Cziffra György Felesége — Márciusi Jeles Napok
A mai szoboravató ünnepségen Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál és Emlékév életre hívója, művészeti vezetője arról is beszélt, személyesen mit jelent számára Cziffra György: "Ma nem pusztán a Mester születésnapját ünnepeljük, hanem a nagybetűs Embert, akit Cziffra Györgynek hívtak, s akinek a rendkívüli életfilozófiája, életeszménye, művészi és emberi odaadása mindannyiunk számára példát jelent. " Cziffra György szobrának leleplezése 2021. november 5-én a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal) Cziffra György 1921. november 5-ben született Budapesten, és Franciaországban hunyt el 1994. január 15-én. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zenei előadóművész volt. Improvizációs készsége minden országban lenyűgözte a koncerttermek közönségét. Játékát Liszt Ferencéhez hasonlítják. A 20. század legnagyobb zongoraművészeivel emlegetik egy sorban, Horowitzcal, Rubinsteinnel, Richterrel. Repertoárján főként Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms és Rahmanyinov művei szerepeltek, illetve Liszt-stílusú saját átiratai.
Cziffra György Felesége 2020
A műemléket Cziffra György 1977-ben nyitotta meg koncertteremként – ekkor készült el a barátja, Joan Miró által felajánlott nyolc üvegablak is, amely a mai napig a kápolna dísze. A Cziffra Foundation jelenleg is az alapító által meghatározott célokkal és szellemiségben végzi munkáját, széleskörűen támogatja a fiatal művészeket, kiállításoknak, hangversenyeknek, fesztiváloknak ad otthont. Az alapítvány elnöke Gérard Bekerman, a Cziffra György-emlékév nemzetközi védnöke. Az Improvisart című koncert koncepciója azt a romantikus hagyományt folytatja, amikor még a zongoristák és zeneszerzők előszeretettel improvizáltak, és átiratokat készítettek ismert operákból és dalokból. A koncert Bach-tól Liszt Ferencen át Cziffra György és Balázs János saját improvizációjáig terjed, és bemutatja azt a 200 éves tradíciót, amelyben az előadóművész valójában az alkotóművész társává válik. Így szeretné a művész felhívni a figyelmet e műfaj létjogosultságára a klasszikus zenében, és így tiszteleg a 100 éve született Cziffra György emléke előtt.
Itt kell megemlítenem, hogy magunk is keressük a kapcsolatokat, például szoros együttműködést alakítottunk ki a budapesti Ferenczy György Alapítvánnyal. Már a névválasztás is fontos kapocs számunkra: Ferenczy György egykor tanította Cziffra Györgyöt, és különleges egyéniségével, tudásával életre szóló élményt adott a művésznek. A szervezetet – amely a Chopin Társaságok Nemzetközi Szövetségében is fontos munkát végez – Havasiné Darska Izabella alapította, kiemelt célja a fiatal tehetségek felkutatása és felkarolása. Az együttműködés során meghívjuk egymás művészeit, a versenyek zsűrijében is részt vesznek mindkét alapítvány szakemberei. A beszélgetés során mindenütt magyar vonatkozások bukkannak fel. Az Isabelle Oehmichen-Bérczi név is magyar családi kapcsolatokra vall. Valóban, férjem Vincent Bérczi magyar származású. Édesapja, Bérczi Tibor a magyar animációs film úttörője. Egykor Németh Nándorral 1940-ben forgatták Aqua Vitae címmel az első magyar amatőr bábfilmet, amelynek másolata a közelmúltban került elő.
március 18., 19., 21. : Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget. " "Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát" – fűzik hozzá a Muravidéken. március 21. : Benedek napja a "hivatalos" tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény). március 24. : Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. Márciusi jeles napok 2. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett. március 25. : Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. (Forrás:, Wikipedia) További jeles napok listája
Márciusi Jeles Napok 20
Szeles típusúak is óvatosan egyék, mert a szél belekaphat a tűzbe, felfokozza a szeles tüneteket. A csalán-tea sem való mindenkinek, a tüzesek inkább a hűtő vértisztító növényeket keressék. (Pl. bodza. )
Márciusi Jeles Napok 15
Március 19. József napja. A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás – és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legelőre. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Márciusi jeles napok 20. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: "Fecskét látok, szeplőt hányok! " Március 21. Benedek napja. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni.
A bécsi udvar március 17-én hozzájárult Batthyány Lajos miniszterelnökké való kinevezéséhez. Április elején megalakulhatott az önálló magyar kormány, mely nem a királynak, hanem a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. A miniszterek között volt Deák Ferenc, Kossuth Lajos és Széchenyi István is. A független és felelős magyar kormány elfogadtatta V. Márciusi névnapok – kinek lesz névnapja? Nézd meg! - Nevezetes napok. Ferdinánddal az "áprilisi törvényeket", amelyek eltörölték a régi, rendiségen alapuló politikai rendszert és lehetőséget adtak egy majdnem önálló Magyarország számára, hogy a polgári fejlődés útjára lépjen. Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, Kossuth javaslatára az országgyűlés júliusban egyhangúan elfogadta az őrsereg felállításáról szóló törvényt, "a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása" érdekében. A nemzeti őrseregben, ami később nemzetőrség néven szerepelt, nem hivatásos katonák szolgáltak, feladatuk a városokban és a falvakban a rendfenntartás volt. Augusztus végén Szemere Bertalan hadügyminiszter királyi szentesítés nélkül elrendelte, hogy az új magyar hadseregbe katonákat sorozzanak.