Okostankönyv — Eper Ültetés Tavasszal

Számuk 150-400 G/l mennyiségben fordul elő. A vörös csontvelő óriás sejtjeinek plazmájában képződnek, élettartamuk 10-14 nap, majd a lép szűri ki és bontja le. A vérlemezkék kitapadnak a sérült érfalra, és a belőlük felszabaduló anyag hatására egy olyan reakciósorozat indul meg, amelynek végeredményeként a vérplazmában oldott állapotban található fibrinogén nevű fehérje a sérülés helyén oldhatatlan, fonalas szerkezetű fibrinné alakul át. A fibrinszálak rárakódnak a sérült érfalra, és lezárják a sebet. A képződő fibrinhálóba bezáródnak a vér sejtes elemei is. A vér állaga alvadás közben kocsonyaszerűvé válik. A képződött alvadék alatt megkezdődik az érfal és a sérült szövetek regenerációja, végül az alvadék is lebomlik, eltűnik. A véralvadás átlagosan 5-6 perc alatt játszódik le. A folyamatban a vérplazma sokféle fehérjéje vesz részt. A normális véralvadáshoz Ca 2 + ionok is szükségesek. A vérzést jelentősen csökkentik a sérült érfalból és a vérlemezkékből felszabaduló érszűkítő anyagok.

Szöveti makrofágok - idegen anyagokat fagoc itálnak. Az alakos elemek közé tar toznak még a vérlemezkék, amik a vörös csontvelőben képződnek, nincs sejtmagjuk, méretük kb 2-5μm. Véralvadásnál, érpályák védelménél és helyreállításánál van szerepük. A vérplazma a vér folyékony ál lománya. Kb. 92%-a víz. Benne oldott sók, ionok (Na+, K+, Cl-, Mg2+, Ca2+), fehérjék (a lbuminok, globulinok, fibrinogén), hormonok, szerves anyagok (glükóz, AMS-ak, zsírsavak), bomláster mékek (karbamid, bilirubin) vannak. Funkciója a sze rvetlen ionok, gázok szállítása, a tápanyagok szá llítása, a véralvadás kialakítá sa, az ozmotikus nyomás és a puf ferkapacitás szabályozása.

Ezen kívül fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában és a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér speciális, folyékony sejt közötti állománnyal rendelkező szövet. A vörösvértest Az alakos elemek közül a vörösvérsejtek (eritrocita) száma a legnagyobb 4-4, 5 millió /liter, korong alakúak, oldalról súlyzóformát mutatnak, átmérőjük 7-7. 5 µm. A vörösvérsejtek finom hálózatos alapállományának hézagait vastartalmú vérfesték (hemoglobin) tölti ki. Az érett vörösvérsejt élettartama 120 nap, az elöregedett sejteket a lép kiszűri és lebontja. A vörösvérsejtek legfontosabb feladata az oxigén és a széndioxid szállítása a sejtek és a tüdő között, valamint a vér állandó vegyhatásának biztosítása. A vörösvérsejtek a vörös csontvelőben képződnek, az érési folyamat elején még rendelkeznek sejtmaggal, majd a mag fokozatosan zsugorodik és eltűnik. A vörösvérsejtek képzéséhez szükséges anyagok: * a gyomornyálkahártya által termelt anyagok, melyet a máj raktároz * a táplálék útján felvett anyagok (vitaminok pl: B12, B1, C, vas, aminosavak) A vörösvérsejt képzés fontos szabályzója a vese által termelt hormon jellegű anyag, az úgynevezett eritropoetin, a vese érzékeli a vér oxigéntelítettségét, és ha az csökken, akkor fokozódik ezen anyag kiválasztása, így fokozódik a vérképzés a csontvelőben.

Kiváló az ödémák kezelésére, a vesekő és vesehomok megelőzésére, de remek gyomorerősítő, amely amellett, hogy serkenti az emésztést, még az étvágyat is fokozza. A lestyán gyulladásgátló és antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. Vizelethajtó hatása miatt segíti a húgyhólyag és a vesék tisztítását. A lestyán a savakon és cukrokon kívül mintegy 1, 0% illóolajat tartalmaz. Az ebben található butilftalid származékok adják a növény jellegzetes illatát. Mivel képes a szervezetünket megtisztítani a különféle méreganyagoktól, így segít megóvni minket a különféle fertőzésektől is. Segíti a húgysav kiürítését is a szervezetből, így a köszvény, és egyéb reumatikus megbetegedések ellen is hatásos. Ez a gyógynövény tehát azon kívül, hogy megfűszerezi az ételünket, az életünket is szebbé képes varázsolni.

Amúgy is érdemes a régi növényeket is minden évben áttelepíteni, mert úgy sokkal ízletesebb és gazdagabb lesz a termés. A földieper szeret elterülni a talajon, így ehhez mérten kell számára területet biztosítanunk. A palántákat egymástól 45-60 centiméterre ültessük, így elegendő hely jut számukra a növekedéshez, és az indáik is el fognak férni. A sorok között is érdemes 60 cm-es távolságot hagyni, mert így jóval egyszerűbbé válik az öntözés és a növény gondozása. A palánta számára olyan mély lyukat készítsünk, amelyben kényelmesen elfér a gyökérzete. A levelei a föld felett maradjanak, nem kell túl mélyre ültetni. Az eper szereti a vizet, így alaposan öntözzük meg az ültetést követően. Érdemes mulcsozni az ágyást, hogy meg tudjuk őrizni a talaj nedvességtartalmát, és csökkentsük a gyomok mennyiségét. Fontos, hogy rendszeresen öntözzük, és gyomtalanítsuk az epret. Ha kellően meleg az idő, és elegendő napfény jut a növénynek, akkor a virág megtermékenyítése után csak egy hónapot kell várnunk, hogy falatozhassunk az eperből.

Ha azonban tőosztással szeretnénk szaporítani, akkor ahhoz mindenképpen várjuk meg, míg a sarjak tavasszal megindulnak. A talajt ássuk fel alaposan, majd gereblyézzük simára és készítsünk magágyat. A lestyán magjait 60 cm-es sorközökre, 1-3 cm mélyre vessük. A lestyán kedveli a nyirkos, tápanyagban dús termőföldet. A túlságosan kötött talajon nem képes megélni. Levelei és a hajtásait tavasztól őszig szedhetők. A lestyán nem hőigényes, magjai már 4-5 Celsius-fokon csírázásnak indulnak. Később, hogy tovább tudjon fejlődni, 20 Celsius-fok körüli hőmérsékletre, vagy ennél melegebbre van szüksége. Minél melegebb van, annál nagyobb lesz a termés illóolaj-tartalma. A lestyán levelei fagyérzékenyek, azonban gyökerei jól át tudják vészelni még a legkeményebb téli fagyokat is. A lestyán kedveli a fényt, és bár félárnyékban is megterem, ha kellő mennyiségű fényhez jut, azzal nőni fog az illóolaj-tartalma, és sokkal intenzívebb lesz az íze. A lestyán s ok vizet igényel, de mivel gyökerei akár 1 méteres mélységbe is képesek lehatolni, ritkán szárad ki.