Szép Estét Kívánok Képek: Éjjeli Őrjárat Festmény
Fogyatékkal élők: SZÉP ESTÉT JÓ ÉJT (kép)
- Szép Estét Jó Éjszakát Kívánok Képek — 220 Szép Estét, Jó Éjt Ideas | Jó Éjt, Éjszaka, Képek
- Kiegészítették Rembrant Éjjeli őrjárat című festményét
- Rembrandt vázlatait fedezték fel az Éjjeli őrjárat alatt - IN
Szép Estét Jó Éjszakát Kívánok Képek — 220 Szép Estét, Jó Éjt Ideas | Jó Éjt, Éjszaka, Képek
A parasztasszony tipegve vezette az utolsó szoba felé. - Menjünk - szólt az öreg, erőt véve magán -, látnom kell azt a képet. - Hova mégy, bajtárs? - szólítja meg az ajtónál álló invalidus. - Hát már elfelejtetted, hogy ide nem szabad belépned? És elébe állt. - Hagyj mennem, mert ellöklek - s majdnem robogva sietett tova. Szép Estét Jó Éjszakát Kívánok Képek — 220 Szép Estét, Jó Éjt Ideas | Jó Éjt, Éjszaka, Képek. Az ajtónálló invalidus fejet csóvált s ilyenformán dörmögött magában: - Ni, az öreg fickó milyen tűzben van. Hogy rezoníroz, mint a hétfejű sárkány. Teringette, aki kemény fából van, kemény marad az holta napjáig... No lám, az öreg fickó... És oly végtelenül jól esett neki is, hogy az öreg fickó ilyen friss és ilyen vakmerő - mert hisz mi egyéb ő is, mint egy másik, hasonló öreg fickó... aki szintén képes arra, hogy szikrát adjon, ha valami körülmény kívánja. - Hol az a kép, jó asszony? Öreg napjait boldogan töltötte mellette. Amint lezajlottak a nagy nemzeti harcok, gyászos világ következett... Aki meghalt, jól járt. A Bodó János házanépe jól járt, mind elhaltak rövid idő alatt, az »anyjuk« is, a »menye« is, csak az unoka maradt, a kis drága kincs.
A Nemzeti Múzeumban, hol annyi kincs és ereklye van, mint köztudomású dolog, kiérdemült és többnyire nyomorék hadastyánokat szoktak alkalmazni felügyelő szolgáknak. Úgy van ez minden más országban is. A zivataros csaták fiai az élet alkonyán e csendes foglalkozásban mintegy kárpótolva vannak. A sok zaj után a nagy csend, a két véglet. Bodó János bácsi is - hej, pedig milyen nyalka huszár volt valaha! - a múzeumban tölti agg napjait. Képtári szolga az öreg; ott jár-kel a festőművészet remekei között, fényes királyi alakok integetnek le hozzá ismerősen a falakról, csodás tájékok andalító költészete, sajátszerű csoportozatok, idilli jelenetek. »Valóságos paradicsom ez« - gondolja magában, amint falábával végigkopog teremről teremre. Az emberek, kik bizonyos napokon tódulnak megbámulni a műkincseket, nem érdeklik őt. Hidegen megy el köztük. Kik is ők? Férgek, akik mozognak a földtekén egy darabig, aztán letűnnek, elenyésznek... Hanem a nagy emberek arca ott a falon, hősök, írók, államférfiak... Ezek az arcok az ezredévekbe néznek - és beszédesek.
Kiegészítették Rembrant Éjjeli Őrjárat Című Festményét
Források [ szerkesztés] Halász Zoltán: A szenvedély arca. Budapest, Corvina Kiadó (1968) Bockemühl, Michael: Rembrandt. Köln, Benedikt Taschen (1993) Arpino, Giovanni és Lecaldano, Paolo: Rembrandt. Budapest, Corvina Kiadó (1988) További információk [ szerkesztés] Éjjeli őrjárat Hogyan lett egy nappali őrjáratból éjjeli Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 177124540 LCCN: n98096977 GND: 4445488-0 SUDOC: 078527813 BNF: cb14541384b
Rembrandt Vázlatait Fedezték Fel Az Éjjeli Őrjárat Alatt - In
2013-ban, amikor újra láthattam a képet, újra elvarázsolt. A Rijksmuseum felújításának befejezésével a múzeum leghíresebb képe a legdíszesebb terem fő helyére került. Az átépített múzeum felavatásánál is itt, az Éjjeli őrjárat előtt ünnepelt a királyi család. Az Éjjeli őrjárat Rembrandtnak nemcsak a hazai, de a nemzetközi elismerést és hírnevet is meghozta. A hírneve méltán töretlen azóta is. Az Amszterdamba látogatók most már térben is megtekinthetik az Éjjeli őrjáratot, ugyanis a kép alakjai szoborcsoport formájában visszaköszönnek az utcán. Ezen az oldalon számos információt találunk, hozzájárulhatunk akár a felújítási költségekhez is, és online is figyelhetjük a kép restaurálását. (Via) Így az eredetileg 400 cm x 500 cm volt, az átalakítás után 379. 5 cm magas és 454. 5 cm széles lett. Ezzel elveszett két alak a kép bal szélén, illetve a két fő alak pont középre került. A levágott részek sorsa ismeretlen. A ma vandalizmusnak ható gyakorlat akkoriban nem számított kirívónak. A kép végül 1885-ben került végleges helyére, a Rijks Múzeum külön erre a célra épített termébe.
Megtudhatjuk például, hogy a csapat kapitánya, Frans Banninck Cocq nem a város vezetésében régóta részt vevő, előkelő Banning családból származik, hanem egy, nevében nagyon hasonló kadétfamíliából, s hogy a társadalmi ranglétrán házasságkötése révén jutott igen magasra. A kapitány mellett haladó Wilhelm van Ruytenburch főhadnagy felmenői fűszerrel és egyéb Keletről importált termékekkel kereskedtek, így tettek szert tekintélyes vagyonra. A csapat harmadik, fontos tagja a kackiás bajuszt viselő zászlótartó, Jan Cornelisz Visscher. Dudok van Heel leírja, hogy a zászlósnak mindig jómódú, nőtlen fiatalembernek kellett lennie. A szintén kereskedőcsalád-sarj, a mindössze negyven évet élt Visscher maradéktalanul eleget tett ezen követelményeknek, sőt jártas volt a zenében és a képzőművészetben is. A muskétáscsapat akcióba indulásának pillanatát megörökítő jelenet teljesen élethűnek látszik – mégis számos motívumáról kimutatták, hogy nem felel meg a valóságnak. Úgy tűnik például, hogy Rembrandt viszonylag csekély figyelmet fordított a fegyverek hiteles ábrázolására és a szereplők ruhadarabjai között is több régies, illetve fantáziaszülte darabot találunk.