Herend Szakiskola: Szekunder Levegő Szivattyú
- Fischer mór porcelánipari szakközépiskola zalaegerszeg
- Szekunder levegő szivattyú hiba
- Szekunder levegő szivattyú kiválasztás
- Szekunder levegő szivattyú állomás + vezérlés
Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskola Zalaegerszeg
Készletösszeállító segítség Vissza Vissza...
A szelep feladata, hogy meggátolja a kipufogógáz visszajutását a szívó oldalra, ezért egy visszacsapó szelep található benne. A szelepek működtetését végezheti vákuum, a szekunder levegő szivattyú által generált nyomás, vagy –mint ahogy a legújabb modellekben van – lehet a szelep elektromos állítású is. Az Otto-motorok részecskeszűrője és a szekunder levegő rendszer összehangoltan még hatékonyabb lehet, hiszen a szekunder levegővel lehet segíteni a részecskeszűrő regenerációját, mivel a többlet oxigén szükséges a részecskék elégetéséhez. A benzinmotor alapvetően nagyobb kipufogógáz-hőmérsékleten üzemel, mint a dízelmotor, így a regenerálás könnyebben elindul, mint a dízeleknél, a szekunder levegő pedig lehetővé teszi, hogy a motor keverékillesztése ne változzon a regenerálás alatt. A többletlevegő adagolásának szabályozásával kordában lehet tartani a regenerálást, ami a részecskeszűrő élettartamát növeli. A Pierburg már el is készült az elektromos szekunder levegő szivattyújával, aminek változtatható fordulatszáma segíti a szekunder levegő pontos mennyiség-szabályozását, így az OPF, vagyis az Otto-Partikel-Filter regenerálásának szabályozását.
Szekunder Levegő Szivattyú Hiba
A korábbi NEDC-hez képest a WLPT nagyobb motorterhelést jelent, ami több részecske-kibocsátást eredményez. Érdemes megnézni ezt a videót. Hogy lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást a meglévő rendszerekkel? A három komponensre ható katalizátor jól teszi a dolgát, ha már bemelegedett, és nem szennyeződik. A bemelegedési időszak azért nagyon fontos, mert olyankor kis mértékben dúsítani kell a keveréket, ami így oxigén-szegény lesz, és sok elégetlen szénhidrogén marad a kipufogógázban. Ez nem csak az emisszió szempontjából gond, hanem a katalizátor felmelegedését is lassítja. Ezért találták ki a szekunder levegő rendszert, ami hideg motornál, az indítást követő kb. 90 másodpercben friss levegőt juttat a kipufogóba, így az elégetlen szénhidrogének oxidálódni tudnak, ami pedig hőt termel, így a katalizátor gyorsan bemelegszik. A káros anyagok szén-dioxiddá és vízzé alakulnak, a lambda-szabályzás pedig hamarabb elkezdődik. A szekunder levegő rendszer egyrészt egy szivattyúból áll, ami a motor szívó oldaláról vagy közvetlen a motortérből egy szelepen keresztül nyomja be a levegőt a kipufogócsőbe.
Szekunder Levegő Szivattyú Kiválasztás
A csatlakozó lehúzását követően felvillant a "csekkendzsin" lámpa, kiolvasva ezt a hibakódot dobta a gép. Fotó: Dombóvári Mihály Igazán az Euro 4-es norma teljesítési kényszere tette szükségessé a szekunder levegőrendszer kifejlesztését és alkalmazását. Az Euro 3-ashoz képest a hidegüzemi emisszió csökkentését kellett megoldani, ami nehéz feladat elé állította a tervezőket, hiszen üzemmelegen is csak a katalizátor segítségével teljesítették a motorok az elvárásokat. Gyorsítani kellett a motor melegedésén, másrészt megoldani, hogy a katalizátor előbb "életre keljen". Utóbbinak legalább 300 Celsius-fokos hőmérséklet szükséges, hogy érdemben kifejthesse hatását (ez még nem az üzemi hőfoka). Ezért telepítették motorközeli helyre a katalizátorokat, rendszerint közvetlenül a kipufogó gyűjtőcső mögé, hiszen a kipufogórendszerben itt jóval melegebb a kiáramló gáz, mint mondjuk a kocsi hasa alatt. Mindemellett serkenteni kellett a katalizátorban zajló oxidációs folyamatokat, ezek megoldására született a szekunder levegőrendszer.
Szekunder Levegő Szivattyú Állomás + Vezérlés
Az Otto-motorok károsanyag-kibocsátását viszonylag jól kordában lehetett tartani a három komponensre ható katalizátorral, ha a lambda értékét 1 körül tartottuk. Csakhogy a nagyobb és nagyobb fajlagos teljesítmény elérése érdekében megjelent a közvetlen benzinbefecskendezés, és megindult a benzinmotorok "dízeleséde". Feltehetjük a kérdést, hogy miért szeretnénk dízeles benzinmotorokat. A válasz a jó hatásfok és kis tüzelőanyag-fogyasztás körül keresendő. A pozitív hatások mellett ugyanakkor a negatív tulajdonságok is előkerülnek. A közvetlen befecskendezés miatt a levegő és tüzelőanyag keveredése nem megy végbe olyan jól, mint a szívócső-befecskendezés során, és részecskék keletkeznek, mint a dízel motorokban. Az Euro 6-os előírások bevezetésével elkezdték mérni az Otto-motorok részecske-kibocsátását, a mostani Euro 6c előírások pedig a korábbinak mindössze tizedét engedik meg a menetciklus alatt. És itt jött az újabb pofon a közvetlen benzinbefecskendezésnek: megváltozott a menetciklus.
Ha teheti, a regisztrációhoz ne freemail vagy citromail címet használjon! Visszajelzések alapján ez a két emailszolgáltató a többiekhez képest lassú, a kapott leveleket pedig gyakran ok nélkül is levélszemétként kezeli. Ha ilyen email fiókot használ, a levelet jelentős része késéssel vagy meg se érkezik.