangversenyeket. Mindennek hatalmas sikere volt. A koncepciót nem szerettük volna elveszíteni, ezért a Debreceni Ünnepi Játékok alatt is lesz Klasszikusok éjszakája, melynek része lesz egy a Cziffra Fesztivállal közös koncert is. Számunkra kiemelten fontos, hogy itt lesz velünk Balázs János, akivel Rachmaninov II. zongoraversenyét játsszuk, és hogy ilyen módon mi is bekapcsolódhatunk a Cziffra100 programsorozatba, arról nem is beszélve, hogy a hangversenyen helyet kap a koronavírus miatt elmaradt "Rózsa Miklós 25+1" koncertünk néhány eleme is. Az estét Vigh Andrea hárfaszólójával és Debussy-művekkel tesszük teljessé. – Jól érzékelem, hogy egy koncerten belül szélesebb közönséget szólítanak meg? – Én úgy fogalmaznék, hogy megmutatjuk Debussy kevésbé ismert művészetét is egy a népszerűbb klasszikusokhoz szokott közönségnek.
Somogyi-Tóth Dániel 1981-ben született Budapesten. A Bartók Béla Konzervatóriumot zongora és zeneszerzés szakon végezte el, majd 2006-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmester és orgona szakán Gál Tamás, Ligeti András és Lehotka Gábor növendékeként. Zongorát kiemelt szinten tanult Kertész Lajos, Eckhardt Gábor és Keveházi Gyöngyi irányításával, olyan tanárok kurzusaival kiegészítve, mint Rados Ferenc, Baranyay László vagy Falvai Sándor. A Zeneakadémia elvégzése után 2007 és 2011 között a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és karmestere volt. Működése nyomán a zenekar átfogó szakmai, financiális és szervezeti megújuláson ment keresztül, nézőszámát a többszörösére növelte és ekkor került a zenekar a szakminisztérium által támogatott szimfonikus együttesek körébe. Az eredmények elismeréseként a zenekarral együtt 2008-ban Prima díjban részesült. A Békés megyei Dévaványa város díszpolgára. 2009-től 2019-ig a Budapesti Operettszínház állandó vendégkarmestere, ahol olyan meghatározó produkciók fűződnek a nevéhez, mint a Bajadér, a Mario és a varázsló bemutatója vagy a teátrum nemzetközi turnéi.
A 2000-es évek elején a magyarországi légifelvétel-piac liberalizálásában játszott úttörő szerepet, közel 1000 repült óra során készített légifelvételeit a oldalon és két albumban (Mint a madár, Well Press kiadó 2003 és Égi Ritmusok, InterBooks kiadó 2005) publikálta. Öccsével, Somogyi-Tóth Péterrel közös cégüket, a Skyart Kft. -t 2010-ben hozták létre, mely többek közt a Wizz Air légitársaság médiakommunikációjában játszik kulcsszerepet. 2011-ben megalapította a Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. -t, melynek édesapjával, Somogyi-Tóth Gáborral együtt ügyvezetője. A szervezet a Budapest Airport Zrt. és a Közlekedési Múzeum szerződött partnereként működteti és fejleszti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér látogatóközponti funkcióit és az Aeropark repülőmúzeumot. Az Aero Klub Hajdúszoboszló vitorlázórepülője, az szakportál társalapítója. 2016 júliusa óta a Debrecen városa által alapított EKF Debrecen 2023 Nonprofit Kft. ügyvezetője, melynek keretében irányítja Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért készülő debreceni pályázatírás folyamatát.
58 Paál László Ideas | Realizmus, Festmények, Művészet
Paál László Munkácsy Mihály: Paál László portréja (1877) Született 1846. július 30. Zám Meghalt 1879. március 3. (32 évesen) Charenton-le-Pont Nemzetisége magyar Stílusa realizmus Iskolái barbizoni iskola Mestere(i) Nagy Péter Böhm Pál Albert Zimmermann Aki hatott rá Rembrandt John Constable Munkácsy Mihály A Wikimédia Commons tartalmaz Paál László témájú médiaállományokat. Paál László ( Zám, 1846. – Charenton-le-Pont, Franciaország, 1879. 58 Paál László ideas | realizmus, festmények, művészet. ) magyar festő. A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátos egyénisége, Munkácsy Mihály közeli barátja volt. Elsősorban erdőrészleteket ábrázoló, mély intuícióval, lírai realizmussal festett olajképei jelentősek. Paál neve és művészete csak az 1902-ben, a Nemzeti Szalonban megrendezett életmű-kiállításával lett ismert a magyarországi nagyközönség előtt. Életpályája [ szerkesztés] Paál László székely származású, a 19. századra elpolgárosodott nemesi családban született a Hunyad vármegyei Zámon. Édesapja Paál József postamester, édesanyja Fülöp Lujza, báró Nopcsa László fogadott leánya volt.
A Mai Világ Mesehőse – Munkácsy És Társai Újrarendezve A Magyar Nemzeti Galériában | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál
A nyarat a luxemburgi Colpachon töltötték, s Paál itt fejezte be Erdei út című képét, amellyel az 1873 -as bécsi világkiállításon érmet is nyert. 1872 őszén Párizsban telepedett le, de az év melegebbik felét a főváros melletti Barbizonban, a fontainebleau -i erdőben töltötte. 1874-ben Munkácsy megházasodott, s a barátok kapcsolata némileg meglazult. A következő évben Paálnak édesanyja, 1876 -ban pedig édesapja halálhírét kellett feldolgoznia. Emellett bár festőtársai elismerték, néhány képét Párizsban is kiállították, a nagyközönség elismerése és az anyagi megbecsülés még váratott magára. Paál egészsége megroppant, tüdőbetegsége mellett egy 1877 nyári házi balesetben agysérülést szenvedett. 1878 -ban a charenton-le-pont-i szanatóriumban helyezték el, de állapota folyamatosan romlott, s 1879. A mai világ mesehőse – Munkácsy és társai újrarendezve a Magyar Nemzeti Galériában | Magyar Kurír - katolikus hírportál. március 3-án, a késő esti órákban halt meg, életének harmincharmadik évében. Paál Lászlót Charenton-le-Pont-ban temették el, emlékét barbizoni lakóházán ma is emléktábla őrzi. Életműve [ szerkesztés] Paál László a magyar tájképfestészet mindmáig egyik legnagyobb hatású alakja, munkásságának nagy szerepe volt a műfaj későbbi közkedveltségében.
Mednyánszky László, A Csavargó Festő - Cultura.Hu
"Mindenütt és mégis sehol, idegenként és mégis mindenütt hontalanul" – írta magáról a 160 éve született Mednyánszky László báró, a századforduló magyar festészetének titokzatos, karizmatikus személyiségű festőzsenije. Báró Mednyánszky László impresszionista festő 1852. április 23. -án született a Vág menti Beckón (ma Beckov Szlovákia). Ősi nemesi, bárói családból származott. 1870-től a zürichi műegyetemen, 1872-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd Párizsban, az École des Beaux-Arts-on Isidore Pils-nél tanult. Két évet töltött itt a tájképfestői tagozaton, de nem érezte jól magát, és 1874 őszén már a Párizsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt, ezúttal a történeti zsáner tagozaton. Naplójába írott feljegyzéseiből tudjuk, hogy ez az akadémia sem nyerte meg a tetszését. Mednyánszky László, a csavargó festő - Cultura.hu. Édesapja be akarta juttatni Munkácsyhoz, aki szívesen fogadta volna, de Mednyánszky puritán természetétől idegen volt Munkácsy életmódja, így nem lett a tanítványa. "Egész nyugtalan életében folyton vándorolt, s a magányba menekülve kereste saját lelki megnyugvását, amelyet valójában sohasem talált meg – írja Bakos Zsuzsa Mednyánszkyról szóló kötetében.
(Ugyanígy Egry József fürdőző tehenei sem lennének elképzelhetők a mai Balatonban. ) A látvány lenyűgöző; Munkácsy drámai erővel, rendkívül realisztikusan ábrázolta az alakokat, a helyszínt, a tárgyakat, az emberi karaktereket. Mindez csak gondos megfigyelés és tanulmányozás után lehetséges. A művész már a pályája kezdetén is használt a festéshez fényképeket: úgynevezett werkfotókat készített az alakjaihoz. A Siralomház betyár figurájához is felhasznált egyet. Ezeket a felvételeket azonban csak emlékeztetőként alkalmazta, soha nem másolta őket. Nyilvánvaló, hogy a művészet korszerű eszközei közül sok mindent Párizsban láthatott először, ahogyan ezt a Nemzeti Galéria kiállításán, a falon elhelyezett magyarázatban is olvashatjuk. Az 1870-es években tevékenykedő Gustave Courbet vagy az impresszionisták másik példaképe, Edouard Manet kirobbanó erejű realizmusukkal nagy hatással voltak a képzőművészetre, és persze a fiatal Munkácsyra is. A tárlaton láthatunk egy nálunk kevéssé ismert német festőtől, Wilhelm von Kaulbachtól származó remek portrét Munkácsynéról.
A művészegyesület elnöke hosszú éveken át Vesztróczy Manó volt. Paál művészete egyre nagyobb népszerűségre tett szert a 20. század második felében is. 1984 -ben néhány igényes reprodukciót készítettek Út a fontainebleau-i erdőben c. képéről Budapesten a Kossuth Nyomdában, s ez egyben külföldiek érdeklődését is jelentette, mert ebben az időszakban a Kossuth Nyomda elsősorban exportra termelt. Nem is lehet kétséges, hogy a tájképfestészet 20– 21. századi magyarországi közkedveltségében nagy szerepet játszik még ma is Paál életműve. Főbb művei [ szerkesztés] Dél, 1870. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Berzovai utca, 1871. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Borús idő, 1871. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Vihar után (Beileni táj), 1871 körül Magángyűjtemény Erdő széle, 1872. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Juhaklok (Kazlak), 1872. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Tehenek a fák alatt, 1872. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest hu=Erdő mélye, 1873. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A párizsi erődítések környéke, 1874.