Utasítás Rendkívüli Halál Esetére, Hagyatéki Tárgyalás – Jogi Fórum
Az a lelkiismeret, mely nem susog, hanem mennydörgés hangján szól. Az a lelkiismeret, mely lázba kergeti az embert, és az álmot elűzi szeméről. Az emberiség gyötrő fájdalmat érez mind e fény és pompa közt, és ennek a fájdalomnak a neve Tolsztoj. A mi kultúránk hatalmas épület, de vajon egy épület magáért van-e, avagy avégett, hogy emberek lakjanak benne? Kik laknak benne? Pincében nyomorog a tömeg, és az északi oldalon, ahol a nap nem süt. És igazán oly irigylésre méltók-e, akik a napos oldalon sütkéreznek? Mind betegek vagytok, mondja Tolsztoj. Igaz, százszor igaz! De gyöngék vagyunk, élni akarunk, és sokan vannak ellenünk. Hogyan őrizzük meg emberi méltóságunkat? A halál jogi fogalma. Ez pedig a fő dolog, mondja Tolsztoj. Így találkozik Tolsztoj azzal a filozófussal, aki a tizenkilencedik század nagy erkölcsi értékeit először hirdette, és az erkölcsi törvénynek ezt a formát adta: Ember, óvd meg emberi méltóságodat, tiszteljed magadban és másokban. Tolsztoj eszerint élt. Életével, kínszenvedéseivel, majdan halálával így pecsételte meg tanítását.
A Halál Jogi Fogalma
12. fejezet XII. Fejezet A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZSEK 216.
Ha az állatok gondolkodni és ítélni tudnának, az embereket egynéhány cselekedetük láttára bizonyára őrülteknek mondanák. A tömegnek ez az örök előjoga. Ezért találták ki a normalitás fogalmát. Aki olyan, mint a többség, mint az átlag, a józan, az épelméjű. A gondolkodás nagy abnormitás. Mihelyt valaki a maga esze szerint mer élni, az legalábbis különc. Különc, az annyi, mint félőrült. Ne merj különbözni, ne merj elkülönülni embertársaidtól, még ha nem becsülheted is őket valami sokra. Tégy úgy, mintha becsülnéd őket. Ez az úgynevezett udvariasság. Jasznaja Poljanában élt egy különc. El van intézve. Rendkívüli halál fogalma wikipedia. A szilárd többség értékei nem voltak az ő értékei, ez abnormis és megbocsáthatatlan. Gazdag volt, és nem becsülte semmire a gazdagságot, az emberi nyomorúság főforrásának tekintette; ezt nem bocsáthatta meg neki a saját családja sem, még kevésbé a világ gazdagainak a tömege. Mikor oly jó gazdagnak lenni! Rendben van, örüljetek a gazdagságtoknak, és vessétek meg a szegényeket. Irtsátok ki a könyörületet szívetekből, vagy legalább forduljatok el a nyomortól, hogy ne lássatok, hogy az ne zavarjon benneteket.
A leltár elkészítésének határideje harminc nap, melyet a jegyző kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről való tudomásszerzésének napjától kell számítani. A leltárba felvett ingatlan értékének meghatározásánál az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakat kell alapul venni, továbbá az öröklésben érdekeltek az érték tekintetében nyilatkozatot tehetnek. A leltár felvételének helyéről és idejéről az ismert öröklésben érdekelteket értesíteni kell. A szemle mellett meghallgatással is megállapítható a hagyatéki leltár tartalma, erről szintén értesíteni kell az előbbi érdekelteket azzal, hogy távolmaradásuk nem akadályozza a leltár felvételét. Hagyatéki eljárás menete. Hagyateki leltar tartalma. Maga a hagyatéki eljárás az illetékes közjegyző előtt zajlik. Illetékes az a közjegyző akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt; ha az örökhagyónak belföldön lakóhelye nem volt, akinek működési területén az örökhagyó meghalt; ha pedig külföldön halt meg, akinek működési területén hagyatéki vagyon van.
Az ügy leírása Az örökhagyó halálát követően a hagyatéki, póthagyatéki vagyon leltározása, a közjegyző előtti hagyatékátadó eljárás előkészítése. A hagyatéki eljárás a halálesetről szóló halottvizsgálati bizonyítvány megérkezését követően hivatalból indul. Az előkészítő eljárásról azt a hozzátartozót értesítjük, akinek neve, címe a halottvizsgálati bizonyítványon szerepel. Ha az elhunyt nevén ingó- és/vagy ingatlanvagyon maradt, hagyatéki leltár felvételére kerül sor. Nyilatkozattételre csak törvényes örökös jogosult. Az előkészítő eljárás befejezését követően a hagyatéki leltár mellékleteivel átadásra kerül a közjegyzőnek, aki kitűzi a hagyatéki tárgyalás napját, melyről valamennyi öröklésben érdekelt személyt értesít. A hagyatékot a közjegyző adja át. Leltározás alá eső ingó- és ingatlanvagyon a következő lehet: - lakóház, telek, szövetkezeti és öröklakás, egyéb földterület, üdülési jog, - személygépkocsi, motorkerékpár, utánfutó, stb. - gazdasági társaságokban törzstőke, törzsbetét, - kárpótlás, kötvény, devizaszámla, széf bérleti jog, - lakossági folyószámla, - életbiztosítás, - fel nem vett nyugdíj, munkabér, - minden, amit csak közjegyzői végzést követően lehet lerendezni.
2. melléklet a 12/2015. (VII. 23. ) IM rendelethez "1. melléklet a 29/2010. (XII. 31. ) KIM rendelethez A hagyatéki leltár nyomtatványának adattartalma 1. A leltár-nyomtatvány fajtája: 1. 1. eredeti 1. a leltár tartalma teljes 1. a leltár tartalma hiányos (megjegyzésben a kiegészítendő adat és a kiegészítés várható határideje) 1. kiegészítés (megjegyzésben a kiegészítés oka) 1. 3. kijavítás 2. A leltárkészítés oka: 2. hivatalbóli eljárás 2. a hagyatékban található vagyontárgy jellege (pl. a hagyatékban ingatlan, gazdasági társasági/szövetkezeti részesedés, lajstromozott tárgy van) 2. az örökösként érdekelt személye (pl. nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel/méhmagzat/Magyar Állam stb. ) 2. végintézkedéssel történt alapítványrendelés 2. kérelem [megjegyzésben a kérelmező neve (megnevezése)] 2. hagyatéki eljárásban érdekelt kéri 2. hagyatéki eljárásban való érintettséget megalapozó vagyontárgy leltározását kérik 2. öröklési bizonyítvány kiállítását kérik 2. 4. hagyatéki eljárási igazolás kiállítását kérik 3.
Ilyenkor a közjegyző a hagyatékot ajándékozás jogcímén a Magyar Államnak adja át az örökös öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett. 2014. 12:36 Segítséget szeretnénk kérni. Most derült ki, hogy 15 éve halott Apám nevén van egy földdarab, amit a kárpótlások során jegyeztek be nevére, 1994-ben. "Mi azt sem tudjuk, hogy hol van a föld". (természetesen a földhivatali adatokat ismerjük. ) Most rendezni kellene az örökséget, de én nem tudok a több mint 200 km-re lévő földdel mit kezdeni, és csak résztulajdonos lennék egy kisebb területnek. Le szeretnék mondani róla, és ha lehet ugy, hogy egyáltalán ne örököljem meg. Kérdésem, köteles vagyok-e elfogadni ezt az örökséget, és mi a teendőm. Pót hagyatéki eljárás még nincs folyamatban, és nem is szeretnék ilyent indítani.. Köszönöm válaszukat. 2014. 15. 15:29 Ezzel csak óvatosan. A polgári per elvesztése mellé összeszedhetsz még egy hamis vádban marasztalást is. denever 2014. 14:09 Értem....!! Azért mondtak valótlant, mert nem hallotta senki!
Ezt tudjuk! 2014. 13:27 Látom, nem érted. Éppenséggel ezek a tanúvallomások a bizonyítékok. A "bizonyíték bizonyítása" abszurd gondolat. 2014. 13:08 bocsánat, elírtam! (tele az agyam) gelőddel, halála előtt...... A felperes nem állapodott meg semmibe. Csak rám akarják "húzni". Én az alperesi tanúk és a jogelőd beszélgetésre gondoltam, aminek tartalma, nem bizonyítható! 2014. 12:42 Az előbb még nem volt tanú. Most már négy is van. Döntsd el. 2014. 12:39 KBS! Alperesi tanúk a jogelőd halála előtt arról beszéltek, hogy a "felperes használhatja a területet, annak karbantartásáért"! A négy tanú, egyenként ugyanazon szóhasználattal állították. Én, sem szóban sem írásban nem kötöttem megállapodást senkivel! 2014. 11:32 Miről szólt az állítólagos szóbeli megállapodás? 2014. 06:35 Tisztelt fórumozók! Segítséget szeretnék kérni, hogy polgári perben a felperes szóbeli megállapodást kötött (írás nincs) az elhunyt jogelőd édesapjá, akkor nem volt jelen senki, nem is hallhatta senki. Mivel bizonyítható?