Szentesi Rózsa Naspolya: Bódi Irén Testrészek

Szentes környékén régóta ismert és elterjedt fajta, származása ismeretlen. Naspolyák szedésével várjuk meg az első deret had csípje meg kicsit, így sokkal finomabb élvezhetőbb lesz. Beltartalmi értékei ugyan olyan jók, mint a többi naspolyának, ugy mint étkezési vagy gyógynövény. Gyümölcs húsa közepes ízű, enyhén száraz, állománya szemcsés. Sárgásbarna színű, vékony héjú naspolya a Szentesi rózsa. Mintegy két hónapon át fogyasztható a gyümölcs. Szentesi rózsa naspolya | Naspolya csemete | Gyümölcsfa vásárlás online. Megnyúlt körte alakú gyümölcsű, finoman molyhos, Matt sötétzöld lombú cserje vagy fa méretű is lehet a naspolya. Ugyanakkor dekoratív díszcserje, is a naspolya.

1. Szentesi rózsa naspolya - Gyümölcsfaoltvány
2. Szentesi rózsa naspolya | Naspolya csemete | Gyümölcsfa vásárlás online
3. Szentesi rózsa (naspolya) | Tarsoly és Társa Kertészet
4. Óvodai élet 2o12 | Page 71 | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma
5. Bódi Irén sz.Bezdek | Bódi Családfa

Szentesi Rózsa Naspolya - Gyümölcsfaoltvány

naspolya A legízletesebb naspolyafajta. Gyümölcse mellett egyre jobban előtérbe kerül a díszítő értéke is. Lombkoronája önmagában is szép dísze a kerteknek, parkoknak. Nagyméretű virágai különlegesen szépek. A naspolyának (Mespilus germanica L. ) ez a változata ismeretlen eredetű, Szentes környékén régóta ismerik, elterjedt tájfajta. Korán, október végén szüretelhető, kb. egy hónapig fogyasztható. Gyümölcse nagyon mutatós, szabályos körte alakú. Hosszúsága (40-45 mm) nagyobb, mint a szélessége. Tömege közepes (22-30 g). Héja és húsa a legvilágosabb a hazai fajták közül. A héj színe halvány zöldes- vagy sárgásbarna, fogyasztásra alkalmas állapotban szürkésbarna, enyhén molyhos. Húsa éretten világos szürkésbarna. Íze, zamata, levesessége kiemelkedik a többi közül. Koronája viszonylag laza, kissé szétnyíló, közepes növekedésű. Szentesi rózsa naspolya - Gyümölcsfaoltvány. Vesszői vékonyak, egyenesek. Lombja matt, sötétzöld, nagyon dekoratív. Virágai középnagyok, hófehérek, hólyagos szirmúak. Későn, május közepén virágzik, a késő tavaszi fagyok nem tesznek benne kárt.

Szentesi Rózsa Naspolya | Naspolya Csemete | Gyümölcsfa Vásárlás Online

Ahol gyümölcsfát vagy bokrot lehet nevelni, ott a naspolya is megél. Söt még félárnyékban is meg terem, ráadásul - késői virágzásnak köszönhetően - a tavaszi fagyok sem károsítják. Ültetési távolság: 3-4 m. Folytatás A gyümölcsfaoltás tízparancsolata Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!

Szentesi Rózsa (Naspolya) | Tarsoly És Társa Kertészet

Gyümölcsfák ültetése Talajelőkészítés: Az elültetett gyümölcsfák megeredése és fejlődése a talaj előkészítésétől függ. A korábban szokásos mély ültetőgödrös telepítés nem vált be, ezért jelenleg a sík művelést részesítik előnyben. Két ásónyom mélységig felássuk a felső talajréteget, majd még egy ásónyomra, ha kemény az atalaj. A sík művelés kezdetén az földet 25 cm mélyen és 40 cm széles sávban kiássuk (a). Majd a kiásott barázdába állva az altalajt (b) ássuk fel 25 cm mélyen és javítjuk a szerkezetét. (A kötött talajhoz homokot, a laza talajhoz agyagos földet adunk. ) A felásott altalaj felületére 5-6 dkg/négyzetméter összetett műtrágyát szórunk és az altalajba keverünk. Szentesi rózsa (naspolya) | Tarsoly és Társa Kertészet. Ezután felül tovább ásunk és ezt a földet a feljavított altalajra forgatjuk. Végül gyenge humusz és tápanyag utánpótlással fejezzük be a talaj előkészítését. Faültetés: A faiskolából hozott fát gyökerével néhány órára vízbe állítjuk. Elötte a sérült gyökereit az egészséges részig visszavágjuk. Lehetőleg nagyon keveset vágjunk le a gyökerekből gyümölcsfa ültetés A gyümölcsfa ültetés ideje ősszel lombhullás után, vagy kora tavasszal a rügyfakadás előtt van.

Öntermékeny. 1395 körüli forrásban szerepel először kis, körte alakú, barnás héjú gyümölcsöt termő fa, bokor, cserje jelentésben. Magyarországra valószínűleg Itáliából került. Erre mutat középkori olasz-latin eredetű neve is. A középkor óta folyamatosan termesztik, elszórtan mindenütt megtalálható. Lippai János 1667-ben a pozsonyi kert tapasztalatai alapján más gyümölcsök mellett a nyospola szedését, tárolását, érlelését is részletesen leírja. Tiszta időben, déltájban történő szedését, öt napig sós vízben áztatását, majd félig főtt mustba vagy mézbe tételét ajánlja. Végül megjegyzi, hogy szalmán is megérik. A még savanyú gyümölcs megsütve vagy borban vetkezi le savanyúságát. (Surányi, 1987. ) A Kerti Gazdaság 1860. évi 1. számában más gyümölcsökkel együtt a naspolyát is említi. A Nép Kertésze (1880) arról tudósít, hogy "Petrovai György faiskolájából Nagykörüben u. p. Fegyvernek kapható: 1. gyümölcsfák. nyoszpolyafák 4 fajban 3 koronáig, azarol nyoszpolyafák 1 fajban 40 korona". A naspolya termesztésére és fogyasztására népi szólások is utalnak.

Célszerű más fajtákkal együtt telepíteni, mert idegen pollen hatására növekszik a terméskötődés. Metszéskor a vesszőket nem szabad visszametszeni, mert a rövid vagy középhosszú termővesszők csúcsrügyéből képződik a virág. Nagyobb, összefüggő telepítés nem létesült belőle, inkább házi kertekben terjedt el. Éves szaporítási aránya 10-12 ezer db oltvány, mely az összes naspolyaszaporításnak több mint a felét (55-60%25-át) teszi ki. Kis termetű (3-6 m) fáiról átlagban 20-30 kg termést lehet betakarítani, becsült termése összesen 2-300 tonna, melyet főleg a háztartások saját fogyasztásukra dolgoznak fel. Gasztronómiai rendezvények

bódi irén-testrészek

Óvodai Élet 2O12 | Page 71 | Canadahun - Kanadai Magyarok Fóruma

Vagy tán hascsikarás gyötri felségedet? A király megtörölte orrát címeres zsebkendőjével, felemelte bú­bánatos szemét, s náthás hangon így válaszolt inasának: Már hogyne sírnék-rínék, kedves szolgám, amikor minden szekrényt kinyitottam, minden fiókot kikutattam, és - ó jaj! - sehol sem találom a tegnapi napot. Tovább nem is tudta mondani, mert újból elfogta a sírás... - Az már csakugyan nagy baj - mondta erre a derék inas. Az bizony elég nagy baj - mondotta mégegyszer, mert semmi más nem jutott az eszébe. Mire Nevesincs király egyből abbahagyta a zokogást, és ráför­medt az inasára: - Ennyi az egész? - kiáltotta mérgesen, és olyan vörös lett, mint az érett paradicsom. — Okosabbat nem tudsz nekem mondani? Az meg csak hebegett-habogott, végül is, hogy éppenséggel mondjon valamit, tisztelettudóan megkérdezte: - Az este még megvolt? Bódi Irén sz.Bezdek | Bódi Családfa. Kérném alázattal. Persze, hogy megvolt! felelte dühösen Nevesincs király és egy árnyalattal még vörösebb - mondhatnám, már-már lila lett a képe. - De mikor reggel felébredtem, már csak hűlt helyét talál­tam.

Bódi Irén Sz.Bezdek | Bódi Családfa

1990 -től munkáit a pápai Kékfestő Múzeumnak adományozta, ott működik tiszteletére már 1991-92 óta állandó gyűjteményes kiállítás. [4] Divattevékenység [ szerkesztés] A népművészeti és háziipari szövetkezetnek a maga tervezte kékfestő anyagból abroszt [1] [ halott link], naptárat, ruhát [2], kötényt és más használati textíliát tervezett. Ő maga a kékfestő dúcokat elemként, motívumként kezelte és létrehozta belőlük saját festői világát. Mivel a nyomódúcok egyszerű geometrikus vagy növényi elemeket ábrázoló egységek, először verdürt készített segítségükkel, majd megszületett legfontosabb műve a Kékfestő paradicsom, amely az első emberpár történetét dúcokkal ábrázolja. Később anyagot vált: pamutbársonyra, majd selyemre nyomja dúcait; a bársony sejtelmessé, a selyem játékossá teszi motívumvilágát. Óvodai élet 2o12 | Page 71 | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. Híresek pávás kárpitjai, nyárfás függönyei, amelyekre ecsettel vitte föl a levél imitációját. 3×3 méteres anyagra a dúcokat úgy nyomta, hogy azok tökéletesen kapcsolódjanak egymáshoz. Bódy Irén első önálló tárlata 1967-ben volt Budapesten, a Csók István Galériában.

Bódy Irén festői világának tárgya a kékfestés, mintegy beemelte művészeti világába a kékfestést, mely a népművészet és a művészet határán mozgó mesterség. A kékfestő nyomódúcokat elemként, motívumként, talán sajátos ready-madejeiként kezelte és folyamatosan építkezett belőlük. A geometrikus, növényi vagy állatformákat ábrázoló dúcok segítségével először verdürt készített, szép iparművészeti munkák kerültek ki keze alól (függönyök, abroszok, ruhák, kötények, naptárak), majd megszületett legjelesebb alkotása a Kékfestő paradicsom [2] című, amely a bibliai Ádám és Éva történetét dúcokkal ábrázolta. Később anyagot váltott, dúcait vászon, pamutszövet (karton) helyett pamutbársonyra, majd selyemre nyomta, a bársony sejtelmessé, a selyem játékossá teszi motívumvilágát. [3] Nyomódúcok a Kékfestő Múzeumban Pápán Első egyéni kiállításai Budapesten, a Csók István Galériában voltak 1962-ben és 1967-ben, ezután gyakran szerepelt munkáival itthon és külföldön is, köztük Kanadában mutatkozott be az 1974-es Iparművészeti Világkiállításon.