Esterházy Péter Gyermekei
Esterházy Mátyás Született 1919. március 25. 1919 [1] [2] Budapest Elhunyt 1998. május 5. (79 évesen) [3] Kismaros Házastársa Magdolna Iren Manyoki (1948–) [4] Gyermekei Esterházy Péter Count Gyorgy Esterhazy Count Mihaly Esterhazy Esterházy Márton Szülei Countess Margaret Karolyi Esterházy Móric Galántai és fraknói gróf Esterházy Mátyás ( Budapest, 1919. március 25. – Kismaros, 1998. május 5. ) a főnemesi Esterházy család sarja. Élete [ szerkesztés] Jogi és államtudományi doktorátust szerzett. 1948-ban házasodott. Felesége: Mányoki Irén Magdolna. A házasságból négy fia született: Péter (1950), György (1951), Mihály (1953) és Márton (1956). Esterházy Móric – Wikipédia. 1951-ben kitelepítették Hortra, onnan Csobánka érintésével 1957 nyarán települt vissza Budapestre. Később a Belügyminisztérium III/III -as osztálya, a belső elhárítás ügynöke volt. Az Esterházyak családi temetkezési helyén nyugszik Gannán. Halála után fia, Esterházy Péter két regényben, a Harmonia cælestisben és az állambiztonsági múlt lelepleződése után íródott Javított kiadásban dolgozta fel életrajzát.
Esterházy Móric – Wikipédia
Andrássy Gyula és Wekerle Sándor került előtérbe. Sokak meglepődésére június 8-án a politikai életben kevéssé ismert 36 éves Esterházy Móric grófot kérte fel IV. Károly kormányalakításra, így jött létre a magyar politikai élet első kisebbségi kormánya, de amelybe jobbára Andrássy hívei kerültek, de a mérsékelt ellenzék másik két pártja egy-egy, valamint a baloldali ellenzék is két tárcát kapott. A kormány június 21-én mutatkozott be a képviselőházban. Esterházy Péter. Célkitűzései, elsősorban a szociális reformok és a választójog kiterjesztés, a Nemzeti Munkapárt parlamenti többsége miatt zátonyra futottak, így a kabinet csakhamar válságba sodródott. A földmunkás szakegyesületek alapszabályainak jóváhagyására nehezen, míg a bányászokéra egyáltalán nem lehetett rábeszélni. A tervek között szerepelt még az üzemek militarizálásának enyhítése, de a gyakorlatban ez sem valósult meg. Egymást követték a kudarcok, amivel a kormány elvesztette a tekintélyét. A kiútra kétféle megoldás volt elképzelhető. Az egyik, hogy szövetségbe lépnek Tiszával, vagy a képviselőház feloszlatásával és a nép segítségével rákényszerítik a munkapártra a mérsékelt reformokat, de Esterházy mindkét lehetőség elől kitért, és augusztus 19-én benyújtotta lemondását.
Esterházy Mátyás – Wikipédia
A következő évben az ifj. Andrássy Gyula gróf lemondásával megüresedett tőketerebesi kerületben független 67-es programmal szerzett mandátumot, s ugyanitt 1910 -ben és 1918 -ban is elnyerte a választók bizalmát. Az első világháborúban önkéntesként harcolt a szerb, illetve az orosz fronton a 9. huszárezred tartalékos főhadnagyaként. 1917 -ben előbb tartalékos századossá, június 15-én pedig, Tisza István menesztése után IV. Esterházy Mátyás – Wikipédia. Károly király miniszterelnökké nevezte ki, de nemsokára rá, alig két hónapos kormányzás után lemondott. A kormányát követő Wekerle-kabinetben 1918. január 25-től május 8-ig tárca nélküli miniszteri (ténylegesen: népegészségügyi) posztot vállalt, s rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetésével bízták meg. A Tanácsköztársaság alatt a csákvári földműves iskolát vezette, a proletárdiktatúra bukása után visszavonultan gazdálkodott birtokain. A politikába 1931 -ben tért vissza ismét, amikor a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben jelöltséget vállalt a tapolcai kerületben, ahol meg is választották képviselőjükké.
Esterházy Péter
tanácsos, az 1635-ki országgyülésen a határvizsgáló bizottmánynak, 1647. 1649-ben pedig az adó-számadást vizsgáló választmánynak tagja, nádorságra is ki volt jelölve. Ő szerzé Cseszneket. Meghalt 1654-ben. Neje Rumi Judit Gathanak urnője volt, ettől husz gyermeke született, ezek közül a táblázaton láthatjuk a következőket: 1) János született 1610-ben, Csesznek vára kapitánya volt, és grófságra emeltetett 1683-ban. Meghalt 1690-ben. Neje Ócskay Magdolnától gyermekei: Mária Esterházy Istvánnak (a zólyomi vonalon IV. táblán) neje, és Ferencz Fejér megyei főispán magnélkül halt el. 2) Báró Tamás lévai kapitány volt, midőn 1652-ben még három Esterházyval a török ellen a Vezekényi harczon halálos lövést kapván, kora 26-ik évében meghalt. 3) Báró Zsigmond verebélyi várkapitány 1658-ban. Tökölyi Imre fogságába esett 1683-ban. 1687-ben a Vág vizéhez országos biztos. Meghalt 1690-ben Nagyszombatban. Nejétől Balassa Emerentiától gyermeke nem maradt. 4) Báró Gáspár aranysarkantyús vitéz, igen szép férfiú volt.
Elesett több szurás és vágás következtében a vezekényi harczon 1652-ben, kora 24. évében. 5) György 1654-ben esztergami kanonok, azután sz. Györgyi prépost. Elesett 1663-ki aug. 9-én Párkánynál a török elleni ütközetben. Samandriai czimzetes püspöknek iratik. 6) Magdolna gr. Serény Ádámné. 7) Báró Imre Beczkón halt meg 1670-ben. Neje Bucsányi Zsuzsánna Tiller András özvegye volt, kitől egyik fia Imre szül. 1663-ban, előbb Pálos szerzetes, később 1706-ban váczi, 1723-ban veszprémi, 1725-ben esztergami érsek és Magyarország primása. Meghalt 1745-ki dec. 5-én Pozsonyban. Ő koronázta meg Mária Terézia király-asszonyt. Gáspár legrádi kapitány, alezredes, meghalt 1723-ban. Nejétől Révay Judittól fiai: a) György val. b. titkos és cs. kir. helytartósági tanácsos, Fejér vármegye főispánja, kir. fő-ajtónálló mester. Meghalt 1734-ki jun. 3-án Carlsbadban. b) János meghalt 1734-ki junius 24-én szintén magtalanul; c) Zsófia Révay Jánosné; d) Janka Madarász kir. tanácsosné; e) Polexina. 8) Báró Mihály (Dánielnek fia) aranysarkantyús vitéz és ezredes, Buda vára ostromában esett el 1686-ban.