Első Rigómezei Csata — Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert
Rigómezőn kétszer is megütköztek a keresztény hadak az Oszmán Birodalom hadseregével: az 1389-es csatában a szerbek, míg a mintegy hatvan évvel későbbi 1448-as ütközetben a Hunyadi János vezette magyar hadsereg maradt alul a törökökkel szemben. Mindezek ellenére az első rigómezei csata fontos elemét képezi a szerb államiság legendáriumának. A XIV. század elején belviszályok sújtották a Bizánci Birodalmat. Ezt használta ki az Oszmán Birodalom, melynek csapatai először 1351-ben léptek Európa földjére. A törököknek nem egyszerűen a területszerzés volt a céljuk: sokkal inkább behódoltatásra törekedtek, s ha egy ország közigazgatási értelemben meggyengült, akkor gyakorlatilag területileg is a Birodalomhoz csatolták azt. Hódításaikat megkönnyítette, hogy a viszálykodások során gyakran kért egyik, vagy másik fél a török hadseregtől támogatást céljai eléréséhez. Ez tette lehetővé például, hogy Bulgáriába is behatolhassanak a hadak. I. Murád hadserege hódításai során elfoglalta Drinápoly, majd 1371-ben Maricánál súlyos vereséget mért a bolgár és szerb csapatokra.
- A rigómezei csata legendája | Hungary First
- Index - Külföld - Mindenkinek megvan a maga Mohácsa
- Rigómezei csata (1389) | Napjaim
- Vácrátóti nemzeti botanikus kurt cobain
- Vácrátóti nemzeti botanikus kert park
A Rigómezei Csata Legendája | Hungary First
Szerb felirat az első rigómezei csata emlékére emelt koszovói emlékmű falán. Fotó: Major Anita Mi mindent jelent Rigómező nekünk, magyaroknak? Csak egy lenne a távoli harcmezők közül, ahol középkori magyar katonák csontjait rejti a föld? Ahol összeomlott a keresztény Balkán a XIV. században, hamarosan magával rántva a Magyar Királyságot is? Ahol a török előrenyomulással "megkezdődött" Trianon: azaz a pusztító demográfiai folyamat, amely megállíthatatlanul vezetett az ország szétdarabolásához? Régi szerb katonasírok. Dicsőséges vereségek Mi mindent jelent Rigómező, Koszovó Polje, nekik, a szerbeknek? Gyakorlatilag mindent, ami nemzeti mitológia, hősiesség és áldozatvállalás, dicsőségesen vereséges csaták, összeomlásokból táplálkozó újjászületések? Koszovo Polje végtelen, dimbes-dombos, csontzenés ballada lenne, vagy liturgikus kántálás, fekete ruhás görögkeleti kalugyerek imája, amely ősi rigómeze kolostorok erődített falai mögül száll föl? Valóban a szerb kultúra bölcsője lenne? És manapság: az ő Trianonjuk birodalma, a gyötrelmes veszteségé, a veszélyeztetett kisebbségi lété, a folyamatos háborúé?
Index - Külföld - Mindenkinek Megvan A Maga Mohácsa
2014. június 27. 16:22 MTI Hatszázhuszonöt éve, 1389. június 28-án (a Julianus naptár szerint június 15-én, Szent Vitus napján) zajlott le a "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata, amelyben az oszmán török hadak döntő győzelmet arattak a szerbek vezette keresztény csapatok fölött. Az ütközet évszázadokra megszabta Szerbia és vele együtt a Balkán sorsát, egyben a mai napig a szerb nemzeti tudat, hagyomány, emlékezet fontos része. Az első szerb fejedelemségek Koszovó területén alakultak ki, és itt volt az első szerb királyság szíve is. A középkori Szerbia Dusán István uralkodása (1331-1355) idején élte virágkorát, Dusán halála után azonban egymással marakodó részekre hullott, ami megkönnyítette a Balkánon előrenyomuló törökök térhódítását. Az Oszmán Birodalom 1354-ben Gallipoli elfoglalásával vetette meg lábát Európában. I. Murád szultán 1365-ben elfoglalta Drinápolyt (ma: Edirne), ahová székhelyét is áthelyezte. 1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is.
Rigómezei Csata (1389) | Napjaim
1389. június 15. zerző: Tarján M. Tamás 1389. június 15-én vívták I. Murád oszmán szultán (ur. 1362-1389) és Lázár szerb fejedelem csapatai az első rigómezei csatát, mely a létszámfölényben küzdő török seregek győzelmét hozta. Az ütközet jelentős állomása volt az Oszmán Birodalom balkáni térhódításának, és megalapozta a délszláv fejedelemségek hűbéri alávetését. Az oszmán törzsi állam seregei 1354-ben, Gallipoli elfoglalásával vetették meg lábukat Európában, és az elkövetkező években a gyengülő Bizánc, Bulgária és a Dusán István (ur. 1331-1355) utódai alatt széteső – korábban Magyarországtól az Égei-tengerig terjedő – Szerbia rovására terjeszkedtek a félszigeten. I. Murád vezetésével a törökök 1365-ben elfoglalták Drinápolyt, majd a széttagolódott szerb és bolgár fejedelemségek alávetése következett, melyek ügyeibe leggyakrabban a belső viszályok révén – a "segítségnyújtás" jegyében – avatkoztak be. A kisebb uralkodók ugyanis időközben egymással, és Nagy Lajos (ur. 1342-1382) Magyarországával is háborúztak, aki próbálta magát hűbérúrként elismertetni a Balkánon.
Ereklyéit szerb menekültek az akkori Magyarországra, a Szerémségbe menekítették a törökök elől. Ez volt a magyarországi szerb betelepülés kezdete is. Lázár mellett, akit a legbölcsebb szerb fejedelemként emlegetnek, akadt több más személyiség is a rigómezei legendakörben, mint Ivan Kosančić és Toplica Milan. Az első olyan hatalmas volt, a második pedig olyan szép, mint senki más. Ők szerepelnek például az egyik szerb eposzban, A rigómezei lányban, ahol egy fiatal lány a vőlegényét (Toplica Milant) keresi az elesettek között. A rigómezei lány a csatatéren megitatja a sebesült szerb katonát – ez a jelenet Szerbiában a kegyelem egyik szimbólumává vált. Lázár zászlósa, Pavle Orlović, Stefan Mušić aki halált megvető hűséggel lovagol Lázárral a halálba. A vén Jug Bogdán a kilenc fiával. Az egyik legmeghatóbb eposz "Kilenc Bogadanovics anyjának halála" és mindenekelőtt Banović Strahinja, aki egyedül küzdött a törökökkel, amikor a feleségét elrabolták és legyőzte őket. Amikor pedig a felesége megcsalta, megbocsátott neki, ráhagyta minden vagyonát és ő vonult vissza.
A virágok a színükkel, illatukkal magukhoz csalogatott beporzókat nektárral és virágporral látják el a megporzásért cserébe. A nektár tulajdonképpen cukros víz, melyből a mézelő méhek a víz elpárologtatásával és a cukortartalom koncentrálásával készítenek mézet. Vácrátóti nemzeti botanikus kert park. A virágpor pedig fehérjét, szénhidrátokat, zsírokat, vizet és vitaminokat is tartalmaz, ezáltal fontos szerepet tölt be a méhek utódainak táplálásában. "A méhekre gyakran csak a méztermelés kapcsán gondolunk, ám a mézelő méhek – közismert nevükön háziméhek – a különböző vadméhekkel, poszméhekkel, darazsakkal, legyekkel, lepkékkel együtt a földi élővilág szempontjából pótolhatatlan szerepet játszanak, ugyanis élelemkeresés közben beporozzák a növényeket. Ha nincs beporzás, akkor nincs termésképződés. Rovarbeporzás nélkül nem teremne alma, cseresznye, barack, dinnye, uborka, cukkini, paradicsom, paprika, de nem lenne kakaó, kávé és sok más fontos élelmiszer-, gyógy-, fűszer- és takarmánynövény sem" – hívja fel a figyelmet Kovács-Hostyánszki Anikó, az ÖK tudományos főmunkatársa, aki a rovarbeporzást és a vadméhek ökológiáját kutatja Vácrátóton.
Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kurt Cobain
Élménysétákon lehet részt venni Az ELKH közleménye szerint a tulipánvirágzás idején vezetett sétákon a közkedvelt növény izgalmas kultúrtörténetén keresztül azt is megismerhetik a látogatók, hogy milyen átalakuláson mehet át néhány vadon élő faj az ember nemesítő tevékenysége révén. A "Színes séta" során pedig arra is felhívják a figyelmet a kert munkatársai, hogy milyen fontos a virágok színe az egyre veszélyeztetettebb helyzetben lévő beporzórovarok számára. A látogatók vezetett programon ismerhetik meg a bambuszok különleges tulajdonságait, valamint a Biblia növényeit is. A Kerttörténeti sétákon pedig a művelődéstörténet és a kertművészet egy-egy pompás helyét, a műemléki oltalmat is élvező vácrátóti romantikus tájképi kertet mutatják be, meghajolva a kert létrehozója és adományozója, gróf Vigyázó Sándor előtt. A két-két és fél órás élménysétákat a kert kurátorai vezetik a 19. Vácrátóti nemzeti botanikus kert. századi kastélykertben kialakított, több mint 12 ezer fajt és változatot bemutató arborétumban. Magyar Nemzeti Múzeum A Múzeumkertet bemutató sétákkal várja a látogatókat szombaton és vasárnap a Magyar Nemzeti Múzeum.
Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Park
Hírek A Vácrátótra, a Nemzeti Botanikus Kertbe érkezők az ismeretszerzés lehetőségének újfajta technikai megoldásával találkozhatnak. A növényekhez kihelyezett hagyományos tájékoztató táblák mellett korunk technikai fejlődésével lépést tartva QR-kódok is segítik a botanikai ismeretterjesztést.
Nyitvatartás Szabadtéri gyűjtemények: május 1. – október 31. minden nap: 8:00–18:00 Tisztelt Látogatóink! A hétvégi magas látogatottság miatt kérjük, hogy aki teheti, hétköznapon keresse fel a kertet. Színes programokkal várják az érdeklődőket a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a Beporzók napján | ZooZoo Portál. Hétvégi látogatóinktól kérjük, hogy lehetőség szerint a 10-12 és a 14-16 óra közötti időszakokon kívül érkezzenek. Üvegházak, kiállítások (Berkenyeház, Túl nagy lábon élünk): egyelőre járványügyi okokból ZÁRVA A kert 180 éves, jó ötven éve látogatható, területe egy kicsit nagyobb negyed négyzetkilométernél. Több mint 12 ezer növényfaj és kilencven magasabb rendű állatfaj élőhelye. Növényrendszertani gyűjtemény Hazánk legnagyobb, világviszonylatban is jelentős szabadföldi növényrendszertani gyűjteménye közel 90 növénycsalád, 2000-2500 faját mutatja be. A félkör alakú rendszertani gyűjtemény középpontja egy mesterséges dombon van, melyen még a grófi időkben kilátó állott. Innen körbetekintve, legyezőszerűen kiterítve tekinthetjük át a zárvatermő növények családjait - a törzsfejlődés során kialakult rokonsági viszonyaik alapján.