Astoria Metro Budapest, Pannónia Discrete Műfaj

A város növekedése folytán a várfalak itt is akadállyá váltak és 1808 -ban a kaput lebontották. A Kossuth Lajos u. 20. házon Berán Lajos 20. századi emléktáblája emlékeztet erre. Az Astoria Szálló 1914 -ben nyílt meg, és a többi sarkon is városképi jelentőségű épületek álltak, illetve állnak. A 20. század elejétől a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca nagy forgalmú kereskedelmi útvonallá vált (a rendszerváltás óta, az autós bevásárlás iránti igény növekedésével az útvonalnak ez a szerepe kissé háttérbe szorult). 1956-ban [ szerkesztés] Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején is szerephez jutott a helyszín. 1956. október 25-én reggel az Astoria Szállónál szemtanúk szerint nagy tömeg gyűlt össze, amely egy egész szovjet tankoszlopot tartóztatott fel. Ez volt az október 23-a óta eltelt napok egyik olyan eseménye, amikor tömegek gondolták: győzött a forradalom. A tüntetésre azután került sor – egyes források szerint egyetemisták kezdeményezésére –, hogy az ekkor még az eseményeket ellenforradalomnak bélyegző hatalom kezében lévő Kossuth Rádió reggel 6 óra 23 perckor azt mondta be, hogy a Minisztertanács "parancsára (…) október 25-ére virradó éjszaka az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták", "az ellenforradalmi erőket" szétverték, és csak "itt-ott működnek még kisebb fegyveres csoportok és helyenként elszigetelt orvlövők".

Astoria Metró Budapest felület Alapadatok kerület V. kerület Nyitott 1970 Újonnan tervezett 2005 Sávok (platform) 2 (központi platformok) Koordináták 47 ° 29 '40 " É, 19 ° 3 '36" E Koordináták: É 47 ° 29 '40 " É, 19 ° 3' 36" E használat Sor (ok) Váltási lehetőségek 5, 7, 8E, 9, 100E, 108E, 110, 112, 133E 47, 48, 49 72M, 74 Az Astoria a budapesti Metró M2 -es vonalának 1970 -ben megnyílt állomása, amely a Blaha Lujza tér és a Deák Ferenc téri állomás között található. Az állomás közelében található a Nagy Zsinagóga a Budapest 5. kerületében (Belváros-Lipótváros). Képtár Középső cső Történelmi kép (1971) linkeket Busz: 5, 7, 8E, 9, 100E, 108E, 110, 112, 133E Villamos: 47, 48, 49 Trolibusz: 72M, 74 Lásd még A Metró Budapest megállóinak listája web Linkek Budapesti Közlekedési Vállalat honlapja

Az elkészült létesítmény ezzel együtt fontos helyet foglalt el a fővárosi modernizációjáról szóló propagandában. (Mindez újabb impulzust kapott a kettes metró első szakaszának megnyitásakor 1970-ben). A reprezentatív szálloda szerepe az idegenforgalom növekedése miatt a hatvanas években folyamatosan felértékelődött, ezért bővítésére újabb és újabb tervek születtek. Az intézmény jelentőségét mutatja, hogy a hatvanas években az Astoriában önálló MSZMP alapszervezet működött (1966-ban 20 fővel). Más vendéglátó-ipari egységekhez hasonló a kádári titkosszolgálatok a szálloda több szobáját is "betechnikázták". Jelenlegi ismereteink szerint, bizonyos szobákban álcázott hang- és feltehetően képrögzítő berendezések is működtek. Mindez főként külföldiek állampolgárok megfigyelését szolgálta. A szállodában üzletvezető-helyettesként dolgozó szt- (szigorúan titkos állományú) -tisztek közül kettőnek a karrierje azonosítható. ------------- "Az Astoria-szálló előtt, ahol főhadiszállásunk volt, a Nemzeti Tanács volt, minden este nagy tömegek tüntettek.

- Kilép a névtelenségből, fontos számára a hírnév. Erről egy nemrég hallott idézet jutott eszembe. Valahogy így hangzott: "Nem hiszek Istenben, mert hogy is tudnám elviselni, hogy nem én vagyok az? " - Itáliát túlbecsülve méltatja önmagát és munkásságát. Lehet ezzel a sorral arra utal, hogy abban a korban az olasz írók voltak népszerűek, de nem vagyok biztos benne, hogy az akkori Itáliai írók jobbak voltak az egyéb más országokban alkotóknál. ~" Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek" <-------***-------> Janus Pannonius élete 1434-ben született és 1472-ben halt meg. Az egyetlen magyar költő Petőfiig, akit ismert és elismert Európa. Neve költői, felvett latin név, jelentése Magyar János. Születési helyére vonatkozólag nincsenek pontos adatok. Nagybátyja, Vitéz János Itáliában neveltette. Csaknem 8 évig Guarino de Verona híres iskolájában tanult. Pannónia dicsérete műfaja. Már ekkor költővé érett, és hírnevet szerzett magának Itáliában. Pádovában egyházjogot tanult és megszerezte a doktori címet. Klasszikus latin nyelven írta verseit, a csipkelődő, erotikus epigrammáit.

Ilyen Olaszországban tanuló nemes volt Janus Pannonius (1434-1472), aki diáktársai közül is kitűnt tehetségével, így Európa-szerte ismertnek számított. Fiatalkori, olasz versei pozitívak, magyarországi versei már megtörtek, hiszen itt össze sem volt hasonlítható a kulturális élet a pezsgő olasszal (Mátyás híres reneszánsz udvara csak Pannonius halála után jött létre). Ő az első név szerint ismert költőnk. Cselekmény: A költő büszkélkedik, hogy általa immár vannak jó magyarországi versek is és ezzel felkerül a hely a térképre. Téma: Elég nyílt, de a kontextust is figyelembe kell venni: ez már a költői öntudat megnyilvánulása. Oldalak: 1 2 3 Janus Pannonius tisztában volt művészete jelentőségével. Tudatában volt annak, hogy ő hozta be Magyarországra elsőként a humanista és reneszánsz költészetet, és ezzel hazájának is hírnevet szerzett (versei által híres a hazája). Ismerte saját értékeit, tudta, hogy ő az egyetlen magyar költő a 15. században, aki humanista verseket ír, és erre joggal volt büszke.

AZ EPIGRAMMA (Keszy-Harmath Dániel) Gyakran írunk haikut, kevésszer epigrammát. Pedig nincs is nagyon messze a két verstípus/műfaj egymástól. Az epigramma (gör. 'rávésés, felirat') az ókori költészetben alakult ki a halottakat jellemző, varázsige gyanánt használt mondásokból. Ez vált felirattá kőbe vésve a síremléken. Tömörnek, találónak kellett lennie, ezt szolgálta az ellentétekkel való jellemzés. Lessing német író-esztéta (18. sz. ) meghatározása szerint az epigramma csak valamely tény (tárgy) és a hozzá kapcsolódó szellemes megjegyzés egységében jöhet létre, így a műnek két része van: expozíció (előtag) és klauzula (utótag); és kapcsolatuk gyakran ellentétes. Bajza József a célpontot és az afelé haladást tartotta a legfőbb műfaji vonásnak. Az epigramma témája, hangneme, célja szerint igen változatos műfaj: megörökíthet gyászt, szerelmet, sokféle életmozzanatot; van tanító, harci, gunyoros-szatirikus és politikai változata is A műfaj első alkotásai a Kr. e. 7. századból valók, versformájuk többnyire disztichon.

Zrínyi Miklós költői és emberi programját fogalmazza meg Az idő és hírnévben, 1653. Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok, 1811 című, a neológusok elveit hirdető epigrammakötete új lendületet ad a nyelvújítási harcnak. A korszakban Batsányi epigrammája, A franciaországi változásokra, 1789 felhívó szándékkal született, Berzsenyi műve pedig a Napóleon-kultusz kritikáját adja (Napoleonhoz, 1814). A műfaj didaktikus lehetőségeit és érzelmi hatását használja fel a romantika korában Kölcsey, hogy a reformkor programját népszerűsítse (Huszt, 1831; Emléklapra, 1833; Versenyemlékek, 1833). Vörösmarty a harmincas években írt epigrammáiban hirdeti a nemzeti liberalizmus Széchenyi által is vallott eszméit (Pázmán, 1830; Magyarország címere, 1832). Petőfi (emberi és költői válságát tükröző) Felhők-ciklusa, 1846 egyúttal a merev műfaji szabályok fellazításának és megújításának kísérlete is. A 20. századi magyar lírában József Attila epigrammái a műfaj klasszikus normáit élesztik újra (Egy spanyol földmíves sírverse, 1936; Két hexameter, 1936).