Megérkezett Az Első Fekete Gólya Gemencre | Demokrata — Összeomolhat A Golf-Áramlat, Teljesen Felrúghatja A Föld Éghajlatát - Legfrissebb Hírek, Információk És Összefoglalók Minden Percben

A gemenci fészek életét webkamerán keresztül te is nyomon követheted. Az első fekete gólya március 3-án reggel 6. 31-kor érkezett. Még nem biztos, hogy marad: a Gemenc Zrt. szerint az egyedek sokszor több, még el nem foglalt fészket is megnéznek, hogy eldöntsék, melyik a legmegfelelőbb a költésre és az utódnevelésre. Hogy a most érkezett gólya végül a bekamerázott fészek mellett dönt-e, azt te is nyomon követheted ide kattintva. Az élő adás a Gemenc Zrt. finanszírozásával, a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével jött létre, és már 8. éve folyik. Tavaly több mint egymillió alkalommal nézték meg a felvételeket az emberek az erdészet honlapján. A Gemenc Zrt. leszögezi: az érdeklődők, a szakemberek és a tudósok csak szemlélői az eseményeknek, és semmiképp nem avatkoznak be a természet rendjébe. 1 / 2 Fotó: webkamera, Gemenc Zrt. A gemenci feketególya-populáció a legnagyobb egyedsűrűségű a világon: 40 pár fészkel itt. Viszonyításképp, ha egész Magyarországot nézzük, mintegy 380-420 párról beszélhetünk.

1. Fekete gólya webkamera 2020 hd
2. Fekete gólya webkamera 2020 film
3. Koronavírusos lett Hajdú Péter - Blikk

Fekete Gólya Webkamera 2020 Hd

Egy jelöletlen fekete gólya érkezett ma Sára és Tóbiás egykori bekamerázott fészkébe. Az ismeretlen gólya ma reggel 6:33-kor érkezett a bekamerázott fészekbe. Nemsokkal később egy kicsit rendezgetni kezdte azt. Hogy maradni fog-e, az hamarosan kiderül. Fekete gólyák, Gemenc, Keselyűs – Egy gólya érkezett 2020. 03. 03 Fekete gólyák, Gemenc, Keselyűs – Egy gólya érkezett 2020. 036:33-kor egy jelöletlen fekete gólya érkezett a fészekbe. Hamarosan kiderül, hogy zzétette: Gábor Pozsik Közzétette: Magyar gólya webkamerák – 2020. március 2., hétfő

Fekete Gólya Webkamera 2020 Film

A további két fióka világra jötte az elkövetkezendő napokban várható. A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött projektnek köszönhetően bárki élő internetes adásban lehetett tanúja az eseménynek. A gemenci feketególya-pár egyik tagja 2020. március 3-án reggel 6:31-kor szállt le a bekamerázott gemenci fészekbe. Párja március 15-én érkezett meg. Március 23-án meg is jelent az első tojás, amit az egyik gólya kidobott a fészekből, feltehetőleg azért, mert terméketlennek ítélte meg. Végül 3 tojás költését kezdték el a madarak, és a következő napokban remélhetőleg a maradék kettőből is kikelnek a fiókák. Hazánkban jelenlegi ismereteink szerint mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük kb. 40 pár Gemencben. Az itteni populáció a világ legnagyobb sűrűségű fekete gólya állománya. Az első fiókák május elején jönnek a világra. A kirepülés akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik.

Kép forrása: Gemenc Zrt. forrás: MTI Rekordszámú barnamedve a Pireneusokban 1996-ra csaknem teljesen kihalt a barnamedve a Pireneusokban, de a Szlovéniából betelepített állatoknak kszönhetően számuk gyorsan... 40 év után bukkant fel egy kihaltnak hitt denevérfaj A természetvédők eddig úgy gondolták, rég kihalt a Hill-féle patkósdenevér, ám 40 év után találtak egy példányt Ruandában. Segíthetünk hódot számolni! A 19. század közepére kipusztultak a hódok a Kárpát-medencéből, de az elmúlt évtizedek visszatelepítési programjainak...

Ezt az idei nyár Perger András szerint nyilvánvalóan megmutatta: azok a jelenségek voltak láthatók, amelyekre a klímaváltozással foglalkozó szakemberek már jó ideje előrejeleztek. – Két brutális hőhullámot is tapasztalhattunk ezen a nyáron. Régóta mondjuk, hogy ez lesz: hosszú, hetekig tartó hőhullámok, amelyeket durva, heves viharok, esőzés, jégverés, szélvihar és villámárvizek szakítanak meg, majd megint hőhullám következik. Koronavírusos lett Hajdú Péter - Blikk. Idén pontosan ezt láttuk Magyarországon is, még akkor is, ha nem pusztított tornádó, mint Csehországban, és olyan mértékű villámárvíz sem, mint Németországban, Belgiumban és Hollandiában. Hasonlókra számíthatunk a jövőben is – szögezte le Perger. Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete számít rekordnak.

Koronavírusos Lett Hajdú Péter - Blikk

Az aggodalmak fő forrása, hogy az elmúlt százezer évre vonatkozó történeti klímakutatások szerint a Golf-áramlatnak két állapota van: egy nagyobb sebességű, ami az utóbbi évezredet is jellemezte, és egy annál egyértelműen lassabb. Az adatok alapján elképzelhető, hogy egy fokozatos hőmérséklet-növekedés egy ponton hirtelen váltást okozhat, és a gyorsabb fázisból klímatörténeti értelemben pillanatok alatt átléphetünk a lassú fázisba. A mostani lassulási folyamat évtizedek óta tart, de hogy mikor jut el a "fordulóponthoz", abba az állapotba, ahonnan már nincs visszaút, még nem ismert. Még nem lehet tudni, milyen légköri szén-dioxid szintnél következik be a katasztrófa, az egyetlen, ami most tehető, ennek szintjének minél alcsonyabban tartása. A melegedés azért lassítja az AMOC-ot, mert a sűrű hideg, sós víz lemerülése az óceánba, de a melegebb édesvízi olvadó grönlandi jég lassítja ezt a folyamatot. A Golf-áramlat csak egyike a Föld azon helyszíneinek, ahol olyan fordulópont várható, amin ha átlép a klímaváltozás, a folyamat visszafordíthatatlanná válik, és kivédhetetlen károkat okoz az egész világon.

Hatására 10-15 fokkal lenne hidegebb a grönlandi térség, de a kontinensen az éghajlatváltozás miatt folytatódna a felmelegedés. Az óriási hőmérsékletkülönbség olyan extrém időjárási helyzeteket generálna Európában, amelyeket még előre jósolni sem tudunk. Annyi biztos, hogy a mostaninál sokkal erősebb ciklonok alakulnának ki – mondja a professzor. Elviselhetetlen hőség Magyarországon Hagyjuk most magára a Golf-áramlatot, nézzük a cikkünk elején feltett másik kérdést: maga a klímaváltozás milyen extrém helyzeteket idézhet elő Magyarországon? Nagyon általánosan fogalmazva azt mondhatjuk, sok időjárási szélsőség erősödik, mások gyengülnek, míg egy kis részük megszűnik. Fotó: / Bielik István A rendszertelenül, egyszerre kis területen lezúduló nagy mennyiségű csapadék egyre gyakrabban okoz majd villámárvizeket. Mivel pedig a télen várható csapadéktöbblet nagy része elfolyik anélkül, hogy a talajba szivárogna, a nyári időszak várható csapadékhiányát nem tudja kiegyenlíteni, így a szárazság gyakorisága nőni fog.