Tétova Ínyenc: Erdélyi Tejfölös-Szilvás Lepény | Jedlik Ányos Dinamó
Már többször elkészítettem ezt a szilvás lepényt, csak nem került fel a recept a blogra. Gabriellánál (Gabriella kalandjai a konyhában) találtam évekkel ezelőtt a leírást és csak annyit változtattam rajta, hogy nem tettem bele tojást, valamint több szilvát használtam fel hozzá. Finom, könnyű tészta, rajta a fahéjas sült szilva... érdemes kipróbálni. Hozzávalók (30X40 cm-es tepsihez): - 65-70 dkg liszt (nálam 65 dkg), - 2, 5 dl langyos tej, - 0, 5 dl kefír, joghurt vagy tejföl (nálam több), - 25 dkg túró, - 0, 8 dl olaj, - cukor ízlés szerint (az eredeti recept szerint 5 evőkanál), - vanília vagy vaníliás cukor, - 1 tojás (nem tettem bele), - 3 dkg élesztő, - 1 kezeletlen citrom héja (nekem ilyen nem volt itthon, így ez kimaradt). Hozzávalók a töltelékhez: - szilva (az eredeti recept szerint 30 db, nálam több), - fahéj, - cukor, - vaníliás cukor (nem tettem rá). Elkészítés: 1. Ízőrzők szilvás lepény kenyér. Az élesztőt felfuttatjuk egy kis langyos cukros tejben, majd, mikor felfutott, akkor a tészta összes hozzávalójából egy igen lágy, könnyű, de semmiképp nem ragacsos tésztát dagasztunk (a tej, joghurt mennyiségét tehát így állítsuk be, azaz amennyit a tészta kíván).
- Ízőrzők szilvás lepény stahl
- Ízőrzők szilvás lenny
- Jedlik Ányos
- Híres magyar: Jedlik Ányos - dinamó (kép)
- „Jedlik Ányos” emlékérme
- Cikk - Győri Szalon
Ízőrzők Szilvás Lepény Stahl
Leírás A tészta hozzávalóit összekeverjük, csak annyi tejet vegyünk, hogy a tészta a kanálról nehezen szakadjon. Kizsírozott sütőlapra tesszük és kanállal, vagy kézzel elsimítjuk. A félbevágott szilvákat, sorban rárakjuk a tésztára, hogy teljesen beborítsa. Előre melegített sütőben, 30 percig sütjük.
Ízőrzők Szilvás Lenny
Mint régen a nagyinál. Autentikus recept a Két cica konyhája bloggerétől. Villanysütőben elkészítve soha nem lesz olyan, mint a nagyié (pedig nem tagadom meg a disznózsír használatát), egyrészt azért, mert a konyha hőmérséklete és a levegő páratartalma egy fával fűtött tűzhely környezetében egészen más, és a kérge sem lesz olyan ropogós, de valahogy mégis visszahozza azt az ízvilágot, amit egy lepénytől elvár az ember. 350 g finomliszt mokkáskanál só 50 g cukor 200 g tejföl 1 tojás 1 deci tej 25 g élesztő (vagy 1 csomag szárított élesztő) 100 g olvasztott mangalica zsír 250 g magozott szilva, hosszában negyedekre vágva porcukor és fahéj a beszóráshoz A langyos tejben felfuttatjuk az élesztőt: a tejet érdemes egy legalább kétszer akkora bögrébe tenni, mint a folyadék mennyisége. Ebbe morzsoljuk (vagy szórjuk) bele az élesztőt, és jól keverjük el. Kb. 15 perc múlva felhabosodik, a térfogata a duplájára nő – ekkor tegyük bele a tésztába. Ízőrzők / Szászvár. Mivel ez egy magas zsírtartalmú tészta, különös gondot kell fordítani a dagasztásra és a kelesztésre.
A lisztet összekeverjük a sóval és a cukorral, a közepébe mélyedést készítünk, ebbe ütjük bele a tojást, majd belekanalazzuk a simára kevert tejfölt, végül a tejben felfuttatott élesztőt is hozzáöntjük, és alaposan kidagasztjuk. Ez kézzel legalább húsz perces munka, de én dagasztógéppel sem szoktam megspórolni az időt: alacsony sebességgel kezdem, majd fokozatosan gyorsítom a tempót. Vigyázni kell, hogy a tészta ne tapadjon fel körben az edény falára, ezért egy fakanállal vagy műanyag lapáttal ezt keverés közben leválasztom. Ízőrzők szilvás lepény stahl. Mikor már szép homogén, és elkezd emelkedni, hozzáadom a langyos, olvasztott zsírt is (a sok zsiradék ugyanis gátolja az élesztő munkáját, ezért csak a dagasztás végén szabad a tésztába keverni). Így egy lágy kelt tésztát kell kapnunk, amit a kelesztő tálban hagyunk a duplájára feljönni (ez egy légmentesen záródó műanyag edény, nagyanyáink egyszerűen leterítették a vájdlingot egy tiszta konyharuhával). Egy 25x35 centi nagyságú tepsit kibélelünk sütőpapírral, és a megkelt tésztát belenyomkodjuk (a konyha hősei ki is sodorhatják: én nem szoktam, mert akkor legalább alul-felül be kell lisztezni, és akkor nem lesz olyan szép fényes a felülete sütés után.
Schmidt János, a Jedlik Ányos Társaság elnöke a jeles tudós életének és munkásságának a megismerését szorgalmazta, s megismételte a társaság javaslatát: az Esztergomot és Párkányt összekötő hidat nevezzék el Jedlik Ányosról. Király Árpád, a Jedlik Ányos Társaság főtitkára az 1858-ban Jedlik Ányosnak adományozott akadémiai emlékérem másolatával jutalmazta a tudós emlékének ápolásáért sokat tevőket. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke ünnepeink fontosságáról beszélt: kiemelhetnek bennünket pesszimizmusunkból. Dr. Morovics Miroslav Tibor a Szlovák Tudományos Akadémia üdvözletét tolmácsolta szlovák nyelvű beszédében. Felemelő eseménye volt az ünnepségnek a Szímői Jedlik Ányos Társaság díjának átadása. A 200. évfordulóra alapították, egy-egy szlovákiai magyar tudóst jutalmaznak vele. A természettudományi-műszaki díjat Agócs László építészmérnök kapta; tervezője a párkányi hídnak is. A társadalomtudományi díjat Vadkerty Katalinnak adományozták. Jedlik ányos dinamó. A díjazott gazdaságtörténész. Az utóbbi években a szlovákiai magyarság sorsát kutatta, "A belső telepítések és a lakosságcsere" c. könyvében a deportálásokról, a konfiskálásokról és kitelepítésekről írt.
Jedlik Ányos
Jedlik Ányos Istvánra (1800 – 1895), a dinamó és a szénsavval dúsított víz feltalálójára, az Érsekújvári járásban található Szímő község híres szülöttjére emlékeztek szombaton tisztelői. Az emlékünnepség szentmisével kezdődött, amelyet Ďurčo Zoltán vikárius, Nyitra Egyházmegye püspöki helynöke celebrált. Prédikációjában a bencésszerzetes Ányos munkásságának a mai ember számára szóló üzenetétét fogalmazta meg, amely egy erős hitre és anyanyelvre építkező ember hitvallásáról szólt: "A sziklára épült házat nem tudja elmosni az ár! " A misét követően Dinnyés Soma organaművész és Bach Varga Helga operaénekes közös hangversenyét hallgathattuk meg a Szent Márton templomban. A félórás műsorukban G. F. Händel, H. Jedlik ányos dynamo kiev. Purcell, W. A. Mozart és Liszt Ferenc műveinek részleteivel gyönyörködtették az ünnepség résztvevőit, méltó hangulatot teremtve a templom előtt álló Jedlik szobor koszorúzásához. A déli harangszó kongásával megtűzdelt ünnepi szónoklatában Csáky Pál a felvidéki Jedlik Ányos István magyarságáról, a tudományban, az emberiség fejlődésében betöltött szerepéről beszélt.
Híres Magyar: Jedlik Ányos - Dinamó (Kép)
Jedlik nagyfeszültséget előállító eszközzel, töltésmegosztó géppel energiatároló egységeket, leideni palackokat töltött fel, melyeket párhuzamosan kapcsolt és sorosan sütött ki. Így a tárolt energiától függően az energiát megtöbbszörözte, azaz nagyobb lett a szikra. 63 cm-es szikrát tudott létrehozni, amit bemutatott a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésén. Jedlik ezt is továbbfejlesztette, leideni palackok helyett üvegcsöves kondenzátorokat használt (7. Jedlik Ányos. Jedlik "villamfeszítőjével" itthon és külföldön is díjakat nyert. 7. ábra Jedlik villamfeszítője Jedlik-féle villamfeszítőről készült fénykép) Rezgés- és hullámrajzoló gépek Jedlik a hullámok és rezgések tanulmányozásához több gépet is épített (8. ábra). - "Villamdelejes hullámgép" (1868) - "Villamdelejes hosszrezgési készülék" (1868) - "Villamdelejes keresztrezgési készülék" (1869) 8. ábra Mechanikus rezgéskeltő A cikk még nem ért véget, lapozz! Értékeléshez bejelentkezés szükséges!
„Jedlik Ányos” Emlékérme
1826-ban szódavízgyártó gépet szerkesztett, s ennek volt köszönhető az első szikvízüzem létesítése. 1850-ben jelent meg A súlyos testek természettana című tankönyve. Szabadságharc alatti magatartását nehezen bocsátották meg neki, mégis, 1867-ben tanácsosi címet és Vaskorona-rendet kapott. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban választotta tagjául. Jedlik legfontosabb találmányaként a dinamót tartjuk számon. Jedlik ányos dinamo zagreb. Mit is köszönhetünk a találmánynak? A gépjárműipar számára előállított villamos energiát mindenképpen. A '60-as évek végéig (a generátor megjelenéséig) a személygépkocsikat és a régebbi villamosokat is a Jedlik által felállított elv alapján megépült motordinamók látták el energiával. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy ő nem magát a dinamót, mint villamos gépet találta fel, hanem felismerte az öngerjesztés elvét, s ennek alapján a világon elsőként írta le a dinamóelvet. Erről az első írásos bizonyíték egy, a Magyar Királyi Tudományegyetem szertárából származó 1861-es leltárjegyzék, melynek a negyedik pontjában Jedlik aprólékosan kitér a dinamóelv részletezésére – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében.
Cikk - Győri Szalon
Elektromos motor Első fontos munkája, az 1828-ban megalkotott higany kommutátoros elektromos motor (2. ábra) volt, melyet majd később részletezek. 2. ábra Jedlik elektromos motorja (forrás: Internet:, 2009. 11. 21. ) Szódavíz Erről kevésbé ismert, de az 1830-as években foglalkoztatta a savanyú víz, azaz a szódavíz előállításának kérdése, kutatásait végül is siker koronázta, mivel sikerült előállítania szódavizet (3. ábra). 3. ábra Szóda előállító berendezés Ugyan nem ő volt az első a világon, de első Magyarországon. Egy olyan módszert dolgozott ki, mellyel a gáz jobban elnyelődik a vízben és a nagyüzemű gyártása is könnyebb. Egyesek szerint nem csak a szódavizet, de a fröccsöt is ő alkotta meg először szép hazánkban. Jedlik elem Jedliket nemcsak az elektromosság felhasználása, de előállítása is érdekelte, közel 10 évig foglalkoztatta ez a téma. A kétfolyadékos Bunsen-elem továbbfejlesztésével jó eredményeket ért el. Híres magyar: Jedlik Ányos - dinamó (kép). Az 1840-es évektől kezdett el foglalkozni a témával. Jedlik az elemeinek a belső ellenállását csökkentette, úgy hogy kétféle savat használt, amiket papírral választott szét.
A rendíthetetlen hit Istenben, a tudományszeretet, a tanítónak soha nem lankadó szorgalma, az embertársainak bajai iránt fogékony jó szív, az önzetlen hazaszeretet, mind olyan vonások, melyek Jedlik jellemében rendjének hagyományos szokásai nyomán indultak fejlődésnek és erősödtek meg. Szerzetesi életéből származott azonban egy nagy hibája is, a félénk zárkózottság, amely akadályozta, hogy másokkal érintkezése által tudományos látóköre bővüljön, és hogy viszont ő tudományával másokra éltető hatással legyen…" írta róla Eötvös. 1818-20-ban bölcsészeti tanulmányokat végzett a rend győri líceumában, majd Pesten szerzett 1822-ben doktori címet, matematikákból, fizikából, filozófiából és történelemből szigorlatozott. 1825-ben szentelik pappá. A rend döntése értelmében 1825-től a győri gimnáziumban tanított, ezt követően pedig a győri líceum fizika tanszékén. Eközben folyamatosan bővíti szertárát, igen gyakran maga készít ehhez eszközöket, első találmányait is ekkor alkotja. 1831-től Pozsonyi Királyi Akadémián tanít, miközben nyaranta tanulmányi utakat tesz Ausztriába.