Alsóvárosi Ferences Templom | Szeged Ma | Pitagorasz Tétele | Matekarcok
Havas Boldogasszony Római Katolikus templom és kolostor A Szeged alsóvárosi Római katolikus ferences temploma az Alföld egyik leggrandiózusabb középkori műemléktemploma. A ferences templom tornya a szegedi Mátyás király téren magasodik az ég felé, egyébként ezt a teret korábban Barátok terének nevezték. Az alsóvárosi templom hajdan a térség egyik legnagyobb fontosságú egyházi építménye lehetett. 1509. augusztus 5-én szentelték fel a templomot Havas Boldogasszony tiszteletére. Ekkor tartják a Mátyás király téri Havas Boldogasszony templom búcsúnapját, amely már több mint 500 éves, 2003-ban lett annyi. A barokk templom építészete és belsőtere A templomterem mérete elképesztő 63, 5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája. A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. Iszeged.hu. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók.
- Iszeged.hu
- Matek - Vázold föl az 5 cm magas egyenes hasáb hálóját, számítsd ki a felszínét és térfogatát, ha alaplapja: d, olyan egyenlő s...
Iszeged.Hu
A szeged-alsóvárosi Ferences Templomban 17. 30-kor ünnepélyes zsolozsma, 18 órakor szentmise lesz a termények megáldásával. 19… Augusztus 1-jén és 2-án tartották a Havas Boldogasszony országos nagybúcsút Szeged-Alsóvároson. Az eseményen minden program és lehetőség azt igyekezett elősegíteni, hogy közelebb kerüljenek az ide érkezők Istenhez és egymáshoz – mondta el… Az alsóvárosi búcsújárás az egyetlen szegedi vallási ünnep Fotók: Gémes Sándor Több ezren látogattak el augusztus első hétvégéjén a Mátyás térre, ahol Dél-Alföld legrégebbi vallási ünnepét, a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony Országos Nagybúcsút…
Ezáltal kaptunk egy derékszögű háromszöget, melynek befogói az átlók fele, az átfogója a rombusz oldala Pitagorasz tétel: 2, 1 2 +2, 8 2 =a 2, azaz a=3, 5cm K alap = 4a = 4*3, 5 = 14cm A = 2*Talap+Kalap*M = 2*11, 76 + 14*5 = 93, 52cm 2 1
Matek - Vázold Föl Az 5 Cm Magas Egyenes Hasáb Hálóját, Számítsd Ki A Felszínét És Térfogatát, Ha Alaplapja: D, Olyan Egyenlő S...
A Pitagorasz tétel a geometria, sőt talán a matematika egyik legközismertebb tétele, amely a derékszögű háromszög oldalai közötti összefüggést mondja ki. Pitagorasz tétele: A derékszögű háromszög befogóira emelt négyzetek területeinek összege egyenlő az átfogóra emelt négyzet területével. A mellékelt ábra jelölései szerint: a 2 +b 2 =c 2. A tétel bizonyítása: Készítsünk két darab (a+b) oldalú négyzetet az alábbi módokon, ahol " a " és " b " a derékszögű háromszög befogói! Matek - Vázold föl az 5 cm magas egyenes hasáb hálóját, számítsd ki a felszínét és térfogatát, ha alaplapja: d, olyan egyenlő s.... (Ez a "csel". ) A két darab (b+a) oldalú négyzetek területe nyilvánvalóan egyenlő. A tétel bizonyításában felhasználjuk azt az euklideszi axiómát, hogy "Ha egyenlőkből egyenlőket veszünk el, akkor a maradékok is egyenlők. " A fenti baloldali négyzetben kaptunk 4 darab, az eredeti háromszöggel egybevágó derékszögű háromszöget, és egy "a" illetve "b" oldalú négyzetet. Ezek területe a 2 és b 2 területegység. A jobboldali négyzetben is megtalálható ez a 4 darab, az eredeti háromszöggel egybevágó derékszögű háromszög, amelynek átfogója " c ".
Történeti és didaktikai kiegészítés: Püthagorasz valószínűleg az átfogóra emelt négyzetekre vonatkozó egyenlőségként mondta ki a tételt, és talán tőle került bele ilyen formájában az Elemekbe. Tehát a görögök úgy gondolták, a Pitagorasz-tétel elsősorban terület ek egyenlőségét mondja ki. A hagyományos iskolai anyagban azonban egész más formájában, mint az oldalak hosszúság ának négyzetére vonatkozó tétel szerepel, de bizonyítását mégis az itt közölt egyszerű átdarabolásos bizonyításhoz hasonló ún. "hindu bizonyítás" formájában szokás elvégezni. Ez a szó szoros értelmében, matematikailag nem helytelen, de mindenesetre sok kérdést vet fel, és szoros kapcsolatban van a szakaszok összemérhetetlenségének elméletével. A görögök közül tényleg sokan elhitték, hogy Püthagorasz fedezte fel az illető tételt. Egyik történetírójuk szerint amikor felfedezte, örömében száz ökröt áldozott az isteneknek. Ez azonban nagyon valószínűtlen – amint az már Cicerónak is szemet szúrt [1] – mivel a püthagoreusok nemcsak a lélekvándorlásban hittek, hanem, akárcsak a hinduk és buddhisták, abban is, hogy a halál után az emberi lélek állatokba is költözhet, ezért tartózkodtak az állatok öldöklésétől.