Európai Borlovagok Magyarországi Rendje - A Tordai Hasadék
Kétnapos vendégségben járt az európai borlovagok magyarországi rendje Ottományban és Szalacson március 17–18-án. Tanácskozásuk tárgya: az összefogás kiterjesztése a Kárpát-medencei őshonos szőlőfajták megmentéséért. És mivel tájegységünk korábbi híres borának a bakatorból készültet tartották, így adta magát, hogy elsősorban e téma köre szerveződjék az értekezlet. Szűcs György A csütörtöki, majd a pénteki előadások felszólalói is mind azt igyekeztek erősíteni, hogy érdemes eme szőlőfajtával foglalkozni. Horváth Béla, a községközpont, Szalacs polgármestere köszöntőjében arra a lehetőségre biztatta a gazdákat, hogy aki csak teheti, próbáljon meg időt és energiát fektetni a borászatba. Ugyanis a helyi turizmus lenne az egyik lehetőség arra, hogy irányt és kitörési lehetőséget biztosítson a községnek. Ezt erősítendő, a település több pontján is táblák jelzik a közelben levő pincéket, a tulajdonosok elérhetőségével. Ennek gyakorlati haszna az, hogy az érkező vendégek könnyebben megtaláljanak egy-egy helyi borosgazdát, hiszen sajnos nem minden esetben sikerül(t) "összekötni" az érdeklődőket azokkal, akik bort készítenek vagy értékesítenek.
- Európai borlovagok magyarországi rendre sur http
- Európai borlovagok magyarországi rendre plus
- A tordai hasadék legenda
- A tordai hasadék mondája
Európai Borlovagok Magyarországi Rendre Sur Http
Talárt viselnek, a hozzá illő fejfedővel. A rend élén általában a nagymester, a szenátus feje stb. áll. További tisztviselők pl. a prokonzul, legátus, adminisztrátor, kincstárnok, lelkész, prelátus, prépost, parancsnok, lovag stb. A nagyobb rendek különféle területi szervezetekre (konzulátus, legátus, szenátus stb. ) oszlanak. Díszes felvonulásokat tartanak az új tagok felavatása (gyakran templomban) és más ünnepi események alkalmával. Újabban nők is tagjai lehetnek. Az új tagokat a régiek ajánlhatják. Az első borlovagrendek, illetve borászati intézmények már a középkorban megjelentek. Több francia borvidéken, mint Bordeaux, Champagne, Burgundia, Bergerac, Elzász stb. számos borlovagrend létezett. A tagjai szinte kizárólag bortermelők voltak, akik a közös piaci és politikai érdekképviselet és a kölcsönös segítségnyújtás érdekében szövetkeztek egymással. A legrégibb ilyen szövetség az 1199-ben alapított akvitániai Jurade de Saint-Emilion volt, mely fokozatosan feledésbe merült, majd 1948-ban felújították.
Európai Borlovagok Magyarországi Rendre Plus
Az esemény nyilvános, a Bor Akadémia tagságán kívül a borkultúra iránt érdeklődő minden kedves vendéget szívesen látunk! Hiszünk abban, hogy a borest méltó környezetet biztosít az Év Bortermelője díj öt jelöltjének és a határon túli magyar borászok bemutatkozására, kiváló boraik kóstolására. A részvételi díj bruttó 15 000 Ft/fő, amely átutalással a Magyar Bor Akadémia 12010501-01599242-00100007 számlaszámára (Raiffeisen Bank Zrt. ) előre fizetendő. (Az ár tartalmazza a korlátlan borkóstolást, a büfévacsorát és a részvételi lehetőséget a kísérőprogramon. ) A Magyar Bor Akadémia tagjainak a rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! JEGYVÁSÁRLÁS IDE KATTINTVA (2021. november 21. 21. 00 óráig! ) A vendégek színvonalas szórakoztatásáról Miklósa Erika operaénekes és kísérete gondoskodik. A résztvevőknek a borokhoz és az alkalomhoz illő gasztronómiát felvonultató büfévacsorával is kedveskednek a szervezők. Az Év Bortermelője Magyarországon 2021 – Íme a jelöltek! Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék) Günzer Tamás (Villányi borvidék) Ipacs Szabó István (Villányi borvidék) Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék) Nyúlné Dr. Pühra Beáta (Etyek-Budai borvidék) 2021-ben is sor kerül az Év Bortermelője Magyarországon díj kiosztására, melynek jelölési szakasza lezárult.
Az alpinisták a hatalmas sziklafalakat célozzák meg, míg mások csupán a kirándulás kedvéért látogatnak el ide. Az első benyomásunk az volt, hogy sokan nincsenek tudatában, hogy a Tordai-hasadék gyakorlatilag egy szakadék, mely önmagában is veszélyes, hát még megfelelő felszerelés nélkül. Az erdei sétát függőhíd követi, mely átvezet a patak másik oldalára. Látványos az emelkedő, ahogyan a vízpart mellől egyre magasabbra jutunk a sziklafal peremén. Az eső és a sok látogató nemcsak élesre, de tükörsimára, csúszóssá dörzsölte a köveket. Először elhaladunk a Sárga-torony mellett, ezt követi a 200 méter magas Falkolosszus, melyet sima lapos oldaláról ismerhetünk fel. Itt nincs helye a kapkodásnak és tolongásnak. A néhol alig 50 centi széles párkány megköveteli nemcsak a természet, de embertársaink iránt is a tiszteletet, hogy egymásra figyelve, óvatosan és rendezetten haladjunk előre. Újabb híd következik, mígnem elérünk a hasadék közepe táján található Csorgóhoz. Szép látvány, ahogy a mohás köveken megtisztulva kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként.
A Tordai Hasadék Legenda
A barlangok többségének megközelítése kifejezetten nehéz és veszélyes. A hasadékhoz számos legenda kapcsolódik, ezek többsége Szent Lászlóhoz kötődik. A legenda szerint Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal, azonban a túlerővel szemben vissza kellett vonulnia a hegy irányába. A kunok üldözőbe vették és amikor már majdnem utolérték a magyar királyt és seregeit, Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott: ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt a magyar sereg mögött, így menekültek meg a kunoktól. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön. A Tordai-hasadék 1939 óta természetvédelmi terület, 2007-től pedig a Natura 2000 hálózat része, melynek fő irányelve a madarak élőhelyének védelme. Teljes területe 324 hektár és környékén több mint 100 km jól jelzett és kiépített turistaösvény ismert. A sziklamászók egyik legkedveltebb helye. Autóval legcélszerűbb Mészkő (Cheia) felől megközelíteni, itt egészen a hasadék bejáratáig hajthatunk egy viszonylag jó minőségű murvás úton.
A Tordai Hasadék Mondája
Ami ezen a ponton esetleg még érdekes lehet, az Tordai pártjának neve, a Párbeszéd. Lófaszt érdekes! Hiszen azt már ezer éve tudjuk, hogy ezek a libsi pártnevek csupán önmaguk karikatúrái. Ahogyan a Momentum annyira zavaró volt a többiek számára, hogy ki is ekézték maguk közül, vagy ahogyan a DK a legkevésbé demokratikus, és a koalícióra cseppet sem hajló párt, illetve, ahogy az is kiderült, hogy a politika bizony nem lehet más, úgy hullott le a lepel az érdemi párbeszédtől kórosan tartózkodó Tordai féle bagázsról is. És hát tulajdonképp semmi érdekes nem történt. A liberók sem a választáson, sem az utcán nem tudtak nyerni, behozták hát a Tisztelt Házba az utcát. Aztán most ezek az utcafiúk és utcalányok a mi pénzünkön, a mi bőrünkre kurválkodnak odabent. Csak legalább az IQ-juk ne fogazna…