Ősi Magyar Hitvilág – Dunai Vizállás Budapest – Madeby Prid
Horváth János: Az ősi magyar hitvilág (Gondolat Könyvkiadó, 1971) - Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII-XIX.
- Könyv: A magyar ősi hitvilág (Solymossy Sándor)
- A magyar ősi hitvilág-Solymossy Sándor-Könyv-Nemzeti Örökség-Magyar Menedék Könyvesház
- Solymossy Sándor: A magyar ősi hitvilág | bookline
- Ősi magyar hitvilág - Tananyagok
- BAON - Mutatjuk folyóink aktuális vízszintjét Bács-Kiskun megyénél
Könyv: A Magyar Ősi Hitvilág (Solymossy Sándor)
A Magyar Ősi Hitvilág-Solymossy Sándor-Könyv-Nemzeti Örökség-Magyar Menedék Könyvesház
- Ezért mondják sokan, hogy a magyar társadalom fejlődése "megkésett"? Nem, nem ezért, mégis azt mondjuk, hogy nem véletlenül és nem jogtalanul beszélnek-e megkésettségről. Nem véletlenül és nem jogtalanul, de félreértik és megmagyarázzák, mert nem tudják felfogni a magyar műveltség évezredeket átvészelő archaikus, szakrális hagyományainak a nagy rejtélyeit. A legfontosabb: ha ez a megkésettség azt jelenti, hogy a magyar társadalom évszázadokon át "korszerűtlenül" ragaszkodott a szakrális királyság szent hagyományaihoz, akkor áldott megkésettségről beszélhetünk. Alighieri Dante írta meg az egyik legszebb könyvet a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, az "Isteni Színjáték" címet adta e könyvnek, de már nem merte nevén nevezni se a táltos paripát, se Tündér Ilonát, és amikor megtudta, hogy megannyi magyar népmese szól a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, hogy a Magyar Királyságban e meséket még "meg szabad érteni", így fakadt ki: "Boldog Magyarország"! Ősi magyar hitvilág ppt. Dante tudta, hogy a táltos paripa a magyar őstörténet és az egyetemes őstörténet egyik legfontosabb rejtélye, irigyelte a korabeli magyarokat, de a mai magyarokat már nem irigyelné.
Solymossy Sándor: A Magyar Ősi Hitvilág | Bookline
Ezen szintek ábrázolására hivatott például az égig érő fa, más néven világfa. Sokszor hallani az ősmagyarságról, sokan mégsem ismerik eme letűnt mondavilág figuráit, ezért bemutatunk közülük párat. Táltos Kiválasztottnak tekintették és óriási tekintélye volt, a pogány vallás papjaként tisztelték. A táltosról (avagy sámánról, amely egyes források szerint szinonima, mások szerint különböző tisztséget takart) már a születése pillanatában kiderült, hogy miféle, hiszen eggyel több foggal vagy ujjal született, vagy aranyhajjal- és foggal, esetleg csillag alakú anyajeggyel a vállán. Ha a bába rögtön elszólta magát, hogy táltos született, úgy tartották, hogy a kisfiú hét éves korában eltűnik majd. Erre a tisztségre tehát születni kell, nem lehet senkit kiképezni rá vagy átnevelni. A fehér ruhás táltos képes volt többek között a jóslásra és az időjárás szabályozására, utóbbit akár lángok, lovak vagy bikák képében is. Solymossy Sándor: A magyar ősi hitvilág | bookline. Tanácsadással, füvek ismeretével, orvoslással is foglalkozott, testet-lelket egyaránt gyógyítva.
Ősi Magyar HitviláG - Tananyagok
Ismerte többek közt a történelmet, a hagyományokat, a jogot, a botanikát, spirituális kiteljesedését pedig gyakran dobszóval tette teljessé. Állítólag a magyar vezérek, és szinte az összes Árpád-házi király táltos volt. Lidérc Lúdvércként is hívták, és régen úgy tartották, hogy az ilyen démon ráül az emberre, megnyomja és "megszopja", azaz megduzzasztja a mellbimbóit. Esetenként az emberek vérét is szívta. Nem összekeverendő a lüdérccel, amely egy ember (sokszor régi szerető vagy elhunyt házastárs) alakját magára öltő, tüzet szóró szexdémon. A 20. századra már tompult a lidérc megítélése, és gyakran ábrázolták tyúk alakban, azaz inkább nevetség tárgyává tették, mert úgy kevésbé félték. Ennek alapja, hogy az ősmagyarok hittek a lidérccsirkében, amely az úgynevezett segítőszellemek legelterjedtebb változata volt. A segítőszellem egy személyhez kötődő lény, aki gazdaggá teszi tulajdonosát, ha az cserébe az ördöggel paktál le. Könyv: A magyar ősi hitvilág (Solymossy Sándor). Megszabadulni tőle lehetetlenség, és a lidérccsirke végül megbetegíti gazdáját.
Napfogyatkozáskor elődeink egy fehér tálba tiszta vizet öntöttek, és rettegve figyelték, hogy a vízben tükröződő égbolton hogyan falja fel a szörnyeteg a napot. A kutat gondosan lezárták, nehogy átjárót biztosítson az alvilág és az evilág között, máshol pedig azért tettek így, hogy a nap előtt elszálló démon vizelete nehogy megmérgezze az ivóvizet, halált hozva a népességre és a jószágokra egyaránt. A gyerekeket is gyakran ijesztgették vele, főleg a palócoknál dívott ilyeneket mondani a rosszalkodó kölöknek: "Vigyázz, mert elvisz a markoláb! " Egyes források szerint a felnőttek ebben a figurában kevésbé hittek, csak azért mondogatták vészjóslóan a csemetéiknek, hogy ne másszanak a kútba vagy ne menjenek ki sötétben egyedül.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Duna Múzeum (), 2016. június 28.
Baon - Mutatjuk Folyóink Aktuális Vízszintjét Bács-Kiskun Megyénél
A vízjárásához tartozik még a mederkitöltési tényező nevű adat. A vízmércén mért legnagyobb vízállás mederkitöltési tényezője 100%. A legkisebb mért vízszinthez tartozik a 0%. A vízmérce használata [ szerkesztés] A mechanikus vízmérce egy relatív skála, hagyományosan 2 centiméterenkénti beosztással. Az adott napra a napi vízállás értékét úgy számítják ki, hogy a reggel 7:00-kor, illetve az este 19:00-kor mért értékeket összeadják és elosztják 2-vel, tehát a két érték átlagát veszik. BAON - Mutatjuk folyóink aktuális vízszintjét Bács-Kiskun megyénél. [1] A különböző vízállások elnevezései [ szerkesztés] A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következő: 0 – 20% igen alacsony 21 – 40% alacsony 41 – 60% közepes 61 – 80% magas 81 – 100% igen magas A vízállás mérésének története [ szerkesztés] Vízmérce a Lánchíd budai pillérének lábán Hazánkban az első vízmércéket a 18. században állították fel. A vízállások feljegyzését a Dunán már 1823-ban Pozsonyban és Budán, 1830-ban Komáromban kezdték el. A Tisza első mércéjét Szegeden állították fel 1833-ban.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) keretein belül működő Országos Vízjelző Szolgálat (OVSZ) az év minden egyes napján készít vízállás-előrejelzést a hazai vízfolyások főbb vízmércéire, illetve közreadja az aktuális gázló információkat. A vízállás-előrejelzések előállításához figyelembe veszi a meteorológiai helyzet aktuális és várható alakulását is, továbbá téli időszakban a főbb folyók hazai szakaszaira jégelőrejelzést és a Duna fontosabb vízgyűjtő területeire hófelhalmozódás-számítást is végez. A HYDROINFO Applikációban a számítások eredményeiből előálló produktumok gazdag tárházát találja szöveges, táblázatos, grafikonos és térképes formátumban. Gyorsan tájékozódhat a legfrissebb dunai, tiszai, drávai előrejelzésekről, a Duna vízgyűjtőjére vonatkozó meteorológiai háttér-információkról vagy akár a részvízgyűjtőkön felhalmozódott hó mennyiségéről. HYDROINFO Extrák: - Hydroinfo Figyelő: Értesüljön azonnal a legfrissebb előrejelzésekről, használja a Figyelőt. Csak a tiszai előrejelzések érdeklik?